Miközben a közvélemény túlnyomó része ezekben a hónapokban elsősorban a szomszédban zajló háborúval kapcsolatos hírekre figyel, a háttérben a géntechnológiai lobbi az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy kivonják az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat” (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiákkal előállított szervezeteket). És mi a helyzet Ukrajnában GMO-fronton? Az országban termesztett szója fele génpiszkált.
A génmódosított növények első generációja az ezredfordulót megelőző pár évben és az azt követő évtizedben lényegében kiszorult Európából: a fogyasztók és a környezetvédők nem kértek a génpiszkált élelmiszerekből. Mivel az uniós jogszabályok szerint jelölni kellett volna a termékeken, ha azok génmódosított összetevőket tarttalmaznak, a nagy áruházláncok is arra kényszerültek, hogy ne engedjék be a polcaikra a génpiszkált élelmiszereket.
Az elmúlt egy évtizedben azonban a géntechnológiai ipar azonban az elmúlt évtizedben kifejlesztette a génmódosítási technológiák egy új generációját, s a génszerkesztésnek nevezett új módszerekről azt állítják, hogy azok sokkal precízebbek és biztonságosabbak, mint a régebbi génmódosítási technikák. Sőt, mivel tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztók nem szeretnének olyan termékekkel találkozni, amelyekre rá van írva, hogy "génmódosított", ezért azt akarják elérni, hogy a génszerkesztett termékekre ne vonatkozzanak az Európai Unió GMO-szabályai, ne kelljen őket engedélyeztetni, jelölni. Ezért ezért ezeknél ezekre az új génmódosítási technikákról azt akarják elhitetni, hogy azok nem is számítanak géntechnológiának, és elsősorban a "precíziós nemesítés", "új nemesítési technikák" és más hasonló kifejezéseket használnak.
Az előzetes szándékuk viszont nem jött be, ugyanis közel négy évvel ezelőtt, 2018 júliusában az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy ezek az új génmódosítási technikák is ugyanúgy géntechnológiának minősülnek, és rájuk is vonatkozik az EU GMO-szabályozása: az ezekkel előállított termékeket ugyanúgy engedélyeztetni és jelölni kell őket, mint a már közel három évtizede ismert génmódosítási technikákkal előállított szervezeteket.
A géntechnológiai lobbi viszont nem törődött bele a döntésbe, és eddig sikeresen rávette az erősen génmódosítás párti Európai Bizottságot, hogy szabotálja az EU Bírósága által hozott döntés végrehajtását, sőt, az elmúlt pár évben azon dolgoztak, hogy kiskaput nyissanak az új génmódosítási technikáknak. Most, amikor mindenki az orosz-ukrán háborúra figyel, a háttérben még erősebben nyomulnak, hogy elérjék azt, hogy az EU kivonja az új génmódosítási technikákat az uniós szabályozás alól.
Az agrobiznisz és a géntechnológiai cégek a háború miatti várható élelmiszerválság élelmiszerválságot ürügyként felhasználva újabb támadást indítottak az EU mezőgazdaságának zöldítése ellen: a márciusi Mezőgaztasági Tanács ülésen döntöttek arról, hogy a parlagként bejelentett területek is felszánthatóak, az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára. Ez utóbbit ráadásul a magyar agrárminiszter javaslatára fogadták el. A hírek szerint a spanyol agrárminiszter pedig azt javasolta, hogy az EU ideiglenesen lazítson a génmódosított termények importjára vonatkozó előírásokon. És hát azon se lepődjünk meg, ha a mostani válságot kihasználva még jobban felerősödik a géntechnológiai lobbi mantrája, amely szerint majd az új génmódosítási technikákkal előállított élelmiszerek fogják táplálni az éhezőket. (Ezt az ígéretet persze picit más hangszerelésben a régebbi génmódosítási technikák kapcsán már két-három évtizede halljuk, mégsem sikerült megoldaniuk az éhezés problémáját a világon. Sőt, bő egy évtizeddel ezelőtt Györgyey János, a génmódosítás egyik hazai apologétája egy szegedi fórumon azt mondta, hogy "a nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.")
Pár nappal ezelőtt pedig az Európai Bizottság elindított egy konzultációt "Egyes új génkezelési technikával előállított növényekre vonatkozó jogszabályok" témakörben. Ennek az erősen egyoldalú, elfogult "konzultációnak" egyértelműen az a célja, hogy tovább vigye az új génmódosítási technikák deregulációs folyamatát.
A témával foglalkozó civil szervezetek viszont a Bizottság által meghirdetett konzultáció helyett az április elején elindított európai petícióra összpontosítanak amelynek fő követelése, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kelljen az „új” génmódosított élelmiszereket. Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! Írd alá Te is a petíciót!
De térjünk vissza az orosz-ukrán háborúra. Ennek kapcsán mostanában gyakran felmerül Ukrajna gyorsított felvétele az EU-ba. Ennek vajon milyen hatása lenne a GMO-fronton? Érdemes felidézni azt, hogy a 2014-ben aláírt EU-Ukrajna társulási megállapodásnak része volt egy együttműködés a biotechnológia terén. Az Oakland Institue egyik tanulmánya arra is rávilágított, hogy a 2014-ben Ukrajna által felvett IMF- és világbanki hitelek feltétele: Ukrajna megnyitja mezőgazdaságát a génmódosított termények számára. A romániai AgentGreen ill. az osztrák kormány Környezetvédelmi Intézetének adatai szerint az Ukrajnából exportált szója fele génpiszkált. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint pedig az ukrán szója 65%-a lehet illegális (génpiszkált). Pár évvel ezelőtt egy német biobolt hálózat pedig au Ukrajnából származó „bio” szójában is talált GMO-szennyezést. Tekintettel arra, hogy az orosz-ukrán háború hátására még szorosabbá fonódik a kapcsolat az Egyesült Államok és Ukrajna között, ez nem sok jóval kecsegtet a GMO-fronton.
Szerző: Fidrich Róbert, Fenntarthatóság Felé Egyesület
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése