Állás a WWF-nél

Új munkatársat keres a WWF klíma és energia programjához, Budapesti munkavégzéssel.
Olyan, angolul jól tudó, legalább 3 év szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezőt várnak, aki különösen erős SECAP és vállalati karbonlábnyom-számítás területen.

A részletes állásfelhívás itt található.

Bólints rá! online beszélgetés-sorozat 2.: Termelj magadnak vagy vásárolj helyi terméket! - Globalizáció helyett lokalizáció

A tavasszal az MTVSZ által szervezett online szemináriumok alkalmával megvizsgáltuk az Életigenlő társadalmat és gazdaságot! petíció elvi hátterét. A mostani őszi beszélgetés-sorozat során előadóink segítségével megnézzük, hogy a petíció négy területén milyen konkrét lépéseket lehetséges és kellene megtenni egyéni, közösségi és döntéshozói szinten. A következő alkalom témája: Termelj magadnak vagy vásárolj helyi terméket! - Globalizáció helyett lokalizáció
Ideje: 2020. november 19. 17:00 - 19:00
Helye: Zoom internetes felület

A csütörtöki beszélgetés célja, hogy megvizsgáljunk olyan konkrét helyi egyéni és közösségi megoldásokat melyeket mindenki a saját életében is használhat az élelmiszer-termelés és fogyasztás területén, és melyek hozzájárulnak az önfenntartáshoz és fenntarthatósághoz. Továbbá megnézzük a globális szabadkereskedelmi- és élelmiszer-rendszer alternatíváit.

Előadók:
· Kardos Etelka, a Magyar Permakultúra Egyesület elnöke – Kezdő lépések vidéken
· Milánkovics Kinga, permakultúra szakértő – A permakultúra lehetőségei a városban
· Radnóti Zsolt, a Pécsi Kosár Közösség alapító tagja – Kosár a helyi közösségekért, gazdaságért és egészségért
· Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője – A globalizáción túl: az élelem-önrendelkezés visszaszerzése

Levezető: Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke

Program: Előadások, majd kicsoportos beszélgetések és kerekasztal az előadókkal

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés 2020. november 18-ig itt.

Figyelem! Túljelentkezés esetén a regisztrációt előbb lezárhatjuk.

A szeminárium internetes felületének elérhetőségét a regisztráltaknak 2020. november 19-én küldjük el.

További információ: Éger Ákos, MTVSZ, rendezveny@mtvsz.hu


Online beszélgetés sorozat további tervezett eseményei:

2020. december 3. - Verseny helyett együttműködés! Életigenlő gazdaság! - Felelős vállalatok és pénzrendszerváltás

2020. december 17. - Fogyasztás helyett boldogság! Pénz helyett élet! Gondolkodási és erkölcsi megújulás

Korábban lezajlott beszélgetés:

2020. november 5. - Természeti erőforrásaink fenntartható használata - Takarékoskodj az energiával! A kevesebb néha több.

A rendezvények felvételét szerkesztett formában elérhetővé teszi az MTVSZ a későbbiekben.

Ki lakjon jól:az autó vagy az ember?

A bioüzemanyagokra való átállás humanitárius és környezeti katasztrófához vezetne.

"Ismeretes előttem, hogy a fenntartható fejlődés fogalma sok változáson ment keresztül, de nem voltam tudatában annak, hogy mára már magában foglalja a tömeges éhezést és a trópusi esőerdők teljes kiirtását."


George Monbiot, a Guardian publicistája (kép: monbiot.com)

George Monbiot, a Guardian publicistája 2004 szeptemberében, a londoni Európai Társadalmi Fórumon /ESF/ indulatos és elgondolkodtató beszédet mondott, amelyben arról elmélkedett, hogy nyakunkon az éghajlatváltozás, a kőolajlelőhelyek kapacitása tíz éven belül rohamosan csökkennni fog, viszont helyettük az atomenergia szóba sem jöhet a környezeti kockázatok és a nukleáris hulladék problémája miatt, de a biomassza sem megoldás. Az energiakérdésben sürgősen lépnünk kell. Az ott elhangzottakból a biodízel mítoszát eloszlató gondolatait a Guardian 2004. november 22-i számában írta le. A cikk magyar fordítása eredetileg az Indymedián ill. a GAIA Sajtószeme 399. számában jelent meg, de manapság már mindkettő csak az időgépen keresztül érhető el. Ezért most újra közzé teszem, hogy a kereső motorok számára is elérhető legyen. (szerk.)

Megszűnhetne minden emberi gyarlóság, a világ attól még nem válna tökéletessé. Adam Smith elképzelése, miszerint a saját boldogulását hajszoló ember gyakran többet tesz a társadalom sikeréért, mint az, aki épp a közösség jólétét tartja szem előtt, vagy Karl Marx társadalomképe, melyben az egyes ember szabad fejlődése a záloga valamennyiünk szabad fejlődésének, egyaránt hamisnak bizonyul, ha figyelembe veszünk egy igen evidens korlátozó tényezőt: a világ véges. Ha egy csoport keresztülviszi saját érdekeit, azzal megsérti másokét.

Nehezen találnánk erre jobb példát, mint a bioüzemanyagok iránti új keletű lelkesedés. Bioüzemanyag növényi olajból, terményhulladékból vagy faanyagból állítható elő, és bármilyen jármű (autók, buszok, tehergépkocsik...) üzemanyagaként alkalmazható. Elégetése során csak az a szénmennyiség kerül az atmoszférába, amelyet a növény - növekedése során - onnan kivont. Így a fosszilis tüzelőanyagok felcserélését biodízellel és bioalkohollal máris úgy emlegetik, mint az éghajlatváltozás elleni legjobb megoldást.

A jövő hónapban a brit kormánynak el kell fogadnia a bioüzemanyagokra vonatkozó előirányzatot. Az Európai Unió a következő év végére az összes felhasznált üzemanyag 2%-át kívánja biodízellel felcserélni; ez az arány 2010-re 6, majd 2020-ra 20%-ra nőne.(1) A cél megvalósítása érdekében a brit kormány literenként 20 pennivel csökkentette a bioüzemanyagok adóját, míg az EU hektáronként 45 euróval támogatja az alkalmas terményeket előállító gazdákat.

Ennek, szemlátomást, mindenki örül. A gazdák és a vegyipar kiaknázhatják az új piacot; a kormány teljesítheti a széndioxid-kibocsátás visszafogására vállalt kötelezettségét; a környezetvédőket pedig elégedettséggel tölti el, hogy a növényi üzemanyagok a helyi szennyezés mellett a globális felmelegedést is csökkentik. Ellentétben a hidrogén üzemanyagcellákkal, a bioüzemanyagok felhasználása máris megkezdődhet.

Ami azt illeti, Rudolf Diesel annak idején pontosan erre számított. Amikor az 1900-as Világkiállításon bemutatta új motorját, mogyoróolajat használt üzemanyagként. "A növényi olajak alkalmazása ma még jelentéktelennek tűnhet - jósolta-, de az idő múlásával ezek az olajok épp olyan fontossá válnak majd, mint a kőolaj."(2) A lelkesebb biodízel-hívők szerint - a kőolajárak további emelkedése esetén - Diesel szavai hamarosan valóra válnak.

Remélem, nem így lesz. Lehetnek akármilyen tisztességesek a bioüzemanyagok pártolóinak szándékai, tévednek. Tévednek, mert a világ erőforrásai végesek. A bioüzemanyagokra való átállás világméretű humanitárius katasztrófához vezetne.

Mai, elenyésző mértékű használatuk még semmilyen problémát nem okoz. Néhány ezer brit környezetvédő használt növényi zsiradékot "tankol" a kocsijába. De újrahasznosított étolajból az Egyesült Királyságban legfeljebb évi 100.000 tonna dízelt lehetne előállítani(3), ami az évente felhasznált üzemanyagmennyiségnek alig háromszáznyolcvanad része.

Lehetséges megoldás az is, hogy terményhulladékból - mint a szalma - állítunk elő a kocsik meghajtására alkalmas alkoholt.(4) Jó lenne látni a számokat; mindenesetre nehéz elhinni, hogy ezzel a módszerrel képesek lennénk több energiát előállítani, mint amennyit a terményhulladék szállítása és feldolgozása során befektetünk. Az EU-nak, akárcsak a többi lelkes biodízel-rajongónak, nagy tervei vannak az üzemanyaggyártásra alkalmas terményekkel. Ám ha megvizsgáljuk az elképzelés következményeit, hamar beláthatjuk: a gyógymód van olyan rossz, mint a betegség.

Az Egyesült Királyságban a közúti közlekedés évente 37,6 millió tonna kőolajterméket emészt fel.(5) A legtermékenyebb növényiolaj-forrás, mely ebben az országban termeszthető, a repce. Az évi átlagos terméshozam hektáronként 3-3,5 tonna.(6) Egy tonna repcemagból 415 kiló biodízelt lehet előállítani.(7) Így egy hektár termőföldön átlagosan 1,45 tonna üzemanyagot lehetne termelni.

Másként megfogalmazva: ahhoz, hogy a kocsikat, buszokat és teherautókat biodízellel üzemeltessük, 25,9 millió hektárnyi termőföldre lenne szükség. Az Egyesült Királyságban azonban mindössze 5,7 millió hektár művelhető földterület található.(8) A környezetbarát üzemanyagokra való átálláshoz négy és félszer ennyi termőfölddel kéne rendelkeznünk. Még az EU szerényebb - mindössze 20%-os - célkitűzése (2020-ra) is felemésztené szinte az összes termőföldünket.

Ha egész Európa hasonlóan cselekedne, az katasztrofális hatással járna a világ élelmiszerellátására: a globális egyensúly a nettó feleslegtől a nettó deficit irányába mozdulna el. Ha megvalósulna némely környezetvédők követelése, és az átállás világszerte megtörténne, akkor a bolygó megművelhető földterületének legnagyobb részét az autók "etetésére" fordítanánk, nem az emberekére.

Ez a lehetőség, első hallásra, nevetségesnek hangozhat. A piac nyilván biztosítaná, mondanák sokan, hogy - kielégítetlen élelmiszerkereslet esetén - elsősorban az embereket lássuk el táplálékkal, és ne az autókat. Erre a feltételezésre azonban nincs alapunk. A piac a pénzre, és nem a szükségletekre válaszol. Az autótulajdonosoknak több pénzük van, mint az éhezőknek. A két csoport igényei között folyó versenyből - üzemanyag vagy élelem? - mindig az autótulajdonosok kerülnek ki győztesen. Manapság is tanúi lehetünk néhány nagyon hasonló folyamatnak. Bár a Földön mintegy 800 millió ember - állandó jelleggel - alultáplált, a globálisan növekvő terménymennyiség állati takarmányul szolgál; 1950 óta ötszörösére nőtt a világ állatállománya.(9) Az indok egyszerű: azok, akik megengedhetik maguknak, hogy húst és tejtermékeket fogyasszanak, sokkal jelentékenyebb vásárlóerővel rendelkeznek, mint azok, akiknek a létfenntartásukhoz szükséges gabonafélékre lenne szükségük.

A bioüzemanyagok nem csak humanitárius, de környezeti katasztrófát is okozhatnak. Már ma is sokan tekintenek aggodalommal a mezőgazdaság méreteire és intenzitására; az olajipar által irányított mezőgazdaság még ennél is ijesztőbb képet mutat. Mindemellett: ha Európában fejlődésnek indul a repcemagra épülő biodízel piaca, azonnal jelentkezik majd a kereslet a pálma- és szójaolaj iránt is. Az olajpálmából hektáronként négyszer annyi biodízel állítható elő, mint a repcéből, és általában olyan helyeken honos, ahol olcsó a munkaerő. Termesztése máris az esőerdő-pusztítás főbb okai között szerepel. A szójának ugyan alacsonyabb az olajhozama, mint a repcének, de a szójaolaj az állatitakarmány-gyártás egyik mellékterméke. A megnyíló piaci lehetőség csak újabb lökést adna annak az iparágnak, amely már elpusztította Brazília még érintetlen területének (a biológiai sokféleség szempontjából a világ egyik leggazdagabb pontja) és esőerdeinek legnagyobb részét.

Megdöbbentő, mennyire szűk látókörűek tudnak lenni egyes környezetvédők. Egy októberi, párizsi találkozón tudósok és zöldek egy csoportja - a hirtelen éghajlatváltozás lehetőségét tanulmányozva - arra a döntésre jutott, hogy Tony Blair két célkitűzése - a globális felmelegedés leküzdése és Afrika megsegítése - egyaránt megvalósítható azáltal, hogy Afrikát bioüzemanyag termelő zónává alakítjuk át. Ez a stratégia, támogatói szerint, számos olyan afrikai ország számára biztosítaná a fenntartható fejlődés lehetőségét, ahol olcsón állítható elő bioüzemanyag (10). Ismeretes előttem, hogy a fenntartható fejlődés fogalma sok változáson ment keresztül, de nem voltam tudatában annak, hogy mára már magában foglalja a tömeges éhezést és a trópusi esőerdők teljes kiirtását. Tavaly a brit Környezeti, Élelmezésügyi és Vidékfejlesztési Parlamenti Bizottság (amely elvben az ágazatközi tervezést, együtt-gondolkodást szolgálja) tette vizsgálat tárgyává a bioüzemanyag termelés minden elképzelhető következményét, kezdve a vidéki jövedelmek változásán egészen a mezei pacsirták számának alakulásáig; csak az élelmiszerellátásra gyakorolt lehetséges hatása maradt figyelmen kívül.(11)

Megoldást kell találnunk az éghajlatváltozás problémájára, de ez nyilvánvalóan nem az. Mihelyt a bioüzemanyagok termelése olyan mértékűvé válik, hogy befolyásolhatja a globális felmelegedést, egyben olyan tényezőt is fog jelenteni, amely világszerte éhezéshez vezet.

Hivatkozások:

1. The European Union, 8th May 2003. Directive 2003/30/EC:
On the Promotion of the Use of Biofuels or Other Renewable
Fuels for Transport. Official Journal L 123 , 17/05/2003 P.
0042 0046.

2. Például Monsanto: The Biodiesel Revolution.

3. British Association for Biofuels and Oils.
Memorandum to the Royal Commission on Environmental
Pollution.
http://www.biodiesel.co.uk/press_release/royal_commission_on_environmenta.htm

4. Robin McKie, 21st November 2004. Forget the tiger. Put
some mushrooms in your tank . The Observer.

5. Department for Transport, 2004. Petroleum Consumption: by
Transport Mode and Fuel Type.
http://www.dft.gov.uk/stellent/groups/dft_transstats/documents/page/dft_transstats_031767.pdf

6. Department for Environment, Food and Rural Affairs, Crops
for Energy Branch, 17th November 2004. Személyes közlés.

7. ibid.

8. Department for Environment, Food and Rural Affairs, 2004.
Agriculture in the UK 2003.
http://statistics.defra.gov.uk/esg/publications/auk/2003/chapter3.pdf

9. Lester R. Brown, 1997. The Agricultural Link: How
Environmental Deterioration Could Disrupt Economic Progress.
Worldwatch Paper 136. The Worldwatch Institute, Washington
DC.

10. Dr Peter Read, 20th October 2004. Good news on climate
change. Abrupt Climate Change Strategy Workshop. Press
Release. http://www.accstrategy.org/goodnews.html

11. House of Commons Committee on Environment, Food and
Rural Affairs, 29 October 2003. Seventeenth Report.
http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200203/cmselect/cmenvfru/929/92902.htm

Fordította: rosalux

Eredeti, angol nyelvű változat: George Monbiot: Feeding Cars, Not People

A Kistehén segíteni tér vissza az Életigenlő - Bólints rá! kampányban

A Covid19-világjárvány terjedéséhez nagymértékben hozzájárult a modern életformánk. Elvettük az állatok élőhelyeit, így megnőtt az állatról emberre terjedő betegségek száma, a globális világ miatt a koronavírus gazdasági, társadalmi következményei az egész emberiség számára pusztítóak. Ebben a rendkívül nehéz, embert próbáló helyzetben mindannyiunk kedvence, a kultikus Kistehén figura újra színre lép és segít. A Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő petíciójának arcaként, a most induló Bólints rá! kampány keretében a Kistehén a hétköznapi életben is alkalmazható, konkrét megoldásokra hívja fel a figyelmünket.

A Magyar Természetvédők Szövetsége 2020 tavaszán, még a karantén alatt indította el az Életigenlő társadalmat és gazdaságot! petícióját, melynek arca a Kistehén figurája lett. Az Életigenlő petíció amellett, hogy felhívja a figyelmet a világjárvány okaira - többet vettünk el a természettől, mint amennyi járna, a gazdaságot helyeztük a természet és az emberek érdekei elé -, a hétköznapokban is alkalmazható, konkrét megoldásokat kínál a természettel való harmonikus együttélés érdekében. Az Életigenlők közössége folyamatosan nő, az Életigenlő petícióhoz tavasz óta már több mint tizenkétezren csatlakoztak. Ez az óriási szám is azt jelzi, hogy most már tevőlegesen is szeretnénk változtatni a régi életünkön. A Magyar Természetvédők Szövetsége minél több emberhez szeretné eljuttatni a petíció üzeneteit, az élet igenlését, ezért Bólints rá! névvel országos kampányt indít.

A Bólints rá! kampány, az életvidám és humoros Kistehénnel és számos népszerű, elismert emberrel szövetkezve azt kéri, hogy ne térj vissza a régi életedhez - aminek következménye az éghajlatváltozás, a természet és állatok eltűnése, a gazdagok és a szegények közötti szakadék növekedése, az emberek elvándorlása, a világjárványok -, hanem egy jobb és élhetőbb jövőre Bólints rá!. Az Életigenlő petíció négy jelmondatát - Természeti erőforrásaink fenntartható használatát!, Globalizáció helyett lokalizációt!, Felelős vállalatokat és pénzrendszerváltást!, Gondolkodási és erkölcsi megújulást! – és a hozzájuk tartozó megoldásokat a Bólints rá! kampány, a Kistehén segítségével négy rövid rajzfilmben mutatja meg. A négy rajzfilm a MagyarTermészetvédők Szövetségének honlapján látható.

Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta:
“Nagyon megörültünk, amikor Kollár-Klemencz László az elsők között csatlakozott az Életigenlő petíciónkhoz, ő rendkívül hitelesen képviseli az általunk megfogalmazott értékeket. Kollár-Klemencz nemcsak a segítségét ajánlotta fel, hanem Igor Lazinnal közös gyermeküket is, a mindannyiunk által ismert és szeretett kultikus figurát, a Kistehént. A Kistehén tökéletesen alkalmas rá, hogy könnyedén fogalmazzuk meg az üzeneteink mély tartalmát, és hogy ezt minél több emberhez eljuttassuk. Keresve sem találhattunk volna a Kistehénnél jobb kampányarcot. Célunk, hogy minél többen tűzzük ki zászlónkra a fenntartható fejlődést, tartsuk tiszteletben bolygónk korlátait, ne nyújtózkodjunk tovább, mint a takarónk engedi.”


Kollár-Klemencz László zenész, költő, író, a Kistehén egyik alkotója hozzátette:
“Ahogy elkezdtünk a Magyar Természetvédők Szövetségével az Életigenlő petíción és a Bólints rá! kampányon dolgozni, azonnal eszembe jutott a Kistehén. Úgy éreztem, most muszáj újra életre keltenem a legendás figurát, mert segítenie kell. A Kistehén körül már 2002-ben, a születésekor kialakult a könnyedség, a tisztaság, a természetesség, a vidámság életérzése, emiatt gondoltam, hogy jó lesz a Bólints rá! kampányarcának. Hitelesen, érthetően közvetíti az Életigenlő üzeneteket, ráadásul vicces, pozitív, kiutat kereső, olyan "kistehenes" formában. Azon találtam magam, hogy megint elváltoztatott fahangon énekelem az őrült Kistehén dalokat a mikrofonba, miközben Igor Lazin grafikus jóvoltából a Kistehén újra megelevenedik a képernyőn. Boldog voltam 2002-ben, a figura Sziget-reklám sikerével, de úgy érzem, a Kistehén most találta meg az igazi helyét, az Életigenlő Bólints rá! kampány arcaként, ahol tényleg mindannyiunkon tud segíteni.”

A Kistehén rajzfilmek felhívják a figyelmünket az egyszerű energiatakarékosságra, a helyi termékek, gazdaságok jelentőségére, az együttműködések fontosságára és arra, hogy ne csak a technikai megoldásokban higgyünk, a problémák végső oka mi magunk vagyunk. Fogyasztás helyett boldogság! Pénz helyett élet! A Kistehén rajzfilmek fülbemászó dalait Kollár-Klemencz László szerezte és adja elő. 

A Bólints rá! kampányhoz számos elismert ember is csatlakozott: Berg Judit, Böjte Csaba, Hajós András, Havas Dóra, Kovács András Péter, Ónodi Eszter, Pokorny Lia és Vecsei H. Miklós. Ők a Bólints rá! kampány keretében, Török Ferenc, Balázs Béla-díjas filmrendező készülő kisfilmjeiben vallanak majd arról, hogy miért fontos számukra a természeti értékek megóvása, a helyi felelős gazdálkodás támogatása, gondolkodásunk és értékrendszerünk megújulása, valamint hogy ők maguk mit tesznek mindezek érdekében.

Az Életigenlők közössége négy online beszélgetést is szervez az ősz folyamán, ahol a hulladékmentes életmódról, helyi zöld közösségekről, kertészkedésről, kosár közösségekről, bevásárlási szokásokról, ökofalvakról, a boldogulásról, a boldogságról lesz szó. 

Az Életigenlő petíció, a Bólints rá! kampány, a rajzfilmek, a készülő kisfilmek, az online beszélgetések javaslatai mind-mind hasznosíthatóak a saját életünkben. Ha ezeket minél többen szem előtt tartjuk, ha minél többen rábólintunk, akkor garantáltan megváltozik mindannyiunk élete és egy élhetőbb világot hagyunk a következő nemzedékekre.

Online beszélgetések:

További információ és regisztráció a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján.

• 2020. november 19. - Termelj magadnak vagy vásárolj helyi terméket! Globalizáció helyett lokalizáció
• 2020. december 3. - Verseny helyett együttműködés! Életigenlő gazdaság! - Felelős vállalatok és pénzrendszerváltás
• 2020. december 17. - Fogyasztás helyett boldogság! Pénz helyett élet! Gondolkodási és erkölcsi megújulás

 

Posztgraduális ösztöndíj környezetvédelemmel kapcsolatos témákban

A Deutsche Bundesstifutng Umwelt német szövetségi környezetvédelmi alapítvány németországi szakmai gyakorlati ösztöndíja környezetkutatással, környezet- ill. természetvédelemmel foglalkozó végzős hallgatók, fiatal diplomások, doktoranduszok részére.
Beadási határidő: március 5.

A Deutsche Bundesstifutng Umwelt német szövetségi környezetvédelmi alapítvány újfent meghirdeti németországi szakmai gyakorlati ösztöndíját
- bármely tudományterületen
- környezetkutatással, környezet- ill. természetvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozó
- végzős hallgatók, fiatal diplomások, doktoranduszok részére. Másoddiplomások jelentkezését is várjuk.
- 6-12 hónapra,
- kutatóintézetekhez, egyetemekre, az államigazgatásba, társadalmi szervezetekhez, vállalatokhoz.
 
Az ösztöndíj magában foglal:
- 3 hetes intenzív német nyelvtanfolyamot
- egészségbiztosítást
- a németországi életvitel, utazás és szakmai konferenciák költségeire havi 1250 eurót
- a részvételhez szükséges szervezési és szakmai támogatást
- részvételt a volt ösztöndíjasok szervezetében, további pályázati lehetőségeket.
 
Pályázásra évente két alkalommal nyílik lehetőség:
tavasszal: beadási határidő: március 5., nyelvtanfolyam augusztus közepétől, gyakorlat kezdete: szeptember
ősszel: beadási határidő: szeptember 5., nyelvtanfolyam február közepétől, gyakorlat kezdete: március
 
A pályázatot német vagy angol nyelven online kell benyújtani.
A részletes kiírás mellékelten és a https://www.dbu.de/2588.html oldalon található.
Korábbi ösztöndíjasok kutatási témái: https://www.dbu.de/2431.html
Az alapítvány másik, németországi doktori tanulmányokra vonatkozó ösztöndíja: https://www.dbu.de/stipendien_promotion

Világgyarmatosítás és mozgalom

Dr. György Lajos: Fölforgató ​konzervativizmus – ökológiai alapelvek c. könyvének első írása Piros tollából. Írásban a Gaia Sajtószemle 362. számában jelent meg.

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóján, 2000 április 8-án elhangzott előadás:

Világgyarmatosítás és mozgalom

A gyarmatosítást régen a katonák kezdték el, majd a kereskedők és a térítők folytatták. A gyarmatbirodalmak összeomlása után kivonultak a katonák és új módszerekhez nyúltak. Az ipari országok kiadták a jelszavaikat: mindenkinek fejlődésre és növekedésre van szüksége, a volt gyarmatoknak őket kell követni. Ehhez nyújtott segítséget a Világbank, a Valutaalap, – erre adták a hitelt, (ismert módon a gazdag országok szegény emberei a szegény országok gazdag embereinek).

Megvalósult a nemzetközi szabályozás – egy sor egyezmény jött létre (a GATT =General Agreement on Tariffs and Trade, a NAFTA, a WTO és tervezték az MAI-t. Melyek a szerződések fő pontjai?

1. - A pénz és áru, eljárások korlátok nélküli szabad áramlása, a vámok eltörlése, a "szabad kereskedelem" – (mindent szabad annak, akinek módja van rá.)

2.- A nemzetekfelettiek uralma a kormányok felett, – ismert pl., hogy az Ethyl-cég mérgező mangántartalmú kopogásgátlóját, az MMT-t Kanadában 1997 áprilisában betiltották, a vállalat a WTO bíróságánál* be is perelte kormányt az elmaradt haszna miatt. A kormány félt, kifizette a 13 millió $ kártérítést a vállalatnak.

Meggátolják, hogy bármi vagy bárki is korlátozza a befektetők jogait: nincs munkahelyi egészségvédelem, se szakszervezeti jog, se környezetvédelmi előírás. (Az intő példa az Esmeralda.**)

3 - Egyre nagyobb a központosítás, egyre falják fel a nagyok a kisebbeket.
Szó sincs piacgazdaságról, az óriásvállalatoknak korlátlan a hatalma, szinte abszolút monarchia jött létre. Újrateremtik a dickensi állapotokat, a hét napos, napi 13 órás munkaidővel. A munkások jogait illetően kitörölnek 100 évet a törvénykezésből.

4 - Szellemi téren az egész világra az agymosás jellemző, a "főáramlat" sajtójából, a vállalatok által támogatott lapokból és műsorokból megtudjuk, hogy mi lehet a véleményünk, egyre inkább egyformán gondolkodunk. Ezzel kapcsolatban idézem Milan Kunderát: "A nemzeteket úgy likvidálják - mondta Hübl, - hogy legelőször elveszik emlékezetüket. Megsemmisítik könyveiket, műveltségüket, történelmüket. És valaki másféle könyveket ír, más műveltséget nyújt, és más fajta történelmet gondol ki nekik. A nemzet aztán lassan nem érti jelenét és elfelejti múltját. A környező világ pedig még sokkal hamarabb felejt.  – Hát a nyelv? -Azt minek vennék el tőlük? Puszta folklórrá válik, és előbb-utóbb természetes halállal kimúlik."

Törvényesíteni akarják örök időkre a hatalmukat, ezért akarták aláírni a Többoldalú Beruházási Egyezményt, az MAI-t. Titokban készültek rá, a titkot a mozgalom fedte fel, rátette a tervezetet a világhálóra. Egységbe forradtak össze a mozgalmak: egyaránt tiltakoztak a zöld, emberjogi, szakszervezeti, nemzeti radikális, kommunista csoportok és az Egyházak Világtanácsa. A Financial Times "Hálózati gerillák, hordák"-at emlegetett és ijesztgetett a Seattle-tanácskozás előtt. Teljes joggal. A párizsi MAI elleni tüntetés semmi sem volt a decemberihez képest.

A Seattle-i csata mutatta, hogy erősödött a mozgalom – 50 ezer ember ellen vezényelték ki a Nemzeti Gárdát. A WTO-n belül élesek az ellentétek: mást akar Észak és Dél, Európa és Amerika, a vállalatok és a munkások, a környezet pusztítói és megóvói, a világállam- és a – hagyományos kultúra hívei.

Mit tehetünk?

A birodalmak mindig összeomlottak, csak a kis közösségek, a falvak maradtak fönn. A pénzbirodalom is össze fog omlani, de minél később, annál rettenetesebb lesz az összeomlás, a szenvedés. Készülni kell az új életre, a kis közösségeknek és mindannyinknak fejlesztenünk kell annak csíráit.

Roszak jelszavát kell megfogadnunk: lassíts, kicsinyíts, csökkentsd a központosítást és vegyél részt a folyamatokban. Ennek szellemében kell cselekednünk, homokot kell szórni a gépezetükbe.

A "Mentsük meg Kanadát" összejövetelen Paul Hellyer mondotta: "Le kell bontani a katonai-ipari és biztonsági rendszert, amelyik fenntartja a pénzügyi érdekeket, meg kell szűntetni a NATO-t és a fegyvergyártást. Harcot kell folytatnunk a hazug médiával, a bolygószintű csalással, helyre kell állítani a sajtószabadságot. A világméretű média-óriások gyártják a híreket és eltorzítják a világ eseményeit. Össze kell zúzni a társadalmainkat átitató hamis tudatot, ami elleplezi az igazságot. Helyre kell állítani országaink és népeink függetlenségét. A küzdelemnek legyenek széles alapjai, ölelje fel a társadalom minden részét és szintjét, minden országban: bizalomban egyesítve a munkásokat, parasztokat, független termelőket, kis üzleti vállalkozókat, művészeket, egyházi embereket, diákokat és értelmiségieket. Az embereknek egyesülniük kell, kezet nyújtva egymásnak, megértve, hogy ez a gazdasági rendszer miként rombol és dönt nyomorba." (Gaia 360)

Össze kell fognunk, mindazokkal, akik tiszta szándékkal közelednek hozzánk. Szorosabbra kell zárnunk a sorainkat, mert az ellenzöldek, az álzöldek támadásaitól tartanunk kell. – Már jelen vannak, szervezkednek szerte a világon, nálunk is.

Jegyzetek:

* Pontosítás: Itt Piros téved, az Etyl Corporation nem a WTO bíróságánál perelte be Kanadát, hanem a NAFTA egyezmény alapján, az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) szabályait alkalmazva az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) választott bírósági testületét (George Monbiot szavaival: "offshore bíróság") kérték fel ennek az ISDS-pernek a lefolytatására. (--Fidusz--)

** Az Esmeralda a 2000. évi nagybányai ciánszennyezésért felelős Aurul vegyesvállalat ausztrál anyacége. Végül teljesen megúszták a felelősségre vonást. (--Fidusz--)

Dr. György Lajos: Fölforgató ​konzervativizmus – ökológiai alapelvek

Mostantól részletekben közzétesszük a 's á r g a i a' blogon Dr. György Lajos (Piros) Fölforgató ​konzervativizmus – ökológiai alapelvek c. könyvét . Bevezetőnek a Hajtman Ági által írt előszóval kezdjük.

Piros

Amikor kislány voltam, nagy figyelemmel hallgattam apukám történeteit munkahelyéről, a KOKI-ról. Ez a KOKI, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Szigony utcában. Akkortájt még nem volt metró, villamos járt az Üllői úton. A klinikák régi épületei mögül kimagaslott a modern, akkor óriásnak látszó épület.

Nagy ritkán elmehettem apukám munkahelyére, előtte mindig figyelmeztettek a szüleim, hogy viselkedjek kifogástalanul, nehogy szégyent hozzak apámra. Igyekeztem megfelelni a szülői elvárásoknak, ezért leginkább hallgattam. Egyszer mégis muszáj volt kérdeznem, mert bejött egy bácsi, akinek piros haja volt. Soha nem láttam még ilyet, ezért nagyon elcsodálkoztam.

Az asszony – akire rábíztak, hogy rajzoljak nála csendben, amíg apám visszajön – elmagyarázta, hogy ennek a bácsinak magától ilyen a haja, így született. Sokfélék vagyunk, van aki barna, van, aki szőke, (itt újabb kérdés következett, mi is a szőke, ja, akinek sárga a haja), sőt még az is előfordul igaziból is, nemcsak a mesében, hogy valakinek a bőre is más színű, mint a mienk.

A piros hajú bácsi nagyon magas volt, mégsem féltem tőle. Figyelmesen meghallgatta, mi is van a rajzomon.

Aztán sokáig nem találkoztunk. Alaposan felnőtt voltam már, és eleinte csak messziről figyeltem a hazai zöld mozgalom kibontakozását, majd egyre közelebb merészkedtem. Egy-egy vitán sokadmagammal hallgattunk egy vörös hajú embert, akit mindenki Pirosnak szólított. A legjobban azt szerettem benne, ahogy tisztelte mások nézeteit, és így kereste a közös pontokat, hogy közben nem akart lehengerelni senkit.

Aztán véletlenül rájöttem, hogy ez a Piros az a bácsi, akit kislányként már ismertem. Így a régi szép időkre emlékezve előbb-utóbb már mertem kérdezni is tőle.

Nagyon sokat tanultam, és tanulok ma is a vele folytatott beszélgetésekből.

Ez a könyv, mely Piros különböző folyóiratokban megjelent cikkeit és egy vele készült riportot tartalmaz, nem kerek évfordulóra készült. A fontos az, hogy elkészült. Ünnep a megjelenése, ünnep az elolvasása!

Köszönet érte a támogatóknak!

Ajánlom jó szívvel olvasásra mindenkinek, aki megérti, hogy "Ami összeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, mint ami elválaszt". Ez a Skolimowski idézet gyakran szerepel Piros írásaiban, figyelmeztetve minket, hogy tudjunk örülni a más sikereinek, keressük meg egymásban a jót, úgy az egyénekben, mint a közösségeinkben.

A könyv olvasmányos stílusa miatt is gyorsan fogynak a lapok. György Lajos több nyelven beszélő, nagy tudású kutatóorvos, mégis "magyarul" ír. Nagy élharcosa az idegen szavak magyarításának, vallja, hogy nincs olyan új kifejezés, amelynek előbb-utóbb ne lehetne magyar megfelelőt találni, érdemes tehát keresni.

Tanulhatunk ettől a bölcs embertől mindannyian, kortól, nemtől, iskolázottságtól, előélettől függetlenül.

Budapest, 2005. július 10.

Hajtman Ágnes

Elektrolit üzem Sóskút határában: a helyiek tiltakoznak

A nagy koreai akkumulátor-gyártó cégek Magyarországon akarják felfuttatni gyártásukat. A gödi üzem bővítése elleni helyi tiltakozásról a hazai sajtó is beszámolt. A Samsung SDI, az SK Innovation és más nagy koreai akkumulátorgyártók magyarországi üzemeinek ellátására két dél-koreai cég is elektrolit gyártó üzemet akar létesíteni Sóskút illetve Tatabánya határában. A Dongwha Electrolyte sóskúti zöld mezős beruházásként építeni kezdett elektrolitgyára és veszélyes hulladékot feldolgozó üzeme ellen tiltakozik a helyi lakosság. Indítottak egy petíciót, és mozgósítanak a november 30-ra tervezett közmeghallgatásra is. Támogassátok Ti is a küzdelmüket!


Már megkezdődtek az építési munkálatok (Fotó: Morvay Péter)

Pár nappal ezelőtt megkeresett egy régi ismerősöm, akik korábban szülőfalumban lakott, hogy a dél-koreai Dongwha Electrolyte cég tervezett elektrolitgyára és NMP újrahasznosító üzeme miatt aggódik a sóskúti lakosság, tudnék-e esetleg segíteni nekik. Elkezdtem utánajárni a dolognak, és közben a Zöld Civil facebook-oldal adminisztrátoraként is befutott hozzánk egy megkeresés, ezúttal a szomszédos Tárnokról ugyanebben az ügyben.


A Dongwha Electrolyte beruházásának látványterve (Fotó: Morvay Péter)

Mivel az e-Figyelő (Make ICT Fair) program keretében az elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival foglalkozunk, a gödi akkumulátor üzemmel kapcsolatos történéseket valamennyire nyomon követtem, erről a témáról májusban a Partizán TV is készített velem interjút.

A sóskúti elektrolitgyárral kapcsolatos lakossági tiltakozásról pár nappal ezelőtt beszámolt az Átlátszó is. Mivel ez egy zöldmezős beruházás, ez azt jelenti, hogy ismét eddig mezőgazdasági céllal hasznosított termőföldek esnek áldozatul külföldi befektetők kormány által támogatott iparosítási tevékenységének (földzsákmánylás, land grab).

(Fotó: Morvay Péter)

Az Országos Környezetvédelmi Tanács január 9-i ülésén Dr. Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a természeti értékeink megőrzésére. Kijelentette, hogy a tárca továbbra is nagy hangsúlyt fektet a termőföld védelmére valamint a barnamezős területeken történő beruházások ösztönzésére. Kérdés, hogy a sóskúti beruházás kapcsán is fontosnak tartja-e az agrárminiszter ezeket a célkitűzéseket.

(Fotó: Morvay Péter)

A sóskúti és tárnoki lakosok indítottak egy petíciót a tervek megvalósítása ellen. A petícióhoz várják a küzdelmüket támogatók aláírását. Írd alá Te is!
A beruházással kapcsolatban a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály közmeghallgatást szervez november 30-án, 10 órakor a Sóskúti Községháza Dísztermében.
A beruházás ellen tiltakozó közösség facebook oldala itt található.



Időközben azt is megtudtam, hogy egy másik dél-koreai cég Soulbrain pedig Tatabánya határában akar elektrolitgyárat létesíteni. A hírek szerint mindkét gyár a gödi illetve a komáromi akkumulátor-gyártó üzemet akarja ellátni.

 

A dél-koreai Soulbrain tatabányai elektrolitgyárának látványterve. (Forrás: GyőriHírek)

McRágalmazás: beépített rendőrségi ügynök miatt perelték be az aktivistákat

Avagy: ismerd meg az ellenfél módszereit is!

"Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!" (Cromwell)

Aki tiltakozni akar egy környezetkárosító beruházás vagy cég tevékenysége ellen, annak nem árt, ha ismeri az ellenfél által is bevethető lehetséges fegyvereket.

A 90-es évek közepén nagy port vert fel elhíresült McLibel (magyarul "McRágalmazás") per, amely egy tipikus SLAPP eset volt. A pert azért indította a McDonalds a "London Greenpeace" nevű londoni szervezet két aktivistája ellen, azzal a váddal, hogy szórólapjukon hamis állításokat tüntettek fel a McDonaldsról. Ami az üggyel kapcsolatban - azon túl, hogy ez egy tipikus SLAPP-eset volt - tanulságos, hogy a 2012-ben a Guardian átal kiadott Undercover: The True Story of Britain's Secret Police c. könyvből is kiderül (bár nekem úgy rémlik, már két évtizede is olvastam erről valamit), hogy az egész ügyet kirobbantó szórólapot részben, egy a londoni szervezetbe a rendőrség által beépített ügynök írta. A csoportba beépült még egy rendőr, aki két éven át járt a beperelt londoni aktivisták egyikével, és barátnőjén keresztül bizalmas anyagokat szerzett meg, és juttatott el a rendőrséghez.

Szóval, nem árt, ha ismerjük az ellenfél módszereit, és csak elővigyázatosan engedünk be a tiltakozó csoportokba ismeretlen embereket, továbbá nem árt, ha a stratégiai szempontból fontos információk esetében vigyázunk, kivel osztjuk meg azokat!

A McLibel pert kiváltó szórólap, amelyről kiderült, hogy részben a rendőrség által beépített ügynök készítette. (Forrás: Wikipedia)

A témával kapcsolatban ajánlom még a Zöldrefestés - avagy hogyan próbálják az óriáscégek kifogni a szelet a környezetvédők vitorlájából? c. kiadványunkat!

További irodalom:
- Landmarks in law: McLibel and the longest trial in British legal history (Guardian, 2019)
- McDonald's erkölcsi összeomlása (Kukabúvár, 1996)
- Mese a mérgező almáról (MTVSZ blog)
- A húszszor permetezett alma esete (Magyar Hang)

A műholdseregek az űrtávcsöves fotókat is tönkreteszik!

A Hubble Űrtávcsővel tegnap készült fotó azt bizonyítja, hogy az utóbbi időben fellőtt műholdseregek által okozott fényszennyezés ellen az sem megoldás, ha a világűrbe telepítjük a távcsöveinket.

Egy Starlink műhold a Hubble Űrtávcsővel tegnap készített fotón (Simon Bernard Porter, Southwest Research Institute)

Az elmúlt egy évben többször bosszankodtam Elon Musk és cége által fellőtt Starlink műholdak miatt, terveztem is, hogy írok majd róla egy cikket a Mércébe, de arra végül eddig nem tudtam sort keríteni. A témával kapcsolatos facebook-bejegyzéseim hatására tavasszal interjút készített a témában a Magyar Nemzet munkatársa.

Starlink műholdak húznak el a Hattyú  csillagképben, az Albireo kettőscsillag előtt. Schmall Rafael díjnyertes fotója.

Az Elon Musk által alapított SpaceX űripari cég október végéig 895 Starlink műholdat lőtt fel a világűrbe. Az eredeti terveik szerint a vállalat 12 ezer műhold világűrbe kijuttatását tervezi a következő évek során, hogy így építsen ki egy nagy sebességű internet hálózatot. A SpaceX az eredeti 12 ezer műhold mellett tavaly novemberben további 30 ezer Starlink fellövéséhez kért engedélyt az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságától Ha ehhez hozzávesszük más műhold-flotta kezdeményezések terveit (OneWeb, Amazon Kuipers, Hongyan/Kína, Iridium NEXT, Globalstar, O3b, Samsung), elképzelhető, hogy pár éven belül akár 50 ezer műhold fogja elcsúfítani a csillagos eget, ellehetetlenítve a csillagászok munkáját.

A nyár közepén még az "évtized üstököséről", a C/2020 F3 (SWAN) üstökösről készített fotóra is rámásztak a Starlink műholdak. (c) Alessandro Carrozzi

Nem véletlen, hogy Elon Musk tervei jelentős felhördülést, tiltakozást váltottak ki a csillagász társadalom körében. Erre a SpaceX alapítója tavaly májusban cinikusan azt válaszolta, hogy a csillagászati távcsöveket egyébként ki kell költöztetni a világűrbe. Hogy ez miért nem megoldás, azt Molnár László csillagász még tavaly decemberben kifejtette a Qubit hasábjain. Ehhez most a Hubble Űrtávcsővel tegnap készített felvétel újabb adalékként azt is bizonyítja, hogy még a világűrbe telepített távcsövek munkáját is tönkretehetik a műholdseregek. Jonathan McDowell (Center for Astrophysics) szerint nagy valószínűséggel a Starlink 1619 műhold látható a képen, amely kb. 80km-re haladt el az Hubble Űrtávcsőtől. Victor Chemin számítása megerősíti ezt a felvetést, ugyanis nála az jött ki, hogy ha a műhold valóban 80km-re volt a Hubble-től, akkor akkor a nyom vastagságára 2,9m jön ki, ami elég jó egyezés a Starlink 3 méteres szélességével.

Elon Musk eddig sem tartozott a kedvenc üzletembereim közé, de ez a mostani hír, ismét csak felborzolta a kedélyeimet, ezért úgy döntöttem, hogy röviden megírom ezt a történetet, de a Mércébe tervezett alaposabb cikkhez még mindig nincs energiám. A dél-afrikai származású amerikai üzletemberről eddig kialakított nem túl pozitív véleményemet a nemrég lezajlott bolíviai elnökválasztás kapcsán egy újabb tényező rontotta tovább. Az, hogy Bolíviában a tavalyi évben lényegében hamis hírekre alapozva katonai puccsal buktatták meg Evo Moralest viszonylag hamar bebizonyosodott. Az ügy hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok szerette volna, ha a magáncégek rá tudják tenni a kezüket a bolíviai lítium készletekre. Ez a kérdés ismét reflektorfénybe került, amikor idén nyáron a pucccsisták ellen fellázadt az ország, és a hatalom erre erőszakkal válaszolt. Ekkor Elon Musk azt írta twitteren, hogy bárkit megpuccsolnak, akit akarnak.

"Ügyetlen megoldások"

A 168 óra még tavaly decemberben készített egy interjút Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus egyetem oktatójával. Bár az interjú fő témája a nemnövekedés, én most Alexanda által az interjú közepén kifejtett gondolatot emelném ki: "a komplex problémákhoz ügyetlen megoldások kellenek".


Köves Alexandra (Fotó: Új Egyenlőség)

Ügyetlen megoldások - a "megfelelő technológia" [1] (appropriate technology - magyarul talán inkább "szelíd technológia") mellett újabb kifejezést kell megtanulnunk? (Frissítés: időközben egyeztettem Borsos Bélával, aki a Környezetvédelmi lexikon lenti lábjegyzetben levő szócikkét írta, és abban maradtunk, hogy szerinte is szerencsésebb lenne, ha az 'appropriate technology' magyar fordítására a szelíd technológia kifejezést használnánk. Most már csak az a kérdés, hogy miként tudnánk ezt az alakot elterjeszteni - és például elérni, hogy a Wikipedia is a 'szelíd technológiát' használja.)

A böngészőmben valószínűleg több mint száz lap is nyitva van már hónapok óta, arra várva, hogy elolvassam a kiválasztott cikkeket. A hétvégén elkezdtem ezeket elölről átnézni. Köztük volt a 168 óra tavaly decemberi interjúja, amelyet Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus egyetem oktatójával, az Új Egyenlőség honlapján elérhető Zöld Egyenlőség podcast  szerkesztőjével készítettek.

Köves Alexandra: Kezdjünk el ne a pénzről beszélni, létezhet társadalom, amely mindenkinek ad 20 négyzetmétert, 18 fokos meleget, és naponta 1200 kalóriát

Érdemes elolvasni az egész interjút, de itt most csak két rövid részletet emelnék ki belőle:

A komplex problémákhoz ügyetlen megoldások kellenek. Az ügyetlen azt jelenti, hogy valószínűleg nem tudjuk megmondani, hogy pontosan ezt meg azt kell csinálni, és akkor megoldódnak a problémák. Egyszerűen el kell kezdeni törekedni valami felé, megtenni az első lépést, megnézni, hogy az mit hogyan mozgat, aztán megtenni a következő lépést. Nem egy megoldás lesz jó, hanem sok. Nemcsak globálisan, regionálisan, hanem adott esetben országon belül is más megoldások kellenek. Fogadjuk el az ügyetlen megoldásokat, fogadjuk el, hogy Köves Alexandra ebben az interjúban pontosan nem fogja megmondani, hogy merre van az előre. Még akkor sem, ha a kutatások nagy része nagyon is konkrét megoldásokat vázol fel.

(...) 

Szükség van utópiákra, mert azok indítják el a beszélgetéseket. A kutatásaimban a forecastinggal [előrejelzés - a szerk.] szemben az úgynevezett backcastinggal dolgozom. Előbbi azt jelenti, hogy a múltból eredeztetve elkezdünk szcenáriókat építeni a jelenlegi trendeken keresztül, hogy valószínűleg erre fogunk menni. Utóbbi módszer meg azt mondja, megfordítom a logikát. Adott témában elképzelek egy jövőt, mi lenne jó. Onnan elkezdek visszafelé lépkedni a mához, lebontom a folyamatot a mai napig. Csak egy új narratíván keresztül tudunk eljutni egy új világhoz a jelenlegi nihilből. Azt kérdezte egy lengyel kollégám: ha Magyarország 30 éve átment egy radikális gazdasági rendszerváltozáson, akkor most miért nem tudjuk elképzelni, hogy megint meg tudjuk csinálni?

Jegyzetek:

[1] Megfelelő technológia (appropriate technology): az alternatív gondolkozásban elterjedt név olyan technológiák megfelelő jelölésére, amelyek a környezetet kevéssé károsítják, nem túlzottan nagy léptékűek, valamint egyszerűek és olcsóak. A megfelelő technológiákat jelenleg fejlődő országokban, főként a trópusokon próbálják alkalmazni, elvileg alkalmasak a gazdag ipari országok, az északi félteke műszaki rendszereinek átalakítására. (Környezetvédelmi lexikon, 2002)

További információ:
- A Megfelelő Technológia szemlélete (Védegylet)
- Megfelelő technológia (Wikipedia)

Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába - kezdő halódóknak

Beszélgetés Lányi András új könyvéről, néhány részlet hangoskönyv formájában, később pedig talán olvasónapló.

Szeptember közepén felhívott Moldován Laci (Katalizátor Kiadó, Jokonyvek.hu könyvesbolt), hogy az I. Online Könyvhét keretében másnap este szerveznek egy beszélgetést Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába - kezdő halódóknak c. könyvéről, elvállalnám-e moderálást. Bár még sosem voltam moderátor könyvbemutatón, mivel kevesebb, mint 24 óra volt már csak a felvételig, ezért elvállaltam a beszélgetés levezetését.

A szerzővel és Schiffer Andrással készült beszélgetésről készült videófelvétel itt tekinhető/hallgatható meg.

A beszégetésből itt most csak Schiffer András két mondatát emelném ki:
Rettenetesen fontos az alapoktól végiggondolni a történetet akkor, amikor hirtelen a mainstream felfedezi magának. Sokszor cégek által szponzorált zöldrefestett cikkek helyett szerintem egy-egy ilyen műnek az elolvasása az, ami eljuttathatja az embereket az embereket az ökológiai felelősséghez.

A könyv fülszövege:

Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre.
A zöldek akkor kezdtek mozgolódni, amikor elképzelésük a jó emberi életről végérvényesen veszélybe került. Egyszerűen nem lehetett többé mással foglalkozni. A veszélyérzet és a spontán elégedetlenség mozgósító ereje azonban önmagában kevés, előbb-utóbb rá kellett mutatniuk a világban észlelt baj elhárításának a módjára is.

A könyv olvasása közben rengeteget jegyzeteltem füzeteimbe, terveim szerint valamikor majd begépelem e jegyzeteket, és több részletben egyfajta olvasónapló formájában közzé is teszem majd ezeket itt, a sárgaia blogon. Addig pedig beillesztek ide két videót, amelyeken az Élettájoló csatorna készítője olvas fel részleteket a könyvből:

Az olvasás világnapja - avagy ökofilozófia az erdőben

Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába - Utószó