Váratlan törés a magyar génpiszka-ellenes konszenzusban? Nyomul a géntech lobbi, válasz a propagandára.

 A hazai sajtóban elég komoly visszhangja lett annak, hogy Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége megütközéssel fogadta azt, hogy a Tisza párt európai parlamenti képviselői szerdán szavazatukkal segítették az új GMO-k szabályozása lazítását. A három civil szervezet szerint a kormánynak most egyértelművé kell tennie: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és kész az Európai Unió Bíróságához fordulni az új GMO-k deregulációja ellen. A közösségi média felületeken a hír elterjedése után megindult a génpiszka-párti propaganda is, ezért úgy látom, szükség van egy kis ismeretterjesztésre is.

A három civil szervezet sajtóközleményében arról ír, hogy a Tisza EP-képviselői szerdán olyan szavazatokat adtak le az Európai Parlamentben, amelyekkel hozzájárultak az új génkezelési technikákkal előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi jelen lévő magyar EP-képviselő viszont a GMO-mentes magyar álláspontot képviselte.

A helyzet azért különösen súlyos, mert Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről. Ez nemcsak szakpolitikai vállalás: az alkotmány is rögzíti, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával segíti elő.

Az Európai Parlamentben szerdán nem egy hagyományos végszavazás zajlott. A képviselők második olvasatban a módosító indítványokról döntöttek, köztük arról is, hogy az EP utasítsa el a Tanács álláspontját. Mivel a módosítók nem kaptak többséget, a Parlament változtatás nélkül jóváhagyta az új GMO-król szóló rendeletet. A Tisza képviselői nem támogatták az elutasítást, és nem szavazták meg azokat a módosítókat sem, amelyek erősebb garanciákat építhettek volna a szabályozásba.

Az elfogadott rendelet az új génkezelési technikákkal előállított növények jelentős részét kivonja a jelenlegi uniós GMO-szabályozás több alapvető eleme alól. A jövőben ezeknél nem lenne szükség a mostanihoz hasonló engedélyezésre, gyengülnének a nyomonkövetési és jelölési követelmények, és a fogyasztók sok esetben nem tudhatnák, ha új génmódosítási technikával előállított élelmiszer kerül eléjük.

A három szervezet szerint ez ellentétes az elővigyázatosság elvével, a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogával, valamint az ökológiai és GMO-mentes gazdálkodók érdekeivel. Különösen aggasztó, hogy az új szabályozás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióit, miközben a gazdák és a fogyasztók mozgástere szűkülhet.

A szervezetek szerint az EP-szavazás után a magyar kormánynak haladéktalanul lépnie kell. Arra kérik a miniszterelnököt és a kormányt, hogy egyértelműsítsék: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga és az elővigyázatosság elve mellett.

A három szervezet azt is kéri, hogy Magyarország más ellenző tagállamokkal közösen forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében. Erre a hatályba lépést követően csak rövid idő áll majd rendelkezésre, ezért a szükséges jogi és diplomáciai előkészítést azonnal meg kell kezdeni.

* * *

Úgy tűnik, hogy a szerdai európai parlamenti génpiszka szavazás kapcsán megfogalmazott felháborodásunknak komoly sajtóvisszhangja lett, és emiatt beindult az ellenoldali propaganda is. Ezért most úgy látom, szükség van egy kis ismeretterjesztésre, de csak röviden, címszavakban:

1) Először is kiemelném a fő problémát, mert általában erről megpróbálják elterelni a figyelmet: a jövőben a fogyasztó nem fogja tudni, hogy génpiszkált élelmiszert eszik.

Az elfogadott rendelet az új génmódosítási technikákkal ("génszerkesztés", CRISPR stb.) előállított növények jelentős részét kivonja a jelenlegi uniós GMO-szabályozás több alapvető eleme alól. A jövőben ezeknél nem lenne szükség a mostanihoz hasonló engedélyezésre, gyengülnének a nyomonkövetési és jelölési követelmények, és a fogyasztók sok esetben nem tudhatnák, ha új génmódosítási technikával előállított élelmiszer kerül eléjük.

2)  A géntechnológiai óriáscégektől független kutatók európai hálózata, az ENSSER állásfoglalása szerint az új GMO-k deregulációjáról szóló teljes uniós javaslatcsomag  tudományosan megalapozatlan, indokolatlan kockázatot jelenthet a lakosságra valamit a környezetre, és már egy korábbi állásfoglalásukban szigorú szabályozást tartottak volna szükségesnek. [2]

3)  Új GMO-k, zöldrefestés – mítoszok és valóság

A géntech multik, valamint a GMO-párti lobbi a génmódosított növények új generációjával („génszerkesztett” fajták, „új GMO-k”) kapcsolatban azt állítják, hogy 

• az”új GMO-k” sokkal pontosabbak, mint a korábbi, transzgénikus technikák, ezért sokkal biztonságosabbak is; 
• az „új GMO-k” fogják táplálni a világot, szükség van rájuk a világ növekvő népességének élelmezéséhez;  
• az „új GMO-k” fenntarthatóak, szükség van rájuk az EU Zöld Megállapodása célkitűzéseinek teljesítéséhez; 
• az éghajlati válságra is az „új GMO-k” adják majd a megoldást;
• szükség van az „új GMO-ra” a növényvédőszer-használat csökkentéséhez;
• sőt, az új GMO-k növelnék a biológiai sokféleséget is.

Az Új GMO-k, zöldrefestés – mítoszok és valóság c. kiadványban ezekről a mítoszokról rántjuk le a leplet, és megmutatjuk, hogy mindez csupán zöldrefestés. Ajánlom mindenkinek!


4) Nem az génpiszkált növények fogják táplálni a világot. A génmódosítás-mentes Európa jobban teljesít. 

Ezzel a kérdéssel az előző bekezdésben említett kiadványban is érdemben foglalkozunk. Ebből most csak ennyit emelnék ki:

A ma köztermesztésben levő génmódosított növények többsége nem olyan elsődleges élelmiszernövény, amely táplálja a világot - mint a rizs, a búza, a gyökér- és gumós növények, a hüvelyesek, valamint a gyümölcsök és zöldségek. A világon termesztett génmódosított növények - nevezetesen a takarmánykukorica a szójabab, a gyapot és a repce - nagy részét nem a világ éhínségének enyhítésére használják, hanem a gazdagabb országokban, főként állatok hizlalására, agroüzemanyagok és élelmiszer-adalékanyagok előállítására vagy olcsó ruházat készítésére. Ha a génmódosított növények valóban táplálnák a világot, akkor olyan génmódosított növényeket termesztenénk, amelyeket a szegény emberek valóban megesznek. De abban nincs profit.

Egyébként az éhezésnek nem az az oka, hogy globálisan kevés élelmiszert termelünk, és ezen a helyzeten a génmódosított növények sem segítenek. Ezt jól illusztrálja, hogy a génmódosított növénytermesztés fellegvárában, Brazíliában 2022-ben 33 millió ember éhezett (a lakosság 15%-a). Ugyanakkor a Braziliában megtermelt génmódosított szója túlnyomó részét az EU-ban használják fel takarmányozási céllal.

Emellett ajánlanám Jack Heinem kutatását, amely bemutatja, hogy a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a génmódosított növényekre alapozó amerikai.

5) Újabb tanulmányok a "génszerkesztés" kockázatairól:

Ismét ajánlanám figyelmetekne két korábbi blogbejegyzésemet a "génszerkesztés" kockázatairól:

• A génszerkesztés több gén működését is felboríthatja – tartós epigenetikai változásokon keresztül 
• A GMO 2.0 során használt „génollók” kaotikus zavart okoznak a növények genomjában