Az utóbbi néhány évben egyre több cég próbál piacra dobni
génmódosított műhúst vagy állati fehérjét utánzó termékeket
a világ számos országában.
Az Impossible Foods például génmódosított élesztővel termeltet
"növényi vért" (ledgehemoglobin "hem"
fehérjét) az általuk gyártott "vérző, növényi alapú
húspogácsához", míg a Finless Food génmódosított algával
termeltet fehérjét a cég által gyártott "alga-alapú
garnélához". Ezen felül számos cég javasolt állati termék
helyettesítésére génmódosított élesztő által termelt
anyagokat, például a Geltor zselatin-helyettesítő, a Perfect Day
tej helyettesítő, a Clara Foods pedig tojásfehérje helyettesítő
termékeket.[1]
Impossible Burger egy kaliforniai étteremben - forrás: Wikipedia
Az Impossible Burger és társai
Ezek közül az Impossible Foods szeretné Európában is terjeszteni
az Impossible Burgert és a kapcsolódó termékeit, s ezzel
kapcsolatban kérelmet nyújtott be az európai hatóságokhoz.
A termék veleje: szója ledgehemoglobin-készítmény
Az Impossible Burgert 2016-ban kezdték el forgalmazni az Egyesült
Államokban, azóta már a világ több országában árulják. A
termék különlegessége, hogy a húspogácsa heme molekulát,
konkrétan szója ledgehemoglobint tartalmaz. Ez a molekula adja a
hamburgernek a húsra emlékeztető színt és ízt. A szója
ledgehemoglobint eleinte szója gyökeréből vonták ki, de ez
valószínűleg túl drága volt, ezért áttértek arra, hogy
génmódosított élesztővel termeltetik a szója ledgehemoglobint.
Pat Brown, az Impossible Foods alapítója a következőt
nyilatkozta: „génmódosított élesztőt használunk ahhoz,
hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’
makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az
Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú
élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók
igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”
A fejlesztés lényege a húsíz-szimulálása, ami a hemoglobin nevű
molekulán át vezet. Ez a gén nem csak állatokban, hanem pl.
pillangós növények gyökerében is előfordul. A fejlesztők tehát
a szója gyökérgümőkben élő szimbiotikus baktériumokból
(Bradyrhizobium és Sinorhizobium fajok) leghemoglobin gént
izoláltak és ez került a Pichia pastoris nevű élesztőbe. A
Pichia pastoris módosításához – kilenc gént plazmidon vittek
be, amelyek közül több génmódosított szójából származik.
[2]
Az FDA
2018. júliusi leveléből kiderül, hogy az
Impossible Foods „csodaszere” nem egyszerűen csak szója
ledgehemoglobin, hanem szója ledgehemoglobin-készítmény, amely
valójában egy keverék, amely a szója ledgehemoglobin mellett P.
pastoris élesztő fehérjét, nátrium-kloridot és
nátrium-aszkorbátot tartalmaz. Tehát a génmódosított élesztőt
nem csupán a szója ledgehemodlobin előállátásához használják,
hanem a készítményben is van (génmódosított) élesztő.
Impossible Burger 2.0: búza helyett génmósított szója
Az Impossible Burger első változataiban a már említett kulcs
összetevő, a hem mellett búzafehérjét és burgonyafehérjét
tartalmazott a kemény textúra érdekében, valamint vitaminokat,
aminosavakat és cukrot ízfokozóként, továbbá xantánt és
konjakot, hogy összetartsák a húspogácsát. Zsírok is vannak
benne - kókuszolaj és szója -, amelyek lédúsabbá teszik.
2019. januárjától viszont az Impossible Burger 2.0 változatban
már a búzafehérjét felváltotta a génmódosított szója. Bár a
cégnek lehetősége lett volna génmódosítás-mentes szóját is
használnia, végül úgy döntöttek, hogy génmódosított szóját
használnak az Impossible Burgerhez. Valószínűleg azért, mert
mert az olcsóbb, mint az ökológiai gazdálkodásból származó,
génmódosítás-mentes szója.
„De többé nem kerülhetjük el jó lelkiismerettel az amerikai
gazdák által a termőterületek többségén alkalmazott
gazdálkodási gyakorlatok elfogadását, amelyekről gondos
elemzésünk meggyőzően kimutatta, hogy biztonságosak a fogyasztók
számára és jobbak a környezet számára, mint az alternatívák -
különösen, ha a valódi alternatíva az állattenyésztés
növelése." [3]
Ahelyett, hogy bio szóját hasznánának, amelynek magasabb a
fehérjetartalma és alacsonyabb az Omega-6 zsírsavtartalma (a
„rossz Omega”), a vállalat a génmódosított szóját
választotta, valószínűleg azért, mert az olcsóbb, mint a bio
szója.[4]
A húspogácsában levő zsír kókuszzsír, amely úgy emulgeálódik,
hogy utánozza a marhafaggyú darabkáit, amely a főzés során
részben megolvad. A zsírok és szójafehérjék együttesen úgy
viselkednek, mint a darált hús, amikor hevítve, megpirulva egy
nedves, rugalmas mátrix összetartja.
Az összetevők
teljes listája
az Impossible Foods honlapja szerint:
Víz, szója fehérje
koncentrátum, napraforgó olaj, kókuszzsír, természetes ízesítők,
max. 2%: metilcellulóz (E461), mesterséges dextróz, módosított
keményítő, élesztő kivonat, szója ledgehemoglobin, só,
E-vitamin, L-tryptophan, szójafehérje izolátum, vitaminok és
ásványi anyagok.
Élelmiszer-biztonság,
egészségügyi kockázatok
Egy
szervezet genetikai szintű megváltoztatása nem várt változásokat
eredményezhet a szervezetben, valamint a szervezet által termelt
vegyületekben. A génmódosítással előállított húshelyettesítők
összetevői ebből kifolyólag akár előre nem látható
egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.
Kutatások
kimutatták, hogy bizonyos új génmódosítási technikák akár
több száz nem-célzott hatást és genetikai mutációt
eredményezhetnek. Az említett mutációk miatt elméletben akár
olyan mérgező melléktermékek is keletkezhetnek, amelyek előre
nem láthatólag kihathatnak az emberi egészségre is, például
allergiás reakciókat okozhatnak azoknál, akik génmódosított
összetevőket tartalmazó termékeket fogyasztanak. A génmódosított
fehérjékkel kapcsolatban számos kétség merült, ugyanis ezek
akár újfajta allergiákat is okozhatnak.
A
pontatlanság és a lehetséges nem kívánt következmények miatt
kiemelten fontos az új, génmódosított szervezetek és a belőlük
előállított termékek alapos vizsgálata, mind a folyamat során
alkalmazott technológia és módszerek tekintetében, mind pedig
eseti alapon, mielőtt az élelmiszer-rendszerünkbe és
környezetünkbe kerülnének.[5]
Az Impossible Burger túlságosan
feldolgozott élelmiszernek számít. Táplálkozási
szempontból az túlságosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása
a nemkívánatos anyagok és összetevők jelenléte miatt gyengébb
táplálkozási minőséggel jár. Minél több túlságosan
feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, annál nagyobb a kockázata
egészségünkre, mivel növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség,
az elhízás és bizonyos ráktípusok kockázatát.
Az utóbbi években egyre
több tanulmány
mutat
rá
a túlságosan feldolgozott élelmiszerek rákkeltő
és egyéb egészségkárosító hatásaira.
Az
Impossible Burger fő összetevőjét, a szója leghemoglobint
fehérjét korábban sosem használták élelemként. A cég által
az FDA-hoz benyújtott dokumentumokban az is szerepelt, hogy a
génmódosított élesztőből készült szója ledgehemoglobin
előállítása során további 46
nem várt génmódosított fehérje is keletkezett.
A
Föld Barátai Ausztrália és a GeneEthics szervezetek által az
ausztrál/új-zélandi hatósághoz (FASNZ) benyújtott elemzés
szerint az Impossible Foods által az ottani engedélykérelemhez
benyújtott adatok azt mutatták, hogy szója ledgehemoglobinban
található fehérjék közül számos olyan található, amelyek
hasonlóságot mutatnak ismert toxinokhoz illetve allergén
fehérjékhez.
A
GMwatch információi szerint az Egyesült Államokban néhányan
toxikus
illetve allergiás reakciókról számoltak be
az Impossible Burger elfogyasztása után.
Az
Impossible Foods megbízásából patkányokon végzett etetési
kísérlet adatai szerint a
szója ledgehemoglobinnal táplált patkányok súlygyarapodásában
megmagyarázhatatlan változások léptek fel, a vérben olyan
változások léptek fel, amelyek gyulladás vagy vesebetegség
kialakulását jelezhetik, és vérszegénység lehetséges jelei.
Valószínűleg abból
kifolyólag, hogy génmódosított szóját is felhasználnak az
Impossible Buger előállításához, a termékben jelentős
mennyiségű glifozátot mutattak ki.
Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health
Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában
mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat
Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA
vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms
Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb
volt.
Megdöbbentő volt, hogy a
tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer
magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat
Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés
megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát
gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy
csupán
0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát,
amely az immunrendszer fő védelmi vonala.
(A magas glifozát szint
annak tudható be, hogy a génmódosított szója termesztése az
Egyesült Államokban és Dél-Amerikában együtt jár a glifozát
totális gyomirtó használatával.)
Az Impossible Foods 2019
szeptemberében nyújtotta be az Európai Élelmiszer-biztonsági
Hatósághoz (EFSA) kérelmét a génmódosított szója
legdhehemoglobin európai forgalmazására. Az
EFSA
szerint a benyújtott dokumentáció elégtelen volt, ezért 2022.
nyarán további
információt kért
a szója legdgehemoglobin
számos lényegi jellemzőjéről, beleértve az
összetételi elemzéseket, az előállításhoz használt
génmanipulált élesztőtörzs azonosítását, valamint a szója
legdgehemoglobin tápértékét, toxicitását
és allergiakeltő hatását. Emellett az ESFA kérte a céget, hogy
adjon további információt az EU GMO-detekciós laboratóriuma
számára a génmódosított szója ledgehemoglobin
kimutathatóságával kapcsolatban. A hiányos dokumentáció miatt a
termék európai engedélyezése egyelőre csúszik.
Környezeti fenntarthatóság
Bár
az Impossible burger marketingje azt állítja, hogy ez a termék
környezetkímélő lehet, az igazság az, hogy előállítása nagy
mennyiségű energiát, vizet, valamint 15-20 növényi eredetű
összetevő felhasználását igényel, melyeket iparszerű
gazdálkodással állítanak elő. Ehhez a termelési modellhez
viszont óriási éghajlati, környezeti és társadalmi hatások
kapcsolódnak.
A
génmódosított állathelyettesítő termékek előállítása
bonyolult és költséges gyártást és feldolgozást igényel. A
génmódosított állathelyettesítő termékek erőforrás igényét
még nem értékelték teljes mértékben. Ezek az erőforrások közé
tartozik az energia, a víz, a fosszilis tüzelőanyagok, a
vegyszerek, a műanyagok és a felhasznált alapanyagok. A keletkező
hulladékokkal is számolni kell, valamint az üvegházgázok
kibocsátásával, és fel kell mérni a víz-, műanyag- és
tápanyag-gazdálkodást, valamint a folyamatban használt anyagok
ártalmatlanítását.
A
GMO-szennyezés veszélye:
A
génmódosított élesztőt, algát és a génmódosított
baktériumokat keltető edényekben állítják elő. Mivel ezek az
organizmusok könnyen terjednek, ezért a szennyeződés teljes
megfékezése nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható.
Mikroszkopikus méretük miatt az olyan organizmusok, mint például
a mikroalgák, bármely ipari tenyésztőberendezésből
kiszabadulhatnak és a levegőbe vagy a vizekbe kerülhetnek. Mivel
ezek a szervezetek képesek szaporodni (és egyesek kereszteződni is
tudnak rokon szervezetekkel, a mikrobák pedig akár „géneket
cserélhetnek” nem rokon fajokkal horizontális géntranszferen
keresztül), ezért a génmódosított szervezetek kiszabadulásának
akár negatív ökológiai következményei is lehetnek. Ilyen
következmény lehet egyebek mellett a vadon élő fajok genetikai
szennyeződése vagy a természetes ökoszisztémák megzavarása.
Ahhoz
génmódosított élesztőből elő lehessen állítani a szója
legdhehemoglobint, az élesztőt cukorral kell táplálni, megfelelő
hőmérsékletű, fűtött üzemekben. A szükséges cukrot
vegyszerintenzív
monokultúrás
ültetvényeken megtermelt génmódosított kukoricából vagy
cukornádból nyerik ki.
A
második generációs fehérjéket tartalmazó élelmiszerek egyik
láthatatlan környezeti költsége az előállításukhoz szükséges
nyersanyagok – többek között a cukornád, a kukorica és a
földgáz. Jelenleg az iparág még csak a kezdeti szakaszában jár,
amint azonban az elképzelt „szintetikus biomassza-alapú gazdaság”
(bio-economy)
nagyobb
méreteket fog ölteni, azzal több olyan nyersanyagra lesz majd
szükség, amelyet nagyrészt környezetre káros, vegyszerintenzív
ipari monokultúrákban állítanak elő, mint például a
génmódosított kukorica vagy a cukor esetében, vagy földgáz
(hidraulikus rétegrepesztés vagy „fracking” által történő)
kitermelése esetében. A cukornád iránti növekvő kereslet
például tovább súlyosbíthatja a kritikus állapotban lévő
szavannák és esőerdők pusztítását Afrikában,
Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában (ideértve Brazília
néhány ökológiailag érzékeny területét). Az ipari alapanyagok
előállításához rendkívül nagy mennyiségű műtrágyára –
amelyek szennyezik a vizeket és a levegőt –, mérgező növényvédő
szerekre és gyomirtó szerekre van szükség, többek között
klórpirifoszra, glifozátra és atrazinra, amelyek rákos
megbetegedéseket, valamint fejlődési rendellenességeket és
reproduktív problémákat is okozhatnak. [5]
További
információ:
-
Vandana
Shiva: Mesterséges ételek, műhúsok - A multinacionális
élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan
iparosítsák
-
A
laborból a tányérra - Kritikus kérdések az állati eredetű
termékem laboratóriumban előállított alternatíváival
kapcsolatban