Miközben
az EU döntéshozói azon ügyködnek, hogy kivonják az uniós
GMO-szabályozás hatálya alól a génmódosított növények új
generációját – nem lenne hatásvizsgálat, engedélyezni, sőt
jelölni sem kéne az új GMO-kat –, egyre több kutatás támasztja
alá azt, hogy ezek a technológiák egyáltalán nem olyan precízek
illetve biztonságosak, mint azt a pártolói állítják. A
Testbiotech egyik összefoglalója például arra hívja fel a
figyelmet, hogy egy nemzetközi kutató csoport arról számolt be,
hogy kromotripszist
(destruktív kromoszóma-átrendeződést) figyeltek meg CRISPR/Cas technológiával előállított génmódosított
paradicsomokban.
Nem
tervezetett, destruktív kromoszóma-átrendeződés a
„génszerkesztett” növényekben
A
kromotripszisről
már a
géntechnolgiai
óriáscégektől független kutatók hálózata, az ENSSER
2023.
januári CRISPR-állásfoglalásában is olvashattunk,
ekkor még csak az új génmódosítási technikákkal előállított
emlős
(és emberi) sejtekben
figyeltek meg kromotripszist:
Az a tény, hogy a CRISPR/Cas eljárásban a "szerkesztés" célzottan a genom adott szekvenciájára irányítható, adta az alapját annak az állításnak, hogy a módszer pontos és előrejelezhető eredményeket szolgáltat. A szerkesztés azonban csak azután következik be, hogy a CRISPR/Cas végrehajtotta funkcióját, amelynek a célja a legtöbb esetben az, hogy kettős szálú DNS-szakadást hozzon létre. Maga a szerkesztés az ezt követő DNS-javítási folyamatok aktiválódásából ered, s e folyamatok során gyakran fordulnak elő hibák. Így a szerkesztés eredménye sem nem precíz, sem nem áll teljes mértékben a génmérnök irányítása alatt, hiszen a sejt saját DNS-javítási folyamatainak alakulásaitól függ.
Ennek következtében nemcsak a tervezett genetikai módosítás jöhet létre a CRISPR/Cas génszerkesztési folyamatban, hanem az nem kívánt mutációkat (DNS-károsodást) is eredményezhet, akár a tervezett szerkesztési helyen ("célzott"), akár a genom más területein ("céltévesztő"). Ezek a nem tervezett mutációk magukban foglalhatják nagy DNS-szakaszok törlését, beszúrását vagy átrendeződését, mutáns fehérjék termelődését eredményező, új génszekvenciák létrehozását, nem tervezett módosításokat a genomnak a célzott helyhez hasonló részein, de kromoszóma-átrendeződés is felléphet (kromotripszis – olyan destruktív genomátrendeződés, amelyben széttöredezett kromoszómadarabok újrarendeződése véletlenszerűen következik be), ami komoly biztonsági aggályokat vet fel.
A génszerkesztett növények esetében (akár a CRISPR/Cas, akár más új genetikai módosítási módszerekkel készültek), a génszerkesztési folyamat egésze (szövettenyésztés, sejttranszformáció, a génszerkesztési eljárás célzott vagy céltévesztő kimenetelei) szükségszerűen eredményez nem kívánt módosult génfunkció-mintázatokat. Ezek pedig változásokat idézhetnek elő a növény biokémiai folyamataiban oly módon, hogy az váratlanul új toxinokat vagy allergéneket termeljen, ismert toxinjait vagy allergénjeit megváltozott szinteken termelje, avagy tápértéke változzon. Ezek a változások negatív hatással lehetnek az ezen növényeket fogyasztó emberi vagy állati szervezetek egészségi állapotára, valamint a tágabb ökoszisztémára is, amint arra bizonyos kutatók felhívták a figyelmet.
Néhány hónappal később hívta fel a figyelmet a Testbiotech, hogy egy nemzetközi kutató csoport arról számolt be, hogy kromotripszist figyeltek meg egy CRISPR/Cas technológiával előállított génmódosított paradicsomokban is.
A „génollók” kaotikus zavart okoznak a növények genomjában
Első alkalommal mutatták ki a kromotripszist növényekben CRISPR/Cas alkalmazását követően
Rövid összefoglaló:
A legújabb publikációk
szerint a „génollók” növényekben történő alkalmazása a
korábban feltételezettnél jóval nagyobb kockázattal jár a genom
mélyreható károsodása szempontjából. A genom kiterjedt
területei is érintettek lehetnek.
Ebben az
összefüggésben a kromotripszishez hasonló hatások meghatározó
szerepet játszanak. A kromotripszis olyan jelenség, amely során
egyetlen „katasztrofikus” eseményben több száz genetikai
változás következhet be egyidejűleg. Ilyenkor a genetikai
állomány számos szakasza felcserélődhet, megcsavarodhat,
újrakombinálódhat, vagy akár el is veszhet. Korábban már ismert
volt, hogy ilyen hatásokat kiválthat a CRISPR/Cas „génolló”
alkalmazása emlős (és emberi) sejtekben. Most pedig első
alkalommal növényekben is kimutatták a kromotripszishez hasonló
hatásokat a CRISPR/Cas génolló alkalmazását követően.
A kromotripszis pontos mechanizmusai még nem teljesen ismertek. Az azonban ismert, hogy a genetikai állomány mindkét szálának egyidejű megszakadása kiválthatja ezeket a kaotikus hatásokat. Amikor a DNS mindkét szálát elvágják – ahogyan az a CRISPR/Cas „génolló” alkalmazása során jellemzően történik –, a kromoszómák elveszítik a kapcsolatot a folyamat során szétválasztott végekkel. Ha a kromoszómák törésének kijavítása nem sikerül megfelelően, a levált vég elveszhet, vagy átrendeződhet, és akár máshol be is épülhet.
A „génollók” alkalmazása jelentősen növeli a kromotripszis előfordulásának gyakoriságát. Emellett megnő annak a valószínűsége is, hogy a genomban bizonyos, egyébként védett területek is érintetté válnak. A lehetséges nem kívánt következmények széles körű kockázatokat foglalnak magukban, többek között a növény egészségi állapotának romlását, a környezettel való kölcsönhatásainak megváltozását, valamint a növény összetételének nem kívánt módosulását.
A Samach és munkatársai által közzétett eredmények új megvilágításba helyezik a génollók állítólagos precizitását: az új génmódosítási technikák lehetővé teszik, hogy a genomban meghatározott helyeket célozzanak meg, például génfunkciók kiiktatása céljából. Ugyanakkor ezeknek a „vágásoknak” a következményei nem előre jelezhetők, és nem is kontrollálhatók. A nem szándékolt genetikai változások a kromoszómák nagy szakaszait is érinthetik. Az új génmódosítási technikákkal előállított növények ezért nem tekinthetők eleve „biztonságosnak”, és a kockázatokat alaposan vizsgálni kell.
(Ezt a blogbejegyzést a Fenntarthatóság Felé Egyesület készítette az Agrárminisztérium támogatásával.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése