Az "energiavészhelyzet" furcsaságai

Miközben a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelyben kiviteli tilalmat rendel el az energiára, kiderült hogy eladtunk 500 millió köbméter gázt a Szerbiának, emellett a MAVIR adatokból az is látható, hogy az elmúlt három napban összesen 7137 MWh áramot exportáltunk. Emellett a kormányinfón bejelentett rezsiemelés számai köszönőviszonyban sincsenek a közüzemi számlákon eddig szereplő rezsicsökkentési számokkal. A volt energiaügyi államtitkár által adott lehetséges magyarázat alapján úgy tűnik, az elmúlt években a lakosságot jelentősen félrevezették a rezsicsökkentés tényleges mértékét illetően, ezért értek most mindenkit meglepetésként a szerdán beharangozott várható gáz- és áramszámla adatok. Frissítés: a megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint elkezdett erősödni.

A híreket olvasó hazai lakosság túlnyomó részét sokkolta a hír, hogy szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. A szerdai kormányinfón elhangzottak szerint hét pontból áll a kormány programja:

1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai kitermelést
2. Szijjártó Péter felhatalmazást kapott további gázforrások felkutatására
3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára
4. Az év végéig fokozzuk a lignitkitermelést
5. A Mátrai Erőmű blokkjainak mihamarabbi újraindítása
6. A paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása
7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben

A bejelentett hét pontos energiavészhelyzeti program várható környezeti hatásaira illetve a zöld szervezetek reakciójára majd később visszatérek. Most csak néhány furcsasággal foglalkozom.

Gáz- és áramexport export "energiavészhelyzet" idején

Először is kiemelném a szerdai bejelentés harmadik pontját: "3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára". A pénteken a Magyar Közlönyben közzétett 1335/2022. (VII. 15.) sz. kormány határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről már részleteket is megad erről a pontról:

"7. felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy az agrárminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával tegyen javaslatot az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetésére;
Felelős: technológiai és ipari miniszter, agrárminiszter, gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
9. felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy az 1–7. pont végrehajtása során működjön
közre;"

Mindezek fényében eléggé furcsán hangzik, hogy vasárnap arról számolt be Siniša Mali szerb pénzügyminiszter a Tanjug híügynökségnek, hogy Magyarország (pontosabban a MET és az MVM) elad 500 millió köbméter gázt Szerbiának. (A hírt azóta megírta a Telex is.)

Siniša Mali Foto:TANJUG/ RADE PRELIC

Ráadásul a MAVIR adatai szerint az elmúlt három napban 7137 MWh áramot exportáltunk. 

Félrevezető "rezsicsökkentés" adatok

A hazai közvéleményt leginkább az energiavészhelyzeti program hetedik pontja rázta meg: "7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben.

A villamosenergia sávhatára 210 kW havonta, gáznál pedig 144 köbméter. Ez éves mértékben 2523 kWh áram és 1729 köbméter gázt jelent. A háztartások háromnegyedét nem érinti a változás, az átlagfogyasztásig pedig mindenki számára elérhető marad a rezsicsökkentés. A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy az energiaveszélyhelyzet azért szükséges, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fenntartható legyen. Ebből a célból korábban létrejött a rezsivédelmi alap, a mostani szabályozás szerint pedig az átlagfogyasztás mértékéig marad a rezsicsökkentett ár.
Egy átlagfogyasztó a villamosenergiára 7750 forintot költ, ez rezsicsökkentés nélkül 50 823 forint lenne. Gáznál ugyanez az összeg 15 833 forint, rezsicsökkentés nélkül pedig 131 441 forint lenne havonta."

A szerdai kormányinfón elhangzott számok sokkolóan hatottak a hírolvasó állampolgárokra. Az elmúlt években kézhez kapott áram- illetve gázszámlákon közzétett "rezsicsökkentési" adatok egészen mást mutattak:

"Valaki magyarázza el nekem ezt a rezsi dolgot. Most olvasom, hogy 'Egy átlagfogyasztó ma havonta 7.750 Ft-ot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50.833 Ft lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15.833 Ft, ez a rezsicsökkentés nélkül 131.444 Ft lenne." Közben az utolsó villanyszámlán meg azt látom, hogy fizetendő összeg 7.400 Ft, a rezsidíj csökkentése nélkül 9.827 Ft lenne." -- kérdezte egy ismerősöm.

A 24.hu cikke szerint a kérdésre Holoda Attila energetikai szakértőnek, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkárának az volt a megfejtése, hogy a rezsiszámlákon nem a piaci árhoz viszonyított árat tüntetik fel „rezsicsökkentés nélkül” címszóval, hanem a rezsicsökkentés előtti árhoz viszonyítanak. Mindenesetre, úgy tűnik, az elmúlt évek során a közüzemi számlák "rezsicsökkentés" rovatában jelentősen félretájékoztatták a fogyasztótak, akik ezek szerint havonta nem egy-két ezer forintottal, hanem valószínűleg 8-10-szer kevesebbet fizettek a gázért illetve az áramért. Emiatt nem lépték meg időben a szükséges energiatakerékossági illetve megújuló energiás befektetéseket.

Frissítés (Erről is akartam írni, csak hajnalban nem volt már rá időm):  

Még egy hír az energiavészhelyzeti csomag kapcsán, amire Szalai Erzsébet közgazdász, szociológus hívta fel a figyelmet pár napja: a társadalom testébe belevágó megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint árfolyama pénteken elkezdett emelkedni. A "befektetők" a "piacok" "nyugodtabbá" vàltak...