Mesterséges ételek, műhúsok: A multinacionális élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan iparosítsák

Az utóbbi években az ipar egyre inkább próbálja elhitetni velünk, hogy a különféle, laboratóriumban előállított műhúsok adják majd a megoldást a fenntarthatatlan mezőgazdaság által okozott problémákra. A génmódosított Impossible Burger engedélyeztetési folyamata már el is indult az Európai Unióban, bár egyelőre ez a folyamat nem teljesen zökkenőmentes. Mindenesetre érdemes megfontolni a génpiszkált műhúsokkal szemben felmerült kritikákat is. Ennek érdekében közzétesszük az Alternatív Nobel-díjas indiai filozófus, környezetvédő aktivista és élelem-önrendelkezés szószóló Dr. Vandana Shiva írását.

Az élelem ontológiája és ökológiája

Az étel nem árucikk, nem egy „valami”, amit gépekkel, mesterségesen állítanak össze laboratóriumokban és gyárakban. Az étel élet. Az étel hordozza a tápláléklánc tagjainak hozzájárulásait és annak lehetőségét, hogy az élővilágot fenntartsuk és regeneráljuk. Az étel az egészség és betegség lehetőségét is magában hordozza, attól függően, hogy hogyan termelték és dolgozták fel. Mindezek által az étel az élővilág élő fizetőeszköze.
Mint ahogy az ősi upanisadok mondták: „Minden étel és minden valami más étele.”

A jó minőségű és természetes étel az egészségünk forrása.

A rossz minőségű, iparilag előállított étel („élelmiszer”) a betegségek forrása.

Hippokratész egyszer azt mondta: „a táplálékod legyen az orvosságod”. Az Ájurvéda szerint – amely India ősi tudománya az életről – az étel gyógyír minden betegségre.

Az élelmiszeripar viszont árucikké alacsonyította le az ételt, „valamivé”, amit laboratóriumokban állítanak elő. Ennek során a Föld és a mi egészségünk is szinte teljesen tönkrement.

Az élelmiszeripar felel a talaj, a víz és a biológiai sokféleség világszintű pusztulásának 75%-áért, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-áért, ezzel fokozva a klímaváltozást. Emellett hozzájárul az étellel kapcsolatos krónikus betegségek 75%-ának kialakulásához. A vegyi anyagokat használó mezőgazdaság nem juttatja vissza a szervesanyagokat és a trágyát a földbe. Ehelyett elsivatagosodást és talajromlást okoz. Ráadásul több vizet igényel, mivel megszünteti a talaj természetes vízmegtartó képességét. Az élelmiszeripar elpusztította a biológiai sokféleséget a monokultúrák terjedése és a különböző mérgek használata által, amelyek méheket, pillangókat, rovarokat és madarakat ölnek. Mindez a hatodik tömeges kipusztuláshoz vezet.

A biológiai sokféleséget támogató és méregmentes mezőgazdaság viszont nem csak több tápanyagot termel hektáronként, hanem helyre is állítja a Földet. Emellett irányt mutat az éhínség megszüntetése kérdésében az éghajlatváltozás idején.

Az iparszerű mezőgazdaságot és a mérgező élelmiszeripari modelleket a gazdasági és élelmezési biztonság elérésének egyetlen módjaként reklámozzák. Mégis több mint 1 milliárd ember éhezik a bolygónkon. Több mint 3 milliárdan szenvednek élelmiszerekkel kapcsolatos krónikus betegségekben.

Annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat és vegyszereket intenzíven használó monokultúrákon alapuló iparszerű mezőgazdaság a termőföldek mintegy 75%-át használja, csupán az általunk fogyasztott ételek 30%-át termeli ki. Mindeközben a kis méretű, biológiai sokféleséget felmutató gazdaságok – amelyek a termőföldek 25%-át használják – az élelmiszerek mintegy 70%-át termelik. Ha ez így megy tovább és az iparszerű mezőgazdaság, illetve az ipari élelmiszerek aránya az étrendünkben 45%-ra emelkedik, akkor a Földünk elpusztul. Nem lesz rajta sem élet, sem élelmiszer.

A mesterséges ételek és műhúsok utáni eszeveszett hajsza – amely figyelmen kívül hagyja az ételeink és étkezési kultúráink sokszínűségét, illetve a biológiai sokféleség szerepét az egészségünk fenntartásában – tökéletes receptje a Föld és egészségünk pusztításának felgyorsításához.

A génmódosított szójabab veszélyt jelent a természetre és a fogyasztókra

Egy nemrég megjelent cikkben, amely a „Hogyan vezetett a fogyasztók és a Föld iránti elkötelezettségünk a génmódosított szójához„ címet viseli és amelyet Pat Brown, az Impossible Foods vezérigazgatója és alapítója írt, Brown a következőt állítja:
„A lehető legbiztonságosabb és környezetvédelmi szempontból a lehető legfelelősségteljesebb megoldást kerestük arra, hogy hogyan növeljük a termelésünket és hogy a fogyasztóknak elfogadható áron tudjuk kínálni az Impossible Burgert”.

Figyelembe véve, hogy a pompás királylepkék 90%-a eltűnt a Roundup Ready haszonnövények miatt és hogy a tudósok által „rovar-armageddonként” leírt időket élünk, a génmódosított szója használata nem éppen felelős megoldás környezetvédelmi szempontból.

A cikk megírásával lehull a lepel arról, hogy Pat Brown nem tudja, hogy a gyomok ellenállóképességet fejlesztettek ki a [glifozát hatóanyagú] Roundup vegyszerekkel szemben és ezzel „szupergyomokká” váltak, amelyek kiirtásához még erősebb gyomirtók szükségesek. Bill Gates és a DARPA (az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) azt szorgalmazza, hogy génvezérlés (gene drive) segítségével pusztítsák el a disznóparéjt, amely egy szent és tápanyagokban gazdag étel Indiában. Az indítvány oka, hogy a palmer disznóparéj szupergyommá fejlődött az Egyesült Államokban, azokon a területeken, ahol génmódosított, Roundup Ready szóját termesztettek.

Miközben egyre többen szorgalmazzák a génmódosítás és a Roundup használatának betiltását, a génmódosított szója reklámozása mint „műhús” félrevezeti a fogyasztót mind a hamburger ontológiája, mind az állítólagos biztonság terén.

Az Impossible Burger, amelynek alapvető hozzávalója a Roundup gyomirtóval kezelt és génmódosított szója, nem egy „biztonságos” megoldás – jelentette be Zen Honeycutt, a Moms Across America (Amerikai Anyák) nonprofit szervezet alapítója és vezérigazgatója.

Glifozátot mutattak ki az Impossible Burgerben. Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb volt.


Megdöbbentő volt, hogy a tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy csupán 0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát, amely az immunrendszer fő védelmi vonala. Borzalmasan aggaszt, hogy a fogyasztókat félrevezetik és elhitetik velük, hogy az Impossible Burger egészséges – tette hozzá Honeycutt.

Egyes közelmúltban lefolyt bírósági ügyek kapcsolatot találtak a Roundup és a rákos megbetegedések között. Az ezzel kapcsolatos felelősségre vonások halmozódása fényében beruházások a Roundup Ready génmódosított szójába történő beruházásások a piaci viszonyok figyelmen kívül hagyását jelentik.
Vagy csupán reménykednek benne, hogy a fogyasztók megtévesztésével megmenthetik a Bayert és Monsantot.

Egy másik ontológiai kérdéssel kapcsolatban is zavar van a mesterséges élelmiszerek terén. Miközben a ”műhúsok” a hústól való elhatárolódást hivatottak biztosítani, lényegében hússzerű ételek értékesítéséről van szó.
Pat Brown a következőt nyilatkozta: „Génmanipulált élesztőt használunk ahhoz, hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’ makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”

Én azt hittem, hogy a növényalapú étrendet a vegánok és vegetáriánusok számára találták ki, nem a húsimádóknak.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség hajtják a mesterséges ételek aranylázát

A mesterséges élelmiszerek reklámozása leginkább arról szól, hogy újraélesszék a hanyatló, géntechnológiát használó mezőgazdaságot, illetve a gyorsétel-ipart. Ezt a törekvést veszélyezteti az egyre növekvő tudatosság, miszerint a helyes irányt az ökológiai gazdálkodásból származó, helyi és friss ételek jelentik, amelyek regenerálják a Földet és az egészségünket. Ennek következtében a növényalapú élelmiszereket előállító vállalatokba irányuló befektetések összege a 2009-es 0-ról 2018-ra 600 millió dollárra emelkedett. És a vállalatok még többet akarnak.
Pat Brown szerint „amit tudunk, hogy ha egy ősi, tovább már nem fejleszthető technológia találkozik egy jobb, folyamatosan fejleszthető technológiával, akkor csak idő kérdése, hogy a játék véget érjen.” Hozzátette: „szerintem a befektetőink ezt egy 3 billió dolláros lehetőségnek látják.”

A profitról és az irányításról szól az egész. Brown és azok, akik „ráharaptak” a mesterséges ételekre, nem rendelkeznek sem látható tudással vagy tudatossággal, sem együttérzéssel azzal kapcsolatban, hogy az élőlények, az élővilág és az élelmiszerek élővilágban betöltött szerepe milyen fontos.

Az étel mint élő rendszer – amely összeköt minket és az ökoszisztémát, illetve más élőlényeket – ontológiai meggyalázása a „növényalapú” étrendet – beleértve a génmódosított szóját – érintő hirtelen megvilágosodásuk. Emellett érzékelteti, hogy nincsen tudásuk a különböző kultúrákról, amelyek változatos növényeket hasznosítanak a diétájukban.

A környezettudományoknak mindig is az alapját képezte, hogy elismerték a kapcsolatokat és összefüggéseket az emberek és a természet, a sokrétű organizmusok, illetve minden élő rendszer – beleértve az emberi testet – között. Mindezek alapján ökológiai és rendszertani tudományokként fejlődtek tovább, nem pedig feltördelt és lekorlátolt tudományokként. A különböző étrendek az éghajlat és a helyi biológiai sokféleség alapján fejlődtek. A talaj, a növények és a gyomrunk mikrobiomjának biológiai sokfélesége egy egységet alkotnak. Az indiai civilizáció számára a különböző technológiák eszközök. Az eszközöket pedig etikai, szociális és ökológiai kritériumok alapján kell értékelni. Az eszközöket, technológiákat sosem önmagukban vizsgálták. Értékelésük során figyelembe vették, hogy miképp szolgálják mindenki jólétét.

A mesterséges ételek „ősi, tovább nem fejleszthető technológiaként” bélyegzik meg az evolúciót, a biológiai sokféleséget és az élővilágot. Nem veszik figyelembe azt a kifinomult tudást, amely a különféle éghajlatokon és ökoszisztémákban található, sokrétű mezőgazdaságokban és étkezési kultúrákban fejlődött ki azzal a céllal, hogy fenntartsa és megújítsa a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat, illetve a Föld és az emberek egészségét.

Az Eat Forum (Étkezési Fórum) kiadott egy tanulmányt, amelyben megpróbáltak egy vegyszerek segítségével növesztett, hiperiparosított, feldolgozott ételekből álló, monokultúrális diétát rákényszeríteni a világra. Emellett
együttműködnek a FReSH elnevezésű kezdeményezésen keresztül a gyorsétel-iparral és többek között olyan nagy vállalatokkal, mint a Bayer, a BASF, a Cargill vagy a Pepsico.

freshs-junk-collaborators.png

A FReSH kezdeményezésben együttműködő óriáscégek

 

A mesterséges ételeket tehát egy másfél százados élelmiszer-imperializmusra és élelmiszer-kolonizációra építik fel a különböző, étellel-kapcsolatos ismereteink és ételkultúráink helyett.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség áll a mesterséges élelmiszerek ipara mögött. Bill Gates és Jeff Bezos különféle kezdeményezéseket támogatnak.

 

Fel kell szabadítanunk az ételkultúráinkat és az elménket az élelmiszer-imperializmus alól

Az iparosodott nyugat mindig is arrogánsan és hanyag módon kezelte az általa gyarmatosított kultúrákat. A mesterséges élelmiszerek csak az utolsó lépést jelentik az élelmiszer-imperializmus történetében.

A szójabab Kelet-Ázsia ajándéka, ahol évezredek óta táplálékként szolgál. Kizárólag fermentálva fogyasztották, hogy az „antinutritív” tényezőit eltávolítsák. A génmódosított szójabab viszont újabban egyfajta szójaimperializmust kreált, amely elpusztítja a növények sokféleségét, a tápanyagokban gazdag, emberileg fogyasztható olajok és az indiai dahl növényalapú fehérjéinek sokféleségét.

Amikor a génmódosított szójaolaj elárasztotta Indiát és a helyi falvakban előállított olajokat és a hidegpréselést illegálisnak nyilvánították, az India nyomornegyedeiben élő nők engem kerestek fel, hogy segítsek nekik. Ekkor indítottuk el az úgynevezett „mustár szatjágrahát”, hogy megvédjük az egészséges, hidegen sajtolt olajokat a hexánkivonatos, génmódosított szójától. A hexán egy idegméreg.

Miközben az indiai földművesek tudták, hogy a hüvelyesek megkötik a nitrogént, nyugaton a szintetikus nitrogénre alapozva iparosították a mezőgazdaságot, amely hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az óceánokban található halálzónákhoz és a kifáradt termőföldekhez. Miközben mi a dahl sokszínűségét élvezhettük, a brit gyarmatosítók – akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy a hüvelyesek milyen gazdagok tápanyagokban – állateledellé degradálták. Ez megmutatkozott az indiai ételek nevének fordításában is, így lett például a turból galambborsó.

Egy világszintű szükségállapot peremén állunk, egy egészségügyi vészhelyzet előtt, a gazdák megélhetését érintő krízis előtt. A mesterséges ételek felgyorsítják az összeomlást. A természetes ételek lehetőséget nyújtanak arra, hogy regeneráljuk és helyreállítsuk a Földet, az élelmiszergazdaságunkat, az élelmiszer-önrendelkezést és az étkezési kultúrákat. A természetes ételek segítségével felszabadíthatjuk az étkezési kultúráinkat és tudatosságunkat az imperializmus alól. Emlékeznünk kell rá, hogy az étel él és életet ad nekünk.

Bojkottáljuk a génmódosított Impossible Burgert! Készítsünk tofut! Főzzünk dahlt!

Fordította: Jakab Zsuzsanna

Az Európai Bizottság zöld utat ad a méhek védelmének

Sikeres a méhek megmentését célzó európai polgári kezdeményezés: több mint 1 millió érvényes aláírás 

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat európai polgári kezdeményezés teljesítette az 1 millió érvényes aláírásra vonatkozó mérföldkövet. A 27 EU tagállam hatóságai által kiadott igazolások összegzése alapján az Európai Bizottság sikeresnek nyilvánította a beporzók védelmét célzó európai polgári kezdeményezést. [1] Ez a siker egyértelműen azt jelzi, hogy az EU polgárainak határozott kívánsága, hogy erősen csökkenjen a növényvédőszer-használat.  A kezdeményezést támogató közel 1,1 millió polgár a szintetikus növényvédőszerek teljes kivezetését és a természetes élőhelyek helyreállítását követelik a mezőgazdasági területeken. A következő hónapokban a kezdeményezés főszervezői találkoznak az Európai Bizottsággal, majd 3 hónapon belül az Európai Parlament is megvitatja az európai polgári kezdeményezés főbb követeléseit.

 

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés fő követelései:
1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re,
2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá
3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.

Az, hogy összegyűlt több mint 1 millió érvényes aláírás, az egy erős jelzés az uniós és a nemzeti döntéshozók felé, hogy hallgassák meg a polgáraikat, és nyilvánítsák nemkívánatossá a mérgező „növényvédő” szereket - emelte ki Martin Dermine, az európai kezdeményezés fő képviselője, a Pesticide Action Network Europe igazgatója.

A módszert alkalmazó gazdák és a tudomány már megmutatták, hogy az agroökológia illetve a permakultúra alkalmazásával képesek vagyunk vegyszerek használata nélkül is a világ táplálására. Itt az ideje, hogy a politikusaink felhagyjanak a fülükbe duruzsoló agrobiznisz igényeinek kiszolgálásával, és elkezdjenek végre a gyermekeink jövője érdekében tevékenykedni – tette hozzá Éger Ákos, az európai kezdeményezést hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.  

Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos aláírás. Magyarország esetén ez a minimum 15 750 aláírásra volt szükség, amelyet több mint 31%-kal sikerült meghaladni, összesen 20 705 érvényes magyar aláírás összejött. [2] Örülünk, hogy Magyarország is érdemben hozzájárult a kezdeményezés sikerességéhez – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. [3]

Háttér: Rachel Carsonra emlékezve: nemet mondunk a Néma tavaszra

A civil társadalom felemelte a hangját, s ezzel egy vége lehet egy korszaknak, amely során a környezetünkkel kapcsolatos döntéseket uniós és nemzeti szinten a vegyipari cégek lobbiereje dominálta. A hatvanas évek óta a Zöld Forradalom hatására a gazdák a szabadalmaztatott vetőmagokat, műtrágyákat és egyre növekvő mennyiségű szintetikus növényvédő szert használtak.  Ezek az inputanyagok teljes mértékben függővé tették az intenzív gazdálkodás a mezőgazdasági vegyszerektől és fosszilis üzemanyagoktól. A munka nagy részét a gazdák végzik, a hasznot viszont főleg a kereskedők, az agrobiznisz cégei és részvényeseik teszik zsebre. Az európai polgári kezdeményezés szervezői változást szorgalmaznak: a gazdák megérdemlik, hogy tisztes jövedelemre tegyenek szert.   

A mezőgazdasági vegyszerekre alapuló gazdálkodási modell miatt magas árat fizet a társadalom: a biológiai sokféleség összeomlik, talajaink kimerülnek, vizeinket elszennyezzük, nagyon sok gazda szenved mérgezést emellett az élelmünkben található szermaradványok veszélyeztetik egészségünket. Tájaink mérgezővé válnak az egyre terjedő mezőgazdasági monokultúrák miatt.

Jelenleg az EU intézményei egy új jogszabályjavaslatról tárgyalnak, amelynek célja a növényvédő szerek felhasználásának csökkentése. Az új jogszabály szabályozná a növényvédőszer-használatot a következő években. Ennek jelentős hatása lenne a természetre és egészségünkre Európa-szerte. A növényvédőszer-lobbi attól fél, hogy jövedelmük drasztikusan csökkenni fog, ezért szövetségeseik számos országban - köztük Magyarországon is - hangosan tiltakoznak a javaslat ellen.

Hatvan évvel ezelőtt publikálta Rachel Carson híres könyvét, a Néma tavaszt. Könyvével Rachel Carson fontos figyelmeztetés adott a világnak: a „növényvédő” szerek használata egy halott világhoz fog vezetni. Néhány növényvédőszert, mint például a DDT betiltottunk azóta, de kihagytuk a lehetőséget, hogy más útra térjünk, amiről Carson könyvének utolsó fejezetében írt. Ehelyett egyes növényvédő szereket újak váltottak fel, melyek sokszor még inkább mérgezőek a rovarokra, mint a DDT. Napjainkban csúcsot döntünk, soha nem használtak bolygónkon ennyi növényvédőszert. Hatvan évvel később világosan látható a Néma tavasz közeledte: drasztikus mértékben csökkennek a rovarok- és madárpopulációk a világ számos részén. A Mentsük meg a méheket és gazdákat európai polgári kezdeményezést aláírásával az uniós polgárok tisztelettel adóznak Rachel Carson munkásságának. Sürgős paradigmaváltásra van szükség, hogy megállítsuk a természet ellen viselt háborúnkat és ezt a halálos rendszert. Ezt szorgalmazzák európaiak milliói. Nem szeretnénk, hogy bekövetkezzen a Néma tavasz. Szeretnénk visszahozni az életet, a virágokat és rovarokat a mezőkre. A gazdálkodás jövője a természettel való együttműködés, nem pedig a természet elpusztítása.

Az élelmünk jövője az egészséges talajoktól függ, amelyek táplálják az egészséges növényeket, és ellenállnak a szárazságnak. A biológiai sokféleség megőrzése az egyetlen lehetőség a hosszú távú élelem termelésre. A tudomány egyértelműen rávilágít: a műtrágyák és növényvédő szerek használatának további folytatása halott talajokat eredményez és a beporzás, valamint az élelem termelés összeomlását. Az élelmezés-biztonság felé vezető út, valamint gyermekeink, unokáink és az őket követő generációk jövője egy olyan világ, ahol harmóniában élünk környezetünkkel anélkül, hogy azt megmérgeznénk.   


Jegyzetek:  

[1] https://europa.eu/citizens-initiative/initiatives/details/2019/000016_hu

[2] A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:   
 

Magyar Természetvédők Szövetsége 
Karátson Gábor Kör  
Éghajlatvédelmi Szövetség  
Magyar Permakultúra Egyesület  
Reflex Környezetvédő Egyesület  
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért  
Védegylet Egyesület  
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület  
Országos Magyar Méhészeti Egyesület  
Jane Goodall Intézet  
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport  
Magosfa Alapítvány  
Zöld Kör  
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület  
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány  

[3] További részletek a kezdeményezésről:    
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.    

Kaláka könyvtár: keresem A kutatószellem felszabadítása c. Sheldrake könyvet

Egyik szomszédunk könyvkeresésének hatására most újra felpörgetném a kaláka könyvtár kezdeményezésemet. Ezűttan nem kínálok, hanem keresek: Rupert Sheldrake A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvét.

Az éjszaka jött szembe egyik szomszédom kérése, amely során az egyik közösségi média felületen kérdezte ismerőseitől, kölcsön tudja-e adni neki valaki Szepes Mária Vörös oroszlán c. könyvét. Mivel pár nappal ezelőtt a - még nem teljesen kész - szalmabála házunkban éppen arrébb kellett pakolnom a könyves dobozokat, egyből beugrott, hogy az egyik doboz tetején ott a Vörös oroszlán. Ezt meg is írtam Áginak, de mivel a fb-algoritmus miatt ez a kérés csak 3 napos késéssel jutott el hozzám, addigra kiderült, hogy már más is felajánlotta a könyvet.

Mindenesetre, az eset kapcsán felmerült bennem, hogy újra fel kéne pürgetnem a kaláka könyvtár kezdeményezésemet, különösen a Basa utcában és a szomszédos utcában lakó ismerőseinket érdemes lenne bevonni ebbe a kezdeményezésbe.

Mivel nemrég sikerült visszaszereznem egy Budán lakó ismerőstől Rupert Sheldrake Honnan tudják a kutyák, mikor jön haza a gazdi? - ... és az állatok más rejtett képességei c. könyvemet, felmerült bennem, hogy mielőtt megvenném Sheldrake másik magyarul is elérhető könyvét, esetleg hátha kölcsön tudnám kérni valakitől. A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvről lenne szó. Ha valamelyik ismerősömnek megvan, és szívesen kölcsönadná, szóljon! Nem sürgős, mert jelenleg éppen van mit olvasnom, de hamarosan szívesen sort kerítenék erre a Sheldrake-könyvre is.

Aki nem ismerné ezt a könyvet, rövid ismertető:

Attól függetlenül, hogy a morfikus rezonancia megadja -e a megfelelő válaszok kereteit vagy sem, Sheldrake által vizsgált kérdések önmagukban is hasznosak. Az ellenségesség, ahogy sokan fogadták gondolatait önmagában a legjobb ajánlólevél. Nem lehet gondolatait pusztán azzal elutasítani, hogy képtelenség. El kell fogadnunk, s mindig észben is tartanunk a jelenlegi dogmák korlátozottságát. Sheldrake ebben segít nekünk, ezzel a nagyszerűen megírt, elgondolkodtató, és mindvégig izgalmas könyvvel." - - The Financial Times

Ruppert Sheldrake világhírű biológus ebben a provokatív könyvben a materiális világkép "kőbe vésett" tantételeit, és azok korlátozó hatásait vizsgája. Véleménye szerint azok inspiráló kérdésekké alakítva, új lehetőségeket és felfedezéseket nyújthatnak a tudomány, s az olvasók számára egyaránt. Kiindulópontjai lehetnek a kutatószellem felszabadulásának, és a tudomány megújulásának... Csak néhány példa ezekre a kérdésekre:
Az emlékek valóban mindössze anyagi lenyomatok az agyban?
Az elme valóban az agyra korlátozódik?
A "pszi-jelenségek" valóban illuzórikusak?
A mechanikus orvostudomány valóban az egyetlen, ami működőképes?

Angolul tudóknak itt egy videó, amelyben Sheldrak a könyvben ismertetett kérdésekről beszél:

Ui.: A Gaia kertje c. könyvet most újra kölcsönadom egyik munkatársamnak, ha visszakapom, be lehet majd jelentkezni rá.

Kapcsolódó írásaim:

- Kaláka könyvtár: kezdjük Gaia kertjével!

- Kaláka könyvtár: Permakultúra I. és LETS work

Az "energiavészhelyzet" furcsaságai

Miközben a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelyben kiviteli tilalmat rendel el az energiára, kiderült hogy eladtunk 500 millió köbméter gázt a Szerbiának, emellett a MAVIR adatokból az is látható, hogy az elmúlt három napban összesen 7137 MWh áramot exportáltunk. Emellett a kormányinfón bejelentett rezsiemelés számai köszönőviszonyban sincsenek a közüzemi számlákon eddig szereplő rezsicsökkentési számokkal. A volt energiaügyi államtitkár által adott lehetséges magyarázat alapján úgy tűnik, az elmúlt években a lakosságot jelentősen félrevezették a rezsicsökkentés tényleges mértékét illetően, ezért értek most mindenkit meglepetésként a szerdán beharangozott várható gáz- és áramszámla adatok. Frissítés: a megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint elkezdett erősödni.

A híreket olvasó hazai lakosság túlnyomó részét sokkolta a hír, hogy szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. A szerdai kormányinfón elhangzottak szerint hét pontból áll a kormány programja:

1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai kitermelést
2. Szijjártó Péter felhatalmazást kapott további gázforrások felkutatására
3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára
4. Az év végéig fokozzuk a lignitkitermelést
5. A Mátrai Erőmű blokkjainak mihamarabbi újraindítása
6. A paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása
7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben

A bejelentett hét pontos energiavészhelyzeti program várható környezeti hatásaira illetve a zöld szervezetek reakciójára majd később visszatérek. Most csak néhány furcsasággal foglalkozom.

Gáz- és áramexport export "energiavészhelyzet" idején

Először is kiemelném a szerdai bejelentés harmadik pontját: "3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiára és a tűzifára". A pénteken a Magyar Közlönyben közzétett 1335/2022. (VII. 15.) sz. kormány határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről már részleteket is megad erről a pontról:

"7. felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy az agrárminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával tegyen javaslatot az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetésére;
Felelős: technológiai és ipari miniszter, agrárminiszter, gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
9. felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy az 1–7. pont végrehajtása során működjön
közre;"

Mindezek fényében eléggé furcsán hangzik, hogy vasárnap arról számolt be Siniša Mali szerb pénzügyminiszter a Tanjug híügynökségnek, hogy Magyarország (pontosabban a MET és az MVM) elad 500 millió köbméter gázt Szerbiának. (A hírt azóta megírta a Telex is.)

Siniša Mali Foto:TANJUG/ RADE PRELIC

Ráadásul a MAVIR adatai szerint az elmúlt három napban 7137 MWh áramot exportáltunk. 

Félrevezető "rezsicsökkentés" adatok

A hazai közvéleményt leginkább az energiavészhelyzeti program hetedik pontja rázta meg: "7. A csökkentett gáz és áramár csak az átlagfogyasztásig marad érvényben.

A villamosenergia sávhatára 210 kW havonta, gáznál pedig 144 köbméter. Ez éves mértékben 2523 kWh áram és 1729 köbméter gázt jelent. A háztartások háromnegyedét nem érinti a változás, az átlagfogyasztásig pedig mindenki számára elérhető marad a rezsicsökkentés. A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy az energiaveszélyhelyzet azért szükséges, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fenntartható legyen. Ebből a célból korábban létrejött a rezsivédelmi alap, a mostani szabályozás szerint pedig az átlagfogyasztás mértékéig marad a rezsicsökkentett ár.
Egy átlagfogyasztó a villamosenergiára 7750 forintot költ, ez rezsicsökkentés nélkül 50 823 forint lenne. Gáznál ugyanez az összeg 15 833 forint, rezsicsökkentés nélkül pedig 131 441 forint lenne havonta."

A szerdai kormányinfón elhangzott számok sokkolóan hatottak a hírolvasó állampolgárokra. Az elmúlt években kézhez kapott áram- illetve gázszámlákon közzétett "rezsicsökkentési" adatok egészen mást mutattak:

"Valaki magyarázza el nekem ezt a rezsi dolgot. Most olvasom, hogy 'Egy átlagfogyasztó ma havonta 7.750 Ft-ot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50.833 Ft lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15.833 Ft, ez a rezsicsökkentés nélkül 131.444 Ft lenne." Közben az utolsó villanyszámlán meg azt látom, hogy fizetendő összeg 7.400 Ft, a rezsidíj csökkentése nélkül 9.827 Ft lenne." -- kérdezte egy ismerősöm.

A 24.hu cikke szerint a kérdésre Holoda Attila energetikai szakértőnek, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkárának az volt a megfejtése, hogy a rezsiszámlákon nem a piaci árhoz viszonyított árat tüntetik fel „rezsicsökkentés nélkül” címszóval, hanem a rezsicsökkentés előtti árhoz viszonyítanak. Mindenesetre, úgy tűnik, az elmúlt évek során a közüzemi számlák "rezsicsökkentés" rovatában jelentősen félretájékoztatták a fogyasztótak, akik ezek szerint havonta nem egy-két ezer forintottal, hanem valószínűleg 8-10-szer kevesebbet fizettek a gázért illetve az áramért. Emiatt nem lépték meg időben a szükséges energiatakerékossági illetve megújuló energiás befektetéseket.

Frissítés (Erről is akartam írni, csak hajnalban nem volt már rá időm):  

Még egy hír az energiavészhelyzeti csomag kapcsán, amire Szalai Erzsébet közgazdász, szociológus hívta fel a figyelmet pár napja: a társadalom testébe belevágó megszorító intézkedések (KATA szabályok megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges visszacsinálása) bejelentésének hatására a forint árfolyama pénteken elkezdett emelkedni. A "befektetők" a "piacok" "nyugodtabbá" vàltak...

GMO 2.0: kihívások a háború árnyékában

Miközben a közvélemény túlnyomó része ezekben a hónapokban elsősorban a szomszédban zajló háborúval kapcsolatos hírekre figyel, a háttérben a géntechnológiai lobbi az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy kivonják az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat” (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiákkal előállított szervezeteket). És mi a helyzet Ukrajnában GMO-fronton? Az országban termesztett szója fele génpiszkált.

A génmódosított növények első generációja az ezredfordulót megelőző pár évben és az azt követő évtizedben lényegében kiszorult Európából: a fogyasztók és a környezetvédők nem kértek a génpiszkált élelmiszerekből. Mivel az uniós jogszabályok szerint jelölni kellett volna a termékeken, ha azok génmódosított összetevőket tarttalmaznak, a nagy áruházláncok is arra kényszerültek, hogy ne engedjék be a polcaikra a génpiszkált élelmiszereket.

Az elmúlt egy évtizedben azonban a géntechnológiai ipar azonban az elmúlt évtizedben kifejlesztette a génmódosítási technológiák egy új generációját, s a génszerkesztésnek nevezett új módszerekről azt állítják, hogy azok sokkal precízebbek és biztonságosabbak, mint a régebbi génmódosítási technikák. Sőt, mivel tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztók nem szeretnének olyan termékekkel találkozni, amelyekre rá van írva, hogy "génmódosított", ezért azt akarják elérni, hogy a génszerkesztett termékekre ne vonatkozzanak az Európai Unió GMO-szabályai, ne kelljen őket engedélyeztetni, jelölni. Ezért ezért ezeknél ezekre az új génmódosítási technikákról azt akarják elhitetni, hogy azok nem is számítanak géntechnológiának, és elsősorban a "precíziós nemesítés", "új nemesítési technikák" és más hasonló kifejezéseket használnak.

Az előzetes szándékuk viszont nem jött be, ugyanis közel négy évvel ezelőtt, 2018 júliusában az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy ezek az új génmódosítási technikák is ugyanúgy géntechnológiának minősülnek, és rájuk is vonatkozik az EU GMO-szabályozása: az ezekkel előállított termékeket ugyanúgy engedélyeztetni és jelölni kell őket, mint a már közel három évtizede ismert génmódosítási technikákkal előállított szervezeteket.

A géntechnológiai lobbi viszont nem törődött bele a döntésbe, és eddig sikeresen rávette az erősen génmódosítás párti Európai Bizottságot, hogy szabotálja az EU Bírósága által hozott döntés végrehajtását, sőt, az elmúlt pár évben azon dolgoztak, hogy kiskaput nyissanak az új génmódosítási technikáknak. Most, amikor mindenki az orosz-ukrán háborúra figyel, a háttérben még erősebben nyomulnak, hogy elérjék azt, hogy az EU kivonja az új génmódosítási technikákat az uniós szabályozás alól.

Az agrobiznisz és a géntechnológiai cégek a háború miatti várható élelmiszerválság élelmiszerválságot ürügyként felhasználva újabb támadást indítottak az EU mezőgazdaságának zöldítése ellen: a márciusi Mezőgaztasági Tanács ülésen döntöttek arról, hogy a parlagként bejelentett területek is felszánthatóak, az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára. Ez utóbbit ráadásul a magyar agrárminiszter javaslatára fogadták el. A hírek szerint a spanyol agrárminiszter pedig azt javasolta, hogy az EU ideiglenesen lazítson a génmódosított termények importjára vonatkozó előírásokon. És hát azon se lepődjünk meg, ha a mostani válságot kihasználva még jobban felerősödik a géntechnológiai lobbi mantrája, amely szerint majd az új génmódosítási technikákkal előállított élelmiszerek fogják táplálni az éhezőket. (Ezt az ígéretet persze picit más hangszerelésben a régebbi génmódosítási technikák kapcsán már két-három évtizede halljuk, mégsem sikerült megoldaniuk az éhezés problémáját a világon. Sőt, bő egy évtizeddel ezelőtt Györgyey János, a génmódosítás egyik hazai apologétája egy szegedi fórumon azt mondta, hogy "a nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.")

Pár nappal ezelőtt pedig az Európai Bizottság elindított egy konzultációt "Egyes új génkezelési technikával előállított növényekre vonatkozó jogszabályok" témakörben. Ennek az erősen egyoldalú, elfogult "konzultációnak" egyértelműen az a célja, hogy tovább vigye az új génmódosítási technikák deregulációs folyamatát.

A témával foglalkozó civil szervezetek viszont a Bizottság által meghirdetett konzultáció helyett az április elején elindított európai petícióra összpontosítanak amelynek fő követelése, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kelljen az „új” génmódosított élelmiszereket. Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! Írd alá Te is a petíciót!

De térjünk vissza az orosz-ukrán háborúra. Ennek kapcsán mostanában gyakran felmerül Ukrajna gyorsított felvétele az EU-ba. Ennek vajon milyen hatása lenne a GMO-fronton? Érdemes felidézni azt, hogy a 2014-ben aláírt EU-Ukrajna társulási megállapodásnak része volt egy együttműködés a biotechnológia terén.  Az Oakland Institue egyik tanulmánya arra is rávilágított, hogy a 2014-ben Ukrajna által felvett IMF- és világbanki hitelek feltétele: Ukrajna megnyitja mezőgazdaságát a génmódosított termények számára. A romániai AgentGreen ill. az osztrák kormány Környezetvédelmi Intézetének adatai szerint az Ukrajnából exportált szója fele génpiszkált. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint pedig az ukrán szója 65%-a lehet illegális (génpiszkált). Pár évvel ezelőtt egy német biobolt hálózat pedig au Ukrajnából származó „bio” szójában is talált GMO-szennyezést. Tekintettel arra, hogy az orosz-ukrán háború hátására még szorosabbá fonódik a kapcsolat az Egyesült Államok és Ukrajna között, ez nem sok jóval kecsegtet a GMO-fronton.

Az Agent Green által 2018-ban az Ukrajnában termesztett szójából vett mintákon elvégzett PCR-tesztek 48%-a mutatta azt, hogy a szója génpiszkált.

Szerző: Fidrich Róbert, Fenntarthatóság Felé Egyesület

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! -- írd alá a petíciót

Április elején indítottak európai civil szervezetek egy uniós petíciót az ún. "új GMO-k" (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiák) témakörében. A hónap utólsó hetétől a petíció magyar változata is elérhetővé vált több hazai civil szervezet oldalán. A témához kötődően az elmúlt napokban több rendezvényt is szervezett a Fenntarthatóság Felé Egyesület, és a petíciót hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezek alapján most több blogbejegyzésben is foglalkozni fogunk az "új GMO-k" témájával.

Csütörtök délután vehettünk részt az Életigenlő Kaláka beszélgetéssorozat GMO 2.0: Bedőljünk-e a génpiszka-párti felhajtásnak? című rendezvényén. Az esemény elején Claire Robinson, a GM Watch szerkesztője és a GMO Myths and Truths: A Citizen's Guide to the Evidence on the Safety and Efficacy of Genetically Modified Crops and Foods c. könyv 4. kiadásának társzerzője tartott előadást az új GMO-k egészségügyi és környezeti kockázatairól. Előadásában részletesen kitért arra is, hogy miben különbözik a géntechnológiai úton történő módosítás, illetve az ún. "új-GMO-k" a hagyományos nemesítéstől. Ezt követően Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője beszélt az új GMO-khoz kapcsolódó uniós folyamatokról és a petíció hátteréről.

A petíciót eddig 15 nyelvre fordították le, több mint 45 szervezet támogatja, köztük a Föld Barátai Európa, a biodinamikus gazdálkodókat tömörítő Demeter International, a Slow Food Europe illetve a European Coordination Via Campesina. A petíciót hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége koordinálja, csatlakozott a petícióhoz a Karácsony Gábor Kör, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, továbbá támogatja még a Magház Egyesület, a Védegylet, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség is. A petícióhoz várják további civil szervezetek csatlakozását.

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! – Ne hagyjuk, hogy a vegyipari és vetőmagipari óriáscégek ránk kényszeríthessék akaratukat! – írd alá Te is a petíciót!

 
A vegyipari és vetőmagipari óriáscégek „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) akarnak piacra dobni, úgy kényszerítve ránk őket, hogy még csak ne is tudhassunk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk.

Ezek az óriáscégek évek óta lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az „új GMO-kat” kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól: megalapozatlan állításokat tesznek e termékek állítólagos fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, és hogy szerepük lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Mindeközben ezen óriáscégek szabadalommal rendelkeznek az új génmódosítási technikákkal előállított vetőmagokra, és tényleges motivációjuk továbbra is az, hogy még jobban növeljék saját profitjukat. Az tehát, hogy így az agrobiznisz kezébe került a vetőmagjaink feletti ellenőrzés, súlyosan veszélyezteti a gazdák vetőmag-önrendelkezését és a mezőgazdasági biodiverzitást.

Most az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonja az „új GMO-kat” – amelyeket ők „új génkezelési technikáknak” neveznek – a meglévő uniós GMO-szabályozás hatálya alól. A jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák. Jogunk van hozzá, hogy eldöntsük, mit eszünk, és mit akarunk termelni földjeinken!

Ha az Európai Unió zöld utat biztosítana az „új GMO-knak”, az a fejlődő országoknak azt jelezné, hogy már az EU sem áll ellen a géntechnológiai iparnak, aminek következtében valószínűleg rövid időn belül a fejlődő országokban is teret hódítanának az „új GMO-k”, ellehetetlenítve ezen országok élelem-önrendelkezését.

• Az „új GMO-kat” és mindenféle génmódosított szervezetet az elővigyázatosság elvének megfelelően szabályozni kell. Minden génmódosított szervezetet szigorú biztonsági hatásvizsgálatnak kell alávetni, és jelölni kell a termékeken, hogy azok génmódosítottak, így biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók és a gazdák számára az ellátási lánc teljes egészében.
• Még több kutatást kell végezni az „új GMO-k” környezeti, ökológiai, egészségügyi kockázataival, a gazdákat és az élelmiszer-rendszert érintő társadalmi-gazdasági hatásaival, továbbá az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek kimutathatóságával
• A Kormány és az EU döntéshozói támogassák a már bizonyított, fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági módszereket – mint például az agroökológiai technikákat és az ökológiai gazdálkodást –, és védjék meg a fajtanemesítők szabadságát, hogy úgy tudjanak tevékenykedni, hogy ne korlátozzák őket az „új génmódosítási technikákkal” előállított vetőmagokra vonatkozó szabadalmak.
  

Fő követelésünk: azt kérjük a kormánytól, az agrárminisztertől és az európai uniós döntéshozóktól, hogy határozottan álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre, garantálva ezáltal élelmünk biztonságosságát, a természet és a környezet védelmét, valamint a választás szabadságát.

 
Írd alá a petíciót!

Ajánlott irodalom:
– “Ismeretlen” generáció – Az igazság a génmódosított szervezetek új generációjáról

– Az igazság átszerkesztése – a génszerkesztés nem megoldás az éghajlatváltozásra

– Mi rejlik az új GMO-k mögött: Hogyan veszik át az irányítást az óriáscégek az élelmezésünk felett?

– Az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) állásfoglalása: Az új génmódosítási technikák termékeit szigorúan GMO-ként szükséges szabályozni
 

E blogbejegyzés megírását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

A csata hevében

Szörnyü halálba mentek a hősök
A Nap delelőjén
Járt és senki se látta
A Hold mint nyújtja a csókját
És míg vér folyt, öltek a kincsért
Hősi erényért, vége a mennyei násznak,
S nem szól róla a dal.


(1994)

Fotó: Soponyai György