Kaláka könyvtár: keresem A kutatószellem felszabadítása c. Sheldrake könyvet

Egyik szomszédunk könyvkeresésének hatására most újra felpörgetném a kaláka könyvtár kezdeményezésemet. Ezűttan nem kínálok, hanem keresek: Rupert Sheldrake A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvét.

Az éjszaka jött szembe egyik szomszédom kérése, amely során az egyik közösségi média felületen kérdezte ismerőseitől, kölcsön tudja-e adni neki valaki Szepes Mária Vörös oroszlán c. könyvét. Mivel pár nappal ezelőtt a - még nem teljesen kész - szalmabála házunkban éppen arrébb kellett pakolnom a könyves dobozokat, egyből beugrott, hogy az egyik doboz tetején ott a Vörös oroszlán. Ezt meg is írtam Áginak, de mivel a fb-algoritmus miatt ez a kérés csak 3 napos késéssel jutott el hozzám, addigra kiderült, hogy már más is felajánlotta a könyvet.

Mindenesetre, az eset kapcsán felmerült bennem, hogy újra fel kéne pürgetnem a kaláka könyvtár kezdeményezésemet, különösen a Basa utcában és a szomszédos utcában lakó ismerőseinket érdemes lenne bevonni ebbe a kezdeményezésbe.

Mivel nemrég sikerült visszaszereznem egy Budán lakó ismerőstől Rupert Sheldrake Honnan tudják a kutyák, mikor jön haza a gazdi? - ... és az állatok más rejtett képességei c. könyvemet, felmerült bennem, hogy mielőtt megvenném Sheldrake másik magyarul is elérhető könyvét, esetleg hátha kölcsön tudnám kérni valakitől. A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvről lenne szó. Ha valamelyik ismerősömnek megvan, és szívesen kölcsönadná, szóljon! Nem sürgős, mert jelenleg éppen van mit olvasnom, de hamarosan szívesen sort kerítenék erre a Sheldrake-könyvre is.

Aki nem ismerné ezt a könyvet, rövid ismertető:

Attól függetlenül, hogy a morfikus rezonancia megadja -e a megfelelő válaszok kereteit vagy sem, Sheldrake által vizsgált kérdések önmagukban is hasznosak. Az ellenségesség, ahogy sokan fogadták gondolatait önmagában a legjobb ajánlólevél. Nem lehet gondolatait pusztán azzal elutasítani, hogy képtelenség. El kell fogadnunk, s mindig észben is tartanunk a jelenlegi dogmák korlátozottságát. Sheldrake ebben segít nekünk, ezzel a nagyszerűen megírt, elgondolkodtató, és mindvégig izgalmas könyvvel." - - The Financial Times

Ruppert Sheldrake világhírű biológus ebben a provokatív könyvben a materiális világkép "kőbe vésett" tantételeit, és azok korlátozó hatásait vizsgája. Véleménye szerint azok inspiráló kérdésekké alakítva, új lehetőségeket és felfedezéseket nyújthatnak a tudomány, s az olvasók számára egyaránt. Kiindulópontjai lehetnek a kutatószellem felszabadulásának, és a tudomány megújulásának... Csak néhány példa ezekre a kérdésekre:
Az emlékek valóban mindössze anyagi lenyomatok az agyban?
Az elme valóban az agyra korlátozódik?
A "pszi-jelenségek" valóban illuzórikusak?
A mechanikus orvostudomány valóban az egyetlen, ami működőképes?

Angolul tudóknak itt egy videó, amelyben Sheldrak a könyvben ismertetett kérdésekről beszél:

Ui.: A Gaia kertje c. könyvet most újra kölcsönadom egyik munkatársamnak, ha visszakapom, be lehet majd jelentkezni rá.

Kapcsolódó írásaim:

- Kaláka könyvtár: kezdjük Gaia kertjével!

- Kaláka könyvtár: Permakultúra I. és LETS work

Az "energiavészhelyzet" furcsaságai

Miközben a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelyben kiviteli tilalmat rendel el az energiára, kiderült hogy eladtunk 500 millió köbméter gázt a Szerbiának, emellett a MAVIR adatokból az is látható, hogy az elmúlt három napban összesen 7137 MWh áramot exportáltunk. Emellett a kormányinfón bejelentett rezsiemelés számai köszönőviszonyban sincsenek a közüzemi számlákon eddig szereplő rezsicsökkentési számokkal. A volt energiaügyi államtitkár által adott lehetséges magyarázat alapján úgy tűnik, az elmúlt években a lakosságot jelentősen félrevezették a rezsicsökkentés tényleges mértékét illetően, ezért értek most mindenkit meglepetésként a szerdán beharangozott várható gáz- és áramszámla adatok. Frissítés: a megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint elkezdett erősödni.

A híreket olvasó hazai lakosság túlnyomó részét sokkolta a hír, hogy szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. A szerdai kormányinfón elhangzottak szerint hét pontból áll a kormány programja:

1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai kitermelést
2. Szijjártó Péter felhatalmazást kapott további gázforrások felkutatására
3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára
4. Az év végéig fokozzuk a lignitkitermelést
5. A Mátrai Erőmű blokkjainak mihamarabbi újraindítása
6. A paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása
7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben

A bejelentett hét pontos energiavészhelyzeti program várható környezeti hatásaira illetve a zöld szervezetek reakciójára majd később visszatérek. Most csak néhány furcsasággal foglalkozom.

Gáz- és áramexport export "energiavészhelyzet" idején

Először is kiemelném a szerdai bejelentés harmadik pontját: "3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára". A pénteken a Magyar Közlönyben közzétett 1335/2022. (VII. 15.) sz. kormány határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről már részleteket is megad erről a pontról:

"7. felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy az agrárminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával tegyen javaslatot az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetésére;
Felelős: technológiai és ipari miniszter, agrárminiszter, gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
9. felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy az 1–7. pont végrehajtása során működjön
közre;"

Mindezek fényében eléggé furcsán hangzik, hogy vasárnap arról számolt be Siniša Mali szerb pénzügyminiszter a Tanjug híügynökségnek, hogy Magyarország (pontosabban a MET és az MVM) elad 500 millió köbméter gázt Szerbiának. (A hírt azóta megírta a Telex is.)

Siniša Mali Foto:TANJUG/ RADE PRELIC

Ráadásul a MAVIR adatai szerint az elmúlt három napban 7137 MWh áramot exportáltunk. 

Félrevezető "rezsicsökkentés" adatok

A hazai közvéleményt leginkább az energiavészhelyzeti program hetedik pontja rázta meg: "7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben.

A villamosenergia sávhatára 210 kW havonta, gáznál pedig 144 köbméter. Ez éves mértékben 2523 kWh áram és 1729 köbméter gázt jelent. A háztartások háromnegyedét nem érinti a változás, az átlagfogyasztásig pedig mindenki számára elérhető marad a rezsicsökkentés. A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy az energiaveszélyhelyzet azért szükséges, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fenntartható legyen. Ebből a célból korábban létrejött a rezsivédelmi alap, a mostani szabályozás szerint pedig az átlagfogyasztás mértékéig marad a rezsicsökkentett ár.
Egy átlagfogyasztó a villamosenergiára 7750 forintot költ, ez rezsicsökkentés nélkül 50 823 forint lenne. Gáznál ugyanez az összeg 15 833 forint, rezsicsökkentés nélkül pedig 131 441 forint lenne havonta."

A szerdai kormányinfón elhangzott számok sokkolóan hatottak a hírolvasó állampolgárokra. Az elmúlt években kézhez kapott áram- illetve gázszámlákon közzétett "rezsicsökkentési" adatok egészen mást mutattak:

"Valaki magyarázza el nekem ezt a rezsi dolgot. Most olvasom, hogy 'Egy átlagfogyasztó ma havonta 7.750 Ft-ot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50.833 Ft lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15.833 Ft, ez a rezsicsökkentés nélkül 131.444 Ft lenne." Közben az utolsó villanyszámlán meg azt látom, hogy fizetendő összeg 7.400 Ft, a rezsidíj csökkentése nélkül 9.827 Ft lenne." -- kérdezte egy ismerősöm.

A 24.hu cikke szerint a kérdésre Holoda Attila energetikai szakértőnek, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkárának az volt a megfejtése, hogy a rezsiszámlákon nem a piaci árhoz viszonyított árat tüntetik fel „rezsicsökkentés nélkül” címszóval, hanem a rezsicsökkentés előtti árhoz viszonyítanak. Mindenesetre, úgy tűnik, az elmúlt évek során a közüzemi számlák "rezsicsökkentés" rovatában jelentősen félretájékoztatták a fogyasztótak, akik ezek szerint havonta nem egy-két ezer forintottal, hanem valószínűleg 8-10-szer kevesebbet fizettek a gázért illetve az áramért. Emiatt nem lépték meg időben a szükséges energiatakerékossági illetve megújuló energiás befektetéseket.

Frissítés (Erről is akartam írni, csak hajnalban nem volt már rá időm):  

Még egy hír az energiavészhelyzeti csomag kapcsán, amire Szalai Erzsébet közgazdász, szociológus hívta fel a figyelmet pár napja: a társadalom testébe belevágó megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint árfolyama pénteken elkezdett emelkedni. A "befektetők" a "piacok" "nyugodtabbá" vàltak...

GMO 2.0: kihívások a háború árnyékában

Miközben a közvélemény túlnyomó része ezekben a hónapokban elsősorban a szomszédban zajló háborúval kapcsolatos hírekre figyel, a háttérben a géntechnológiai lobbi az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy kivonják az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat” (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiákkal előállított szervezeteket). És mi a helyzet Ukrajnában GMO-fronton? Az országban termesztett szója fele génpiszkált.

A génmódosított növények első generációja az ezredfordulót megelőző pár évben és az azt követő évtizedben lényegében kiszorult Európából: a fogyasztók és a környezetvédők nem kértek a génpiszkált élelmiszerekből. Mivel az uniós jogszabályok szerint jelölni kellett volna a termékeken, ha azok génmódosított összetevőket tarttalmaznak, a nagy áruházláncok is arra kényszerültek, hogy ne engedjék be a polcaikra a génpiszkált élelmiszereket.

Az elmúlt egy évtizedben azonban a géntechnológiai ipar azonban az elmúlt évtizedben kifejlesztette a génmódosítási technológiák egy új generációját, s a génszerkesztésnek nevezett új módszerekről azt állítják, hogy azok sokkal precízebbek és biztonságosabbak, mint a régebbi génmódosítási technikák. Sőt, mivel tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztók nem szeretnének olyan termékekkel találkozni, amelyekre rá van írva, hogy "génmódosított", ezért azt akarják elérni, hogy a génszerkesztett termékekre ne vonatkozzanak az Európai Unió GMO-szabályai, ne kelljen őket engedélyeztetni, jelölni. Ezért ezért ezeknél ezekre az új génmódosítási technikákról azt akarják elhitetni, hogy azok nem is számítanak géntechnológiának, és elsősorban a "precíziós nemesítés", "új nemesítési technikák" és más hasonló kifejezéseket használnak.

Az előzetes szándékuk viszont nem jött be, ugyanis közel négy évvel ezelőtt, 2018 júliusában az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy ezek az új génmódosítási technikák is ugyanúgy géntechnológiának minősülnek, és rájuk is vonatkozik az EU GMO-szabályozása: az ezekkel előállított termékeket ugyanúgy engedélyeztetni és jelölni kell őket, mint a már közel három évtizede ismert génmódosítási technikákkal előállított szervezeteket.

A géntechnológiai lobbi viszont nem törődött bele a döntésbe, és eddig sikeresen rávette az erősen génmódosítás párti Európai Bizottságot, hogy szabotálja az EU Bírósága által hozott döntés végrehajtását, sőt, az elmúlt pár évben azon dolgoztak, hogy kiskaput nyissanak az új génmódosítási technikáknak. Most, amikor mindenki az orosz-ukrán háborúra figyel, a háttérben még erősebben nyomulnak, hogy elérjék azt, hogy az EU kivonja az új génmódosítási technikákat az uniós szabályozás alól.

Az agrobiznisz és a géntechnológiai cégek a háború miatti várható élelmiszerválság élelmiszerválságot ürügyként felhasználva újabb támadást indítottak az EU mezőgazdaságának zöldítése ellen: a márciusi Mezőgaztasági Tanács ülésen döntöttek arról, hogy a parlagként bejelentett területek is felszánthatóak, az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára. Ez utóbbit ráadásul a magyar agrárminiszter javaslatára fogadták el. A hírek szerint a spanyol agrárminiszter pedig azt javasolta, hogy az EU ideiglenesen lazítson a génmódosított termények importjára vonatkozó előírásokon. És hát azon se lepődjünk meg, ha a mostani válságot kihasználva még jobban felerősödik a géntechnológiai lobbi mantrája, amely szerint majd az új génmódosítási technikákkal előállított élelmiszerek fogják táplálni az éhezőket. (Ezt az ígéretet persze picit más hangszerelésben a régebbi génmódosítási technikák kapcsán már két-három évtizede halljuk, mégsem sikerült megoldaniuk az éhezés problémáját a világon. Sőt, bő egy évtizeddel ezelőtt Györgyey János, a génmódosítás egyik hazai apologétája egy szegedi fórumon azt mondta, hogy "a nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.")

Pár nappal ezelőtt pedig az Európai Bizottság elindított egy konzultációt "Egyes új génkezelési technikával előállított növényekre vonatkozó jogszabályok" témakörben. Ennek az erősen egyoldalú, elfogult "konzultációnak" egyértelműen az a célja, hogy tovább vigye az új génmódosítási technikák deregulációs folyamatát.

A témával foglalkozó civil szervezetek viszont a Bizottság által meghirdetett konzultáció helyett az április elején elindított európai petícióra összpontosítanak amelynek fő követelése, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kelljen az „új” génmódosított élelmiszereket. Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! Írd alá Te is a petíciót!

De térjünk vissza az orosz-ukrán háborúra. Ennek kapcsán mostanában gyakran felmerül Ukrajna gyorsított felvétele az EU-ba. Ennek vajon milyen hatása lenne a GMO-fronton? Érdemes felidézni azt, hogy a 2014-ben aláírt EU-Ukrajna társulási megállapodásnak része volt egy együttműködés a biotechnológia terén.  Az Oakland Institue egyik tanulmánya arra is rávilágított, hogy a 2014-ben Ukrajna által felvett IMF- és világbanki hitelek feltétele: Ukrajna megnyitja mezőgazdaságát a génmódosított termények számára. A romániai AgentGreen ill. az osztrák kormány Környezetvédelmi Intézetének adatai szerint az Ukrajnából exportált szója fele génpiszkált. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint pedig az ukrán szója 65%-a lehet illegális (génpiszkált). Pár évvel ezelőtt egy német biobolt hálózat pedig au Ukrajnából származó „bio” szójában is talált GMO-szennyezést. Tekintettel arra, hogy az orosz-ukrán háború hátására még szorosabbá fonódik a kapcsolat az Egyesült Államok és Ukrajna között, ez nem sok jóval kecsegtet a GMO-fronton.

Az Agent Green által 2018-ban az Ukrajnában termesztett szójából vett mintákon elvégzett PCR-tesztek 48%-a mutatta azt, hogy a szója génpiszkált.

Szerző: Fidrich Róbert, Fenntarthatóság Felé Egyesület

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! -- írd alá a petíciót

Április elején indítottak európai civil szervezetek egy uniós petíciót az ún. "új GMO-k" (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiák) témakörében. A hónap utólsó hetétől a petíció magyar változata is elérhetővé vált több hazai civil szervezet oldalán. A témához kötődően az elmúlt napokban több rendezvényt is szervezett a Fenntarthatóság Felé Egyesület, és a petíciót hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezek alapján most több blogbejegyzésben is foglalkozni fogunk az "új GMO-k" témájával.

Csütörtök délután vehettünk részt az Életigenlő Kaláka beszélgetéssorozat GMO 2.0: Bedőljünk-e a génpiszka-párti felhajtásnak? című rendezvényén. Az esemény elején Claire Robinson, a GM Watch szerkesztője és a GMO Myths and Truths: A Citizen's Guide to the Evidence on the Safety and Efficacy of Genetically Modified Crops and Foods c. könyv 4. kiadásának társzerzője tartott előadást az új GMO-k egészségügyi és környezeti kockázatairól. Előadásában részletesen kitért arra is, hogy miben különbözik a géntechnológiai úton történő módosítás, illetve az ún. "új-GMO-k" a hagyományos nemesítéstől. Ezt követően Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője beszélt az új GMO-khoz kapcsolódó uniós folyamatokról és a petíció hátteréről.

A petíciót eddig 15 nyelvre fordították le, több mint 45 szervezet támogatja, köztük a Föld Barátai Európa, a biodinamikus gazdálkodókat tömörítő Demeter International, a Slow Food Europe illetve a European Coordination Via Campesina. A petíciót hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége koordinálja, csatlakozott a petícióhoz a Karácsony Gábor Kör, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, továbbá támogatja még a Magház Egyesület, a Védegylet, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség is. A petícióhoz várják további civil szervezetek csatlakozását.

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! – Ne hagyjuk, hogy a vegyipari és vetőmagipari óriáscégek ránk kényszeríthessék akaratukat! – írd alá Te is a petíciót!

 
A vegyipari és vetőmagipari óriáscégek „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) akarnak piacra dobni, úgy kényszerítve ránk őket, hogy még csak ne is tudhassunk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk.

Ezek az óriáscégek évek óta lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az „új GMO-kat” kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól: megalapozatlan állításokat tesznek e termékek állítólagos fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, és hogy szerepük lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Mindeközben ezen óriáscégek szabadalommal rendelkeznek az új génmódosítási technikákkal előállított vetőmagokra, és tényleges motivációjuk továbbra is az, hogy még jobban növeljék saját profitjukat. Az tehát, hogy így az agrobiznisz kezébe került a vetőmagjaink feletti ellenőrzés, súlyosan veszélyezteti a gazdák vetőmag-önrendelkezését és a mezőgazdasági biodiverzitást.

Most az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonja az „új GMO-kat” – amelyeket ők „új génkezelési technikáknak” neveznek – a meglévő uniós GMO-szabályozás hatálya alól. A jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák. Jogunk van hozzá, hogy eldöntsük, mit eszünk, és mit akarunk termelni földjeinken!

Ha az Európai Unió zöld utat biztosítana az „új GMO-knak”, az a fejlődő országoknak azt jelezné, hogy már az EU sem áll ellen a géntechnológiai iparnak, aminek következtében valószínűleg rövid időn belül a fejlődő országokban is teret hódítanának az „új GMO-k”, ellehetetlenítve ezen országok élelem-önrendelkezését.

• Az „új GMO-kat” és mindenféle génmódosított szervezetet az elővigyázatosság elvének megfelelően szabályozni kell. Minden génmódosított szervezetet szigorú biztonsági hatásvizsgálatnak kell alávetni, és jelölni kell a termékeken, hogy azok génmódosítottak, így biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók és a gazdák számára az ellátási lánc teljes egészében.
• Még több kutatást kell végezni az „új GMO-k” környezeti, ökológiai, egészségügyi kockázataival, a gazdákat és az élelmiszer-rendszert érintő társadalmi-gazdasági hatásaival, továbbá az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek kimutathatóságával
• A Kormány és az EU döntéshozói támogassák a már bizonyított, fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági módszereket – mint például az agroökológiai technikákat és az ökológiai gazdálkodást –, és védjék meg a fajtanemesítők szabadságát, hogy úgy tudjanak tevékenykedni, hogy ne korlátozzák őket az „új génmódosítási technikákkal” előállított vetőmagokra vonatkozó szabadalmak.
  

Fő követelésünk: azt kérjük a kormánytól, az agrárminisztertől és az európai uniós döntéshozóktól, hogy határozottan álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre, garantálva ezáltal élelmünk biztonságosságát, a természet és a környezet védelmét, valamint a választás szabadságát.

 
Írd alá a petíciót!

Ajánlott irodalom:
– “Ismeretlen” generáció – Az igazság a génmódosított szervezetek új generációjáról

– Az igazság átszerkesztése – a génszerkesztés nem megoldás az éghajlatváltozásra

– Mi rejlik az új GMO-k mögött: Hogyan veszik át az irányítást az óriáscégek az élelmezésünk felett?

– Az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) állásfoglalása: Az új génmódosítási technikák termékeit szigorúan GMO-ként szükséges szabályozni
 

E blogbejegyzés megírását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

A csata hevében

Szörnyü halálba mentek a hősök
A Nap delelőjén
Járt és senki se látta
A Hold mint nyújtja a csókját
És míg vér folyt, öltek a kincsért
Hősi erényért, vége a mennyei násznak,
S nem szól róla a dal.


(1994)

Fotó: Soponyai György

FAM: a rendszerkritikát a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni

Farkas Attila Márton: Arrobori – a honi politikai közbeszéd természetrajza c. könyvének bevezetőjében, részben hasonló dolgokról beszél, mint Gyulai Iván a Zsigerbeszéd videó sorozatban.

De előtte nézzük meg, mit is jelent a kötet címében szereplő arrobori kifejezés: az „arrobori” (...) a politikai ideológiák és propagandák metaforikus gyűjtőszava, amivel Hamvas Béla gúnyolódott a 20. századon. Az „arrobori” halandzsaszó, annak a szövegelésnek a kifejezője, amivel a mindenkori hatalom kábítja a jónépet, egyfajta ópium, fájdalomcsillapító, ami értelmessé varázsolja az értelmetlent, racionalizálja az irracionálist, elhitetni próbálja a hazugságot és igazolni próbálja a szélhámosságot – írja a szerző a könyv első kiadása után 15 évvel a Liget kiadó által közzétett elektronikus változatának előszavában.

A könyvet áthatja az ún. „rendszerkritika”. Melyik rendszeré? A neoliberális berendezkedés szocializmus utáni hazai, félperifériás, gyarmatias formájáé. Ezzel a rendszerkritikával kapcsolatban Farkas Attila Márton (FAM) a bevezetőben leírja, hogy azt a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni. 

"A Mindenkor Hivatalos Világnézet beszédet gátló beszéd is. Természetessé teszi a kizsákmányolást, a környezetpusztítást, az életminőség rontását, a növekvő egyenlőtlenséget és hasonlókat, ugyanakkor természetellenessé színezi, ha valaki ezek ellen fölemeli a szavát.
(...)
Az uralkodó közbeszéd egyik centrális fogalma lett a „demagógia”, mely az igazságérzet bárminemű megnyilvánulásának stigmatizálására törekszik, s hogy a közbeszédből kirekessze ezeket, s persze hogy kézlegyintéssel elintézze, mi több, eleve föl sem vethetővé tegyen alapvető kérdéseket, amelyeknek épp hogy a napi fölvetése lenne magától értetődő. Vagyis a Mindenkor Hivatalos Világnézet az államszocializmusból is jól ismert „belső cenzúrát” valósítja meg, amikor a nonkonform gondolat vagy tabutörésnek számít, vagy köznevetség tárgya lesz, s ezért az még csírájában: a fölülről sugallt alapigazságok megkérdőjelezéseként sem jelenik meg a fejekben.

A jelenségre, sajnos, még a rendszerkritikus írások is csak mellékesen szoktak kitérni, inkább a tárgyhoz tartozó elemeit érintik. Ám ilyenkor sem magát a beszédet elemzik, hanem a hazug (vagy hazugnak vélt) állításokra igaz – vagy igaznak vélt – ellentétes tartalmú állításokkal, tényekkel, ellenvéleményekkel stb. próbálnak reflektálni.
(...)
E mellőzés ama nehezen igazolható hiedelemre alapoz, hogy nem a beszéd a fontos, hanem a tett, illetve ami történik. A tények.

Pedig e „tények” javarészt nem többek e beszéd által létrehozott konstrukcióknál. Ezért a rendszerkritikát a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni, s nem magával a tényleges rendszerkritikával, nem a különféle alternatív gazdasági és társadalmi elgondolásokkal, a másfajta elvek és értékek fölmutatásával, avagy megvalósítási kísérleteivel. Amíg a mainstream közbeszéd – és a hatására létrejött zombi-közgondolkodás – az önálló ítéletalkotást és vele a cselekvőképességet gátolja, ezek az elképzelések és alternatívák valóban nem többek annál, amit a „hivatalos” vád állít: ábrándok, nevetséges utópiák.

Egy ilyen kritikát legfőként az indokolna, hogy az uralkodó közbeszéd állításai önmagukban, az adott explicit tartalomtól függetlenül (is) hazugságok, mert hitelteleníti őket a rosszhiszemű hatalmi attitűd, a sablonosság és a manipulatív jelleg. Más szóval: ha az adott állítás konkrét tartalma adatszerűen vagy tényszerűen igaz is lenne (persze gyakorta nem az), az állítás maga akkor is hamis, mert hamis az intenció, hamis a kontextus, hamis az alapállás: az elitek ideológiai érdekvédelme és a mindenkori világrend iránti töretlen szervilizmus. Ezért a cáfolat nem – vagy nem csupán – ellentétes tartalmú állításokkal, hanem e beszéd jellemző vonásainak és mögötteseinek fölfedésével valósulhat meg."

Több mint egymillió európai szorgalmazza a méhek védelmét és a rovargyilkos "növényvédő" szerek kivezetését

Lezárult a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés, amelynek keretében több, mint 1,16 millió európai polgár támogatta aláírásával egy beporzóbarát, a természettel harmóniában élő mezőgazdaság kialakítását. Amennyiben az Európai Bizottság érvényesnek minősíti a kezdeményezést, mind a Bizottságnak mind az Európai Parlamentnek válaszolnia kell a polgárok követelésére, amely szorgalmazza a szintetikus "növényvédő" szerek kivezetését és egy beporzóbarát, környezetbarát mezőgazdaság támogatását.

A kezdeményezés mögé tömörülő szervezetek izgatottan várták a két év hosszú kampány eredményét, amelynek keretében több, mint 1,16 millió aláírás gyűlt össze az EU-tagállamokból. A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés fő követelései: 1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re, 2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá 3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.

Az uniós szabályok szerint akkor sikeres egy európai kezdeményezés, ha összegyűlik legalább 1 millió érvényes aláírás. Korábbi hasonló kezdeményezések esetén az érvénytelen aláírások száma 10-15% volt. [1] Ez alapján a szervezők véleménye szerint az összegyűlt több mint 1,16 millió aláírás elegendő kell, hogy legyen a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés sikeréhez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a papíron gyűjtött aláírások összesítése még jelenleg is zajlik.

A covid-19 járvány jelentősen megnehezítette a kampányt, mivel az aláírásgyűjtési időszak túlnyomó részében nem lehettek nyilvános rendezvények, ahol személyesen találkozhattunk volna az uniós polgárokkal. Az egymillió aláírás elérése a kampány hajrájában világosan megmutatja az EU polgárainak eltökéltségét a beporzók védelmét és a "növényvédő" szerek betiltását célzó európai polgári kezdeményezés iránt – hangsúlyozta Sonia Conchon, a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" kampányiroda munkatársa.

Ez az európai kezdeményezés egyértelmű üzenetet küld az EU felé: az unió lakossága támogatja az Európai Zöld Megállapodásban a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket, de az abban szereplő 50%-os csökkentésnél többet szeretnének, mert a tudósok szerint az nem elegendő a biológiai sokféleség összeomlásának megelőzéséhez. A szintetikus növényvédő szerek nélküli mezőgazdaság 15 éven belüli elérése kell, hogy legyen a cél - tette hozzá Éger Ákos, a kampányt hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos számú aláírás. Magyarország esetén ez a minimum 15 750 aláírás. Ezt a feltételt végül 11 tagállamban - közte Magyarországon is - sikerült teljesíteni.

Hazánkban közel 23 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, amivel 45%-kal meghaladtuk a Magyarországra előírt mennyiséget. Ebben komoly szerepet játszott, hogy több mint egy tucatnyi civil szervezet csatlakozott a kampányhoz. [1] Emellett az is segíthetett, hogy Ferenc pápa megáldotta az európai polgári kezdeményezést, és erről a magyar sajtó is beszámolt. Hazánkban is számos ismert személy, döntéshozó támogatta a kampányt aláírásával, köztük Weiner Sennyei Tibor költő, Áder János köztársasági elnök, Nagy István agrárminiszter, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is. De a legfontosabb, hogy több mint egymillió uniós polgár adta nevét a beporzóbarát, környezetbarát mezőgazdasági rendszerre való átállást szorgalmazó kezdeményezéshez  – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.


Jegyzetek:

[1] Napjainkig a 108 európai polgári kezdeményezésből mindössze hatot nyilvánított érvényesnek az Európai Bizottság (<6%).

[2]  A Mentsük meg a méheket és a gazdákat hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Karátson Gábor Kör
Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyar Permakultúra Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Védegylet Egyesület
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
Jane Goodall Intézet
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport
Magosfa Alapítvány
Zöld Kör
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

[3]  További részletek a kezdeményezésről:
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Melleklet_a_Mentsuk_meg_a_meheket_ECI_2021.pdf

(Forrás: MTVSZ)