Rachel Carsonra emlékezünk: a Néma tavasz

Ma van Rachel Carson halálának 60. évfordulója. Ez alkalomból rá emlékezünk egy részlettel a Néma tavasz c.könyvéből (Katalizátor Kiadó 21-22.o.)

1. Mese a jövőből

    Volt egyszer Amerika szívében egy város, ahol nyugalom, békesség és harmónia uralkodott. A város körül virágzó farmvidék húzódott; gabonaföldek és gyümölcsösökkel borított domboldalak, ahol tavaszonként fehér virágfelhők gomolyogtak a zöld füvön, ősszel pedig tölgy, juhar és kőris lángoló színei ragyogtak a fenyők tompazöld hátterében. Ilyenkor a hegyen rókák csaholtak, és a felszálló hajnali párában elmosódottan látszottak a némán vonuló szarvasok.
    Az utak mentén egész évben babér, bangita és éger, meg jókora páfrányok és vadvirágok gyönyörködtették az utazó szemét. Még télen is volt mit csudálni: megszámlálhatatlan madársereg lakmározta ilyenkor a bogyókat és a hóból kiálló száraz kórók magvait. A vidék híres volt a számtalan és sokféle madárról, és a tavaszi meg az őszi nagy vonulás idején, amikor megérkeztek a költözők hatalmas hullámai, messzi földről eljöttek az emberek, hogy megfigyeljék őket. Mások horgászni jöttek a hegyekből érkező tiszta patakokhoz, ahol az árnyas öblöcskékben pisztráng tanyázott. Így volt ez azóta, hogy sok évvel ezelőtt az első telepesek megépítették itt házaikat, megásták a kutakat és megácsolták a csűröket.
    Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre, és többé semmi sem volt már olyan, mint azelőtt. Gonosz átok telepedett a tájra: megmagyarázhatatlan betegség vitte el a csirkéket, s megbetegedtek, elpusztultak a birkák és tehenek is. A halál árnyéka borult mindenre. A farmerek arról beszéltek, hogy a családokban sokféle nyavaja ütötte fel a fejét, s a városi doktorok egyre értetlenebbül állnak az embereket megtámadó újfajta betegségek előtt. Történt néhány hirtelen és érthetetlen haláleset, és nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek között is; játék közben, hirtelen lettek rosszul és néhány óra múlva meghaltak.
    És az a különös csend. Például a madarak - hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan, tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, amelyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett és kínosan vonszolta magát - haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma csend ülte meg az erdő, a földeket és a mocsarat.
    A farmokon hiába kotlottak a tyúkok, a tojásokból nem kelt ki csirke. A farmerek panaszkodtak, hogy nem tudnak disznót hízlalni: alig pár malac születik, s néhány napnál nem élnek tovább. Az almafák virágba borultak, de a szirmok között nem sürögtek a méhek, s a megporzatlan virágokból nem termett gyümölcs.
    Az utakat szegélyező, valaha oly szépséges növényzet aszott és barna volt, mintha megégett volna - és csend volt itt is, élettelen csend. A halott patakokat sem látogatták már a horgászok, elpusztultak a halak is, mind.
    Az ereszek alatt a csatornákban és a tetőzsindelyek közötti résekben még látszott egy kevéske abból a fehéres szemcsés anyagból, amely pár hete mint furcsa hó hullott az égből a házakra, a földre és a vizekbe.
    Nem gonosz varázslat, nem valamiféle ellenséges haditett némította el a vidéket. Az emberek minden maguknak köszönhettek.
    Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindaz a szörnyűség, amelyet leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi, létező közösség szenved a leírt csapások közül akár többtől is. A sötét árny szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen válhat kegyetlen valósággá, amellyel mindannyian szembesülünk.
    Mi az a valami, ami máris elnémította a tavaszi madárdalt Amerika számtalan városában? Ez a könyv megpróbál válaszolni erre a kérdésre.

 

BREAKING: Verespatak megmenekült! - A kanadai cég elvesztette a Románia ellen indított ISDS-pert!

Győzött az igazság: a washingtoni székhelyű ICSID testületének péntek éjszaka közzétett döntése szerint a romániai Gabriel Resources cég elvesztette a román állam ellen indított ISDS-pert, amelyben több milliárd dollár kártérítést követelt a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás meghiúsulása miatt.

A pénteki nap folyamán izgatottan lestük a híreket, mert - miként arról tegnap írtam -, a román kormány képviselői és a kanadai cég is megerősítette, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID), arról értesítette őket, hogy március 8-án tájékoztatja őket a döntésről. Időközben a hírek szerint a kanadai tőzsdén is leálltak a Gabriel Resources részvényeinek kereskedésével.

Aztán pénteken a kora esti órákban megjelent hírek szerint Mihai Constantin, a román kormányszóvivő azt mondta, hogy bár ők hozzájárulnának a teljes döntés nyilvánosságra hozatalához, de az ICSID szabályai szerint ahhoz a másik fél hozzájurálása is szükséges, hogy a határozatból mit hoznak nyilvánosságra. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyenkor szokásos eljárás szerint a teljes döntés ismeretében a felperesnek és az alperesnek 20 napja áll rendelkezésre, hogy esetleg tárgyaljanak a döntést miként fogják érvényesíteni. Ráadásul az elmúlt hetekben a román kormány képviselői el kezdték híresztelni, hogy akár 2 milliárd dollár kártérítés megfizetésére is kötelezheti őket az ICSID, ami katasztrofális hatással lenne a román költségvetésre, ezért azt is belebegtették, a román kormány akár arra is hajlandó lenne, hogy mégis zöld utat adjon a beruházásnak. Csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő még egy esetleges népszavazást is belebegtetett az ügyben. Mindezek fényében péntek este már kezdtünk lemondani arról, hogy 20 napnál hamarabb megtudjuk, milyen döntés született ebben az ISDS-perben.

Ezek után meglepetéssel értesültünk róla, hogy román idő szerint éjfél előtt pár perccel -  Washingtonban ilyenkor még délután volt - Ciolacu bejelentette, hogy Románia nyert a perben.

A péntek éjszaka közzétett döntés lényegi része:

Verespatak megmenekült! Hiába próbálta a kétes hírű kanadai cég korrupcióval, vesztegetéssel, majd egy "offshore-bíróságon" indított ISDS-perrel kikényszeríteni a cianidos technológiájú beruházás engedélyezését, nem jött be a számításuk. Miután nem sikerült megszerezniük a szükséges engedélyeket, ráadásul Verespatak felkerült a Világörökség listára is, a Gabriel Resources arra számított, hogy a román állam beperlésével legalább ki tudnak préselni több milliárd dollárt "kártérítést" a román adófizetőktől, ezúttal gyözött az igazság  - kommentálta a hírt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

A következő lépés a teljes ISDS-rendszer felszámolása kéne, hogy legyen - tette hozzá Fidrich.

A több milliárdos Verespatak ISDS-per: közel a vége?

A kanadai Gabrial Resources cég még évekkel ezelőtt perelte be egy "offshore bíróságon" a román államot, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezését - vagy pedig kicsikarjon az adófizetőktől több milliárd dollár kártérítést. A hírek szerint a döntést a mai nap folyamán (pénteken) hirdeti ki a washingtoni székhelyű taláros testület. A román állam már hetek óta arról beszél, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak.

Frissítés: Mind a román kormány képviselői mind a Gabriel Resources arról számolt be nemrég, hogy értesítést kaptak az ICSID-től, hogy a mai nap kapják kézhez a hivatalos döntést. A torontói tőzsde leállította a Gabriel Resources részvényeinek kereskedését.

(Fotó: Alburnus Maior Egyesület, Verespatak)

Az elmúlt több, mint két évtizedeben nagyon sokat foglalkoztam, a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházással, bár az elmúlt 2-3 évben viszonylag csend volt Verespatak körül - részben azért, mert időközben a település felkerült a Világörökség listára, ezzel nemzetközi védelmet kapott, másrészt pedig a háttérben csendben zajlott a bevezetőben is említett ISDS-per. Ezért kicsit váratlanul ért, amikor közel egy hónapja felhívott egy újságíró, hogy úgy tudja, aznap várható az ítélethirdetés a Verespatak-perben, mit tudok erről. Elkezdtem gyorsan utánanézni a dolognak, és kiderült, hogy a román sajtóban megjelent hírek akkoriban tényleg írtak arról, hogy február 10-én várható a döntés kihirdetése, de később már inkább arról szóltak a hírek, hogy ez március közepéig történhet meg. Kisebb nyomozás után rábukkantam a felperes Gabriel Resources sajtóközleményére, amelyben azt írták, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID) legkésőbb március 12-ig kell, hogy meghozza a döntést.

Az azóta eltelt hetek be is bizonyították, hogy a február 10-re várt döntés vaklárma volt - főleg, hogy az szombatra esett -, illetve valószínűleg talán az időpont lebegtetése inkább azt a célt szolgálta, hogy a román kormány a közvéleményben megágyazzon egy esetleges kedvezőtlen döntésnek.

Na, de mielőtt belemegyünk a részletekbe, nem árt felidézni, mi is az a címben is említett "ISDS-per", és hogy jelen esetben miről is van szó. Ez a téma főleg egy évtizeddel ezelőtt került reflektorfényben, amikor még javában zajlottak az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi- és Befektetési Partnerség - TTIP), és az EU és Kanada közötti hasonló megállapodás, a CETA tárgyalásai. Ugyanis mindkét egyezménynek része lett volna az úgynevezett "befetető-állam vitarendezési mechanizmus" (Inverstor-toState Dispute Settlement - ISDS), amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek bepereljenek egyes országokat, amennyiben azok számukra kedvezőtlen környezetvédelmi vagy egyéb jogszabályokat, döntéseket hoznak. Ez az eléggé titokzatos körülmények között működő, a Guardian publicistája által találóan "offshore bíróságoknak" elkeresztelt (a közvélemény előtt többnyire eufémisztikusan inkább "választott bíróságoknak" nevezett) rendszer az elmúlt évtizedek során több milliárd dolláros károkat okozott az egyes érintett országoknak. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmetekbe az egyik német közszolgálati televízió által készített "A multi perel, a társadalom tejel" c. dokumentumfilmet. 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak  országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről rendelkezünk adatokkal – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint 2022. júliusáig legalább 102,38 milliárd dollár kártérítést kellett, hogy fizessenek az államok a külföldi befektetőknek.

A témával kapcsolatban ajánljuk még figyelmetekbe "Zombi ISDS" c. kiadványt, amelynek magyar nyelvű összefoglalója itt található. Kapcsolódó kiadványunk: Gúzsba kötve.


Ebben a rövid kis videóban az ISDS-perek kapcsán beszélünk a nagybányai ciánszennyezésről és a verespataki ISDS-perről is:

300 tonna arany

A kétes hírű Frank Timis által alapított Gabriel Resources kanadai cég 1997-ben jött Verespatakra, hogy cianidos technilógiával kitermelje a kétezer éves telesülés hegyeinek mélyén rejtőző 300 tonna aranyat. A Verespatakra tervezett hatalmas külszíni fejtésű aranybánya beruházás ellen már több, mint két évtizede küzdenek a helyi közösségek és erdélyi civil szervezetek. A jelentős korrupcióval és pénzmosási és egyéb bűnügyi vádakkal is megterhelt beruházás elleni küzdelmet mutatja be Kocsis Tibor díjnyertes dokumentumfilmje, az Új Eldorádó, valamint a 300 tonna arany.  

(James Bond, cián és heroin - az első magyar nyelvű sajtóközlemény a Verespatakra tervezett beruházásról 22 évvel ezelőttről.)

A Gabriel Resources vs. Romania ISDS-per:

A pert a brit fennhatóság alá tartozó Jersey-szigeten (adóparadicsom) bejegyzett Gabriel Resources és a kanadai Gabriel Resources Ltd. indította a Román állam ellen 2015. júliusában a Románia és Kanada közötti 2009-ben valamint a Románia és az Egyesült Királyság között 1996-ban megkötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekre hivatkozva.

Ha jól értelmezem, akkor ICSID honlapja szerint a Gabriel Resources vs. Románia ügyben 2023. szeptember 14-én már lezárták az érintett felek meghallgatását, és már csak a döntés kihirdetése van hátra. Ez alapján az ICSID-re vonatkozó szabályok szerint a testületnek március 12-ig tájékoztatniuk kell a döntésről az érintett feleket. Ez alapján reálisnak tűnhet a román sajtóban az elmúlt napokban elterjedt hír, amely szerint ma, 2024. március 8-án, pénteken az ICSID értesíti a felperest és az alperest a döntésről. A Gabriel Resources még februárban azt írta, hogy amint kézhez kapják a döntést, arról értesítik a piacot.

Négy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól a Verespatakra tervezett aranybánya beruházás meghiúsulása miatt. Tavaly ősszel már 6,5 milliárd dollárról szóltak a hírek, februárban már 6,6 milliárd dollár szerepelt a hírekben, ezen a héten pedig már 6,7 milliárd dollárt emlegetett a román kormányszóvivő.

Az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok szerint bukaresti kormány arra számít, hogy az ICSID által megítélt összeg 2 milliárd dollár körül lesz. A Ciolacu-kabinet számításai szerint azonban a Gabriel Resources által elszenvedett valós kár mindössze 156 millió dollár, ami maximum 445 millióra mehet fel. Ezzel szemben a kanadai vállalat azt állítja, hogy 760 millió dollár értékű befektetéseket hajtott végre Romániában a majdani kitermelés reményében, ami végül nem valósult meg. Ehhez az összeghez hozzájönnek azok a károk, amiket a projekt dugába dőlése okozott.  Maszol.ro portál szerint viszont úgy tűnik, a Gabriel Resources, nem bízik maradéktalanul abban, hogy a ICSID jogosnak találja a 6,6 milliárd dolláros követelést, ezért két alternatív összeget is beterjesztett: az egyik 5,6, míg a másik 3,3 milliárd dollár.

A román állam már hetek óta arról kommunikál, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában már azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak. Lehet, hogy amögött, hogy már egy hónappal ezelőtt bedobták a köztudatba, hogy pár napon belül meg lesz a döntés, és a várható több milliárd dolláros kártérítési kötelezettséget bedobták a köztudatba, annak próbáltak megágyazni, hogy a végén mégis alkudozhassanak arról, hogy megadják a zöld utat a verespataki aranybánya beruházásnak?

Az is furcsa, hogy a romániai civil szervezetek által az ügyben az ICSID-hez benyújtott három "Amicus curiae"* beadvány közül a harmadikat, amelyet 2023. júniusában terjesztettek be, a román állam nem fogadta be, emiatt azt az ICSID elutasította. Pedig Stephanie Roth, a beruházás ellen küzdő mozgalom Goldman Környezetvédelmi-díjas aktivistája szerint ez a harmadik 'amicus curiae" beadvány olyan kockázatokra mutat rá, amelyekről ha a kanadai cég tájékoztatta volna a részvényeseket, akkor a Gabriel Resources részvényárfolyamai is alacsonyabbak lettek volna, s ezáltal nagy eséllyel alacsonyabb kártérítési összeg megfizetelére köteleznék a román államot.

Mindenesetre miközben a Gabriel Resources visszafogottan kommunikál - ahogy az ilyen folyamatban levő perekben elvárható -, meglehetősen furcsa, hogy a romániai sajtó a per lehetséges kimenetelével kapcsolatos negatív hangvételmú kormányzati nyilatkozatokkal van tele.

* Az Amicus curiae (a Bíróság segítője vagy “a Bíróság barátja”) olyan magánszemély vagy szervezet, aki nem résztvevője ugyan egy jogi ügynek, de jogosult arra, hogy segítséget, szakértelmet vagy betekintést nyújtson a bíróságnak a tárgyalandó ügyben felmerülő kérdések kapcsán.

Új GMO-k, zöldrefestés – mítoszok és valóság kiadvány

A géntech multik, valamint a GMO-párti lobbi a génmódosított növények új generációjával („génszerkesztett” fajták, "új GMO-k") kapcsolatban azt állítják, hogy

• az"új GMO-k" sokkal pontosabbak, mint a korábbi, transzgénikus technikák, ezért sokkal biztonságosabbak is;
• az "új GMO-k" fogják táplálni a világot, szükség van rájuk a világ növekvő népességének élelmezéséhez;  
• az "új GMO-k" fenntarthatóak, szükség van rájuk az EU Zöld Megállapodása célkitűzéseinek teljesítéséhez; 
• az éghajlati válságra is az "új GMO-k" adják majd a megoldást;
• szükség van az "új GMO-ra" a növényvédőszer-használat csökkentéséhez;
• sőt, az új GMO-k növelnék a biológiai sokféleséget is.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület Új GMO-k, zöldrefestés – mítoszok és valóság c. kiadványában ezekről a mítoszokól rántjuk le a leplet, és megmutatjuk, hogy mindez csupán zöldrefestés.

A kiadvány itt érhető el.

Az új GMO-któl a génmódosított műhúsig - online fórum dec. 19-én

Időpont: 2023. december 19., kedd, 16.00-18.00
Helyszín: Zoom online felület
Szervezők: Fenntarthatóság Felé Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége

Az Európai Bizottság július elején beterjesztett javaslata - az Európai Bíróság ítéletével szembemenve -  azt célozza, hogy kivonja az EU GMO-szabályozásának hatálya alól az „új” génmódosítási technikák túlnyomó részét. Egyelőre a tagállamok nem támogatják teljes mellszélességgel a Bizottság javaslatát. 2024 januárjában az Európai Parlament is szavazni fog a témában.     

Az utóbbi néhány évben egyre több cég próbál piacra dobni génmódosított műhúst vagy állati fehérjét utánzó termékeket a világ számos országában. Ezek közül az amerikai Impossible Foods már az európai hatóságokhoz is benyújtotta az általuk kifejlesztett Impossible Burger fő hatóanyagainak engedélyezési kérelmét.

A rendezvényen a fenti két témát fogjuk körbejárni meghívott szakértőink segítségével.

Előadók:

• Dr. Andorkó Rita osztályvezető, Agrárminisztérium, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály, Génmegőrzési Osztály
• Fehér Judit, biológus, az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet külsős szakértője
• Tom Wakeford, molekuláris ökológus, az ETC Group regionális igazgatója
  

A rendezvényen angol-magyar tolmácsolást biztosítunk.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni a következő űrlapon 2023. december 19. kedd 12.00 óráig lehet: https://forms.gle/6A1yu3Vq7ZEK1tZJ9  
 

A rendezvényt az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatja. 

Monsanto, glifozát, műfű és félrevezetés

Jegyzetek arról, hogy a Monsanto miként vezette félre a világot a glifozát toxicitásával kapcsolatban - I. rész: astroturfing, avagy még a műfüvet is a Monsantonak köszönhetjük.

"Basszus, még a műfű kifejlesztése is a Monsantohoz kötődik!" - ez volt az egyik első gondolatom ma reggel a U.S. Right To Know szervezet nemrég közzétett Merchants of Poison - How Monsanto Sold the World on a Toxic Pesticide c. kiadványának olvasgatása közben, amikor megpróbáltam utánajárni az "astroturfing" kifejezés pontos jelentésének.

A kiadvány bevezetőjében ugyanis arról is írnak, hogy az astroturfing-kampányok is azon eszközök között szerepelnek, amelyek célja a Monsanto és PR-cégei által kidolgozott üzeneteket terjesztése a peszticidekre ("növényvédőszerekre") vonatkozó egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint átláthatósági előírások aláásása.

Az angol nyelvű Wikipedia-szócikk szerint az "astroturfing" egy üzenet vagy szervezet (pl. politikai-, reklám-, vallási- vagy PR-üzenet) szponzorainak elrejtése annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha az alulról szerveződő ("grassroots") mozgalomból származna, és azt támogatná. Ez egy olyan gyakorlat, amely a kijelentések vagy szervezetek hitelességét hivatott biztosítani azáltal, hogy visszatartja a forrás pénzügyi támogatóira vonatkozó információkat. Az "astroturfing" kifejezés az AstroTurf-ből származik, amely egy műfű márka, amelyet úgy terveztek, hogy a természetes fűhöz hasonlítson - tulajdonképpen egy szójáték az angol "grassroots" kifejezéssel. A kifejezés használatának hátterében az áll, hogy a szóban forgó tevékenység mögött „valódi” vagy „természetes” alulról szerveződő (grassroots) tevékenység helyett a támogatás „hamis” vagy „mesterséges” látszata áll. Nem szerepel a Wikipedia-szócikkben, de valószínűleg szerepet játszhat a módszer elnevezésében az is, hogy a Monsanto által kifejezett műfüvet nem sokkal bevezetése után Astroturf márkanéven kezdték el forgalmazni, és az "astroturfing" taktikát a Monsanto is előszeretettel alkalmazza.

Műfű - fotó: jakerom (Wikipedia)

A kiadvány olvasgatása közben az is eszembe jutott, hogy érdemes lenne utánajárni a gyilkos mezőgazdasági vegyszerekre használt "növényvédőszer" kifejezés eretetének, hiszen a szóhasználat, narratíva is fontos része a vegyipari (ma már inkább "élettudományi") cégek stratégiájának...

Génmódosított műhús termékek

Az utóbbi néhány évben egyre több cég próbál piacra dobni génmódosított műhúst vagy állati fehérjét utánzó termékeket a világ számos országában.

Az Impossible Foods például génmódosított élesztővel termeltet "növényi vért" (ledgehemoglobin "hem" fehérjét) az általuk gyártott "vérző, növényi alapú húspogácsához", míg a Finless Food génmódosított algával termeltet fehérjét a cég által gyártott "alga-alapú garnélához". Ezen felül számos cég javasolt állati termék helyettesítésére génmódosított élesztő által termelt anyagokat, például a Geltor zselatin-helyettesítő, a Perfect Day tej helyettesítő, a Clara Foods pedig tojásfehérje helyettesítő termékeket.[1]

Impossible Burger egy kaliforniai étteremben - forrás: Wikipedia

Az Impossible Burger és társai

Ezek közül az Impossible Foods szeretné Európában is terjeszteni az Impossible Burgert és a kapcsolódó termékeit, s ezzel kapcsolatban kérelmet nyújtott be az európai hatóságokhoz.

A termék veleje: szója ledgehemoglobin-készítmény

Az Impossible Burgert 2016-ban kezdték el forgalmazni az Egyesült Államokban, azóta már a világ több országában árulják. A termék különlegessége, hogy a húspogácsa heme molekulát, konkrétan szója ledgehemoglobint tartalmaz. Ez a molekula adja a hamburgernek a húsra emlékeztető színt és ízt. A szója ledgehemoglobint eleinte szója gyökeréből vonták ki, de ez valószínűleg túl drága volt, ezért áttértek arra, hogy génmódosított élesztővel termeltetik a szója ledgehemoglobint.

Pat Brown, az Impossible Foods alapítója a következőt nyilatkozta: „génmódosított élesztőt használunk ahhoz, hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’ makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”

A fejlesztés lényege a húsíz-szimulálása, ami a hemoglobin nevű molekulán át vezet. Ez a gén nem csak állatokban, hanem pl. pillangós növények gyökerében is előfordul. A fejlesztők tehát a szója gyökérgümőkben élő szimbiotikus baktériumokból (Bradyrhizobium és Sinorhizobium fajok) leghemoglobin gént izoláltak és ez került a Pichia pastoris nevű élesztőbe. A Pichia pastoris módosításához – kilenc gént plazmidon vittek be, amelyek közül több génmódosított szójából származik. [2]

Az FDA 2018. júliusi leveléből kiderül, hogy az Impossible Foods „csodaszere” nem egyszerűen csak szója ledgehemoglobin, hanem szója ledgehemoglobin-készítmény, amely valójában egy keverék, amely a szója ledgehemoglobin mellett P. pastoris élesztő fehérjét, nátrium-kloridot és nátrium-aszkorbátot tartalmaz. Tehát a génmódosított élesztőt nem csupán a szója ledgehemodlobin előállátásához használják, hanem a készítményben is van (génmódosított) élesztő.

Impossible Burger 2.0: búza helyett génmósított szója

Az Impossible Burger első változataiban a már említett kulcs összetevő, a hem mellett búzafehérjét és burgonyafehérjét tartalmazott a kemény textúra érdekében, valamint vitaminokat, aminosavakat és cukrot ízfokozóként, továbbá xantánt és konjakot, hogy összetartsák a húspogácsát. Zsírok is vannak benne - kókuszolaj és szója -, amelyek lédúsabbá teszik.

2019. januárjától viszont az Impossible Burger 2.0 változatban már a búzafehérjét felváltotta a génmódosított szója. Bár a cégnek lehetősége lett volna génmódosítás-mentes szóját is használnia, végül úgy döntöttek, hogy génmódosított szóját használnak az Impossible Burgerhez. Valószínűleg azért, mert mert az olcsóbb, mint az ökológiai gazdálkodásból származó, génmódosítás-mentes szója.

„De többé nem kerülhetjük el jó lelkiismerettel az amerikai gazdák által a termőterületek többségén alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok elfogadását, amelyekről gondos elemzésünk meggyőzően kimutatta, hogy biztonságosak a fogyasztók számára és jobbak a környezet számára, mint az alternatívák - különösen, ha a valódi alternatíva az állattenyésztés növelése." [3]

Ahelyett, hogy bio szóját hasznánának, amelynek magasabb a fehérjetartalma és alacsonyabb az Omega-6 zsírsavtartalma (a „rossz Omega”), a vállalat a génmódosított szóját választotta, valószínűleg azért, mert az olcsóbb, mint a bio szója.[4]

A húspogácsában levő zsír kókuszzsír, amely úgy emulgeálódik, hogy utánozza a marhafaggyú darabkáit, amely a főzés során részben megolvad. A zsírok és szójafehérjék együttesen úgy viselkednek, mint a darált hús, amikor hevítve, megpirulva egy nedves, rugalmas mátrix összetartja.

Az összetevők teljes listája az Impossible Foods honlapja szerint:

Víz, szója fehérje koncentrátum, napraforgó olaj, kókuszzsír, természetes ízesítők, max. 2%: metilcellulóz (E461), mesterséges dextróz, módosított keményítő, élesztő kivonat, szója ledgehemoglobin, só, E-vitamin, L-tryptophan, szójafehérje izolátum, vitaminok és ásványi anyagok.

Élelmiszer-biztonság, egészségügyi kockázatok

Egy szervezet genetikai szintű megváltoztatása nem várt változásokat eredményezhet a szervezetben, valamint a szervezet által termelt vegyületekben. A génmódosítással előállított húshelyettesítők összetevői ebből kifolyólag akár előre nem látható egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.

Kutatások kimutatták, hogy bizonyos új génmódosítási technikák akár több száz nem-célzott hatást és genetikai mutációt eredményezhetnek. Az említett mutációk miatt elméletben akár olyan mérgező melléktermékek is keletkezhetnek, amelyek előre nem láthatólag kihathatnak az emberi egészségre is, például allergiás reakciókat okozhatnak azoknál, akik génmódosított összetevőket tartalmazó termékeket fogyasztanak. A génmódosított fehérjékkel kapcsolatban számos kétség merült, ugyanis ezek akár újfajta allergiákat is okozhatnak.

A pontatlanság és a lehetséges nem kívánt következmények miatt kiemelten fontos az új, génmódosított szervezetek és a belőlük előállított termékek alapos vizsgálata, mind a folyamat során alkalmazott technológia és módszerek tekintetében, mind pedig eseti alapon, mielőtt az élelmiszer-rendszerünkbe és környezetünkbe kerülnének.[5]

Az Impossible Burger túlságosan feldolgozott élelmiszernek számít. Táplálkozási szempontból az túlságosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a nemkívánatos anyagok és összetevők jelenléte miatt gyengébb táplálkozási minőséggel jár. Minél több túlságosan feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, annál nagyobb a kockázata egészségünkre, mivel növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos ráktípusok kockázatát. Az utóbbi években egyre több tanulmány mutat rá a túlságosan feldolgozott élelmiszerek rákkeltő és egyéb egészségkárosító hatásaira.

Az Impossible Burger fő összetevőjét, a szója leghemoglobint fehérjét korábban sosem használták élelemként. A cég által az FDA-hoz benyújtott dokumentumokban az is szerepelt, hogy a génmódosított élesztőből készült szója ledgehemoglobin előállítása során további 46 nem várt génmódosított fehérje is keletkezett.

A Föld Barátai Ausztrália és a GeneEthics szervezetek által az ausztrál/új-zélandi hatósághoz (FASNZ) benyújtott elemzés szerint az Impossible Foods által az ottani engedélykérelemhez benyújtott adatok azt mutatták, hogy szója ledgehemoglobinban található fehérjék közül számos olyan található, amelyek hasonlóságot mutatnak ismert toxinokhoz illetve allergén fehérjékhez.

A GMwatch információi szerint az Egyesült Államokban néhányan toxikus illetve allergiás reakciókról számoltak be az Impossible Burger elfogyasztása után.

Az Impossible Foods megbízásából patkányokon végzett etetési kísérlet adatai szerint a szója ledgehemoglobinnal táplált patkányok súlygyarapodásában megmagyarázhatatlan változások léptek fel, a vérben olyan változások léptek fel, amelyek gyulladás vagy vesebetegség kialakulását jelezhetik, és vérszegénység lehetséges jelei.

Valószínűleg abból kifolyólag, hogy génmódosított szóját is felhasználnak az Impossible Buger előállításához, a termékben jelentős mennyiségű glifozátot mutattak ki. Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb volt.

Megdöbbentő volt, hogy a tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy csupán 0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát, amely az immunrendszer fő védelmi vonala.

(A magas glifozát szint annak tudható be, hogy a génmódosított szója termesztése az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában együtt jár a glifozát totális gyomirtó használatával.)

Az Impossible Foods 2019 szeptemberében nyújtotta be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) kérelmét a génmódosított szója legdhehemoglobin európai forgalmazására. Az EFSA szerint a benyújtott dokumentáció elégtelen volt, ezért 2022. nyarán további információt kért

a szója legdgehemoglobin számos lényegi jellemzőjéről, beleértve az összetételi elemzéseket, az előállításhoz használt génmanipulált élesztőtörzs azonosítását, valamint a szója legdgehemoglobin tápértékét, toxicitását és allergiakeltő hatását. Emellett az ESFA kérte a céget, hogy adjon további információt az EU GMO-detekciós laboratóriuma számára a génmódosított szója ledgehemoglobin kimutathatóságával kapcsolatban. A hiányos dokumentáció miatt a termék európai engedélyezése egyelőre csúszik.

Környezeti fenntarthatóság

Bár az Impossible burger marketingje azt állítja, hogy ez a termék környezetkímélő lehet, az igazság az, hogy előállítása nagy mennyiségű energiát, vizet, valamint 15-20 növényi eredetű összetevő felhasználását igényel, melyeket iparszerű gazdálkodással állítanak elő. Ehhez a termelési modellhez viszont óriási éghajlati, környezeti és társadalmi hatások kapcsolódnak.

A génmódosított állathelyettesítő termékek előállítása bonyolult és költséges gyártást és feldolgozást igényel. A génmódosított állathelyettesítő termékek erőforrás igényét még nem értékelték teljes mértékben. Ezek az erőforrások közé tartozik az energia, a víz, a fosszilis tüzelőanyagok, a vegyszerek, a műanyagok és a felhasznált alapanyagok. A keletkező hulladékokkal is számolni kell, valamint az üvegházgázok kibocsátásával, és fel kell mérni a víz-, műanyag- és tápanyag-gazdálkodást, valamint a folyamatban használt anyagok ártalmatlanítását.

A GMO-szennyezés veszélye:

A génmódosított élesztőt, algát és a génmódosított baktériumokat keltető edényekben állítják elő. Mivel ezek az organizmusok könnyen terjednek, ezért a szennyeződés teljes megfékezése nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható. Mikroszkopikus méretük miatt az olyan organizmusok, mint például a mikroalgák, bármely ipari tenyésztőberendezésből kiszabadulhatnak és a levegőbe vagy a vizekbe kerülhetnek. Mivel ezek a szervezetek képesek szaporodni (és egyesek kereszteződni is tudnak rokon szervezetekkel, a mikrobák pedig akár „géneket cserélhetnek” nem rokon fajokkal horizontális géntranszferen keresztül), ezért a génmódosított szervezetek kiszabadulásának akár negatív ökológiai következményei is lehetnek. Ilyen következmény lehet egyebek mellett a vadon élő fajok genetikai szennyeződése vagy a természetes ökoszisztémák megzavarása.

Ahhoz génmódosított élesztőből elő lehessen állítani a szója legdhehemoglobint, az élesztőt cukorral kell táplálni, megfelelő hőmérsékletű, fűtött üzemekben. A szükséges cukrot vegyszerintenzív monokultúrás ültetvényeken megtermelt génmódosított kukoricából vagy cukornádból nyerik ki.

A második generációs fehérjéket tartalmazó élelmiszerek egyik láthatatlan környezeti költsége az előállításukhoz szükséges nyersanyagok – többek között a cukornád, a kukorica és a földgáz. Jelenleg az iparág még csak a kezdeti szakaszában jár, amint azonban az elképzelt „szintetikus biomassza-alapú gazdaság” (bio-economy) nagyobb méreteket fog ölteni, azzal több olyan nyersanyagra lesz majd szükség, amelyet nagyrészt környezetre káros, vegyszerintenzív ipari monokultúrákban állítanak elő, mint például a génmódosított kukorica vagy a cukor esetében, vagy földgáz (hidraulikus rétegrepesztés vagy „fracking” által történő) kitermelése esetében. A cukornád iránti növekvő kereslet például tovább súlyosbíthatja a kritikus állapotban lévő szavannák és esőerdők pusztítását Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában (ideértve Brazília néhány ökológiailag érzékeny területét). Az ipari alapanyagok előállításához rendkívül nagy mennyiségű műtrágyára – amelyek szennyezik a vizeket és a levegőt –, mérgező növényvédő szerekre és gyomirtó szerekre van szükség, többek között klórpirifoszra, glifozátra és atrazinra, amelyek rákos megbetegedéseket, valamint fejlődési rendellenességeket és reproduktív problémákat is okozhatnak. [5]

További információ:

- Vandana Shiva: Mesterséges ételek, műhúsok - A multinacionális élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan iparosítsák

- A laborból a tányérra - Kritikus kérdések az állati eredetű termékem laboratóriumban előállított alternatíváival kapcsolatban