Monsanto, glifozát, műfű és félrevezetés

Jegyzetek arról, hogy a Monsanto miként vezette félre a világot a glifozát toxicitásával kapcsolatban - I. rész: astroturfing, avagy még a műfüvet is a Monsantonak köszönhetjük.

"Basszus, még a műfű kifejlesztése is a Monsantohoz kötődik!" - ez volt az egyik első gondolatom ma reggel a U.S. Right To Know szervezet nemrég közzétett Merchants of Poison - How Monsanto Sold the World on a Toxic Pesticide c. kiadványának olvasgatása közben, amikor megpróbáltam utánajárni az "astroturfing" kifejezés pontos jelentésének.

A kiadvány bevezetőjében ugyanis arról is írnak, hogy az astroturfing-kampányok is azon eszközök között szerepelnek, amelyek célja a Monsanto és PR-cégei által kidolgozott üzeneteket terjesztése a peszticidekre ("növényvédőszerekre") vonatkozó egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint átláthatósági előírások aláásása.

Az angol nyelvű Wikipedia-szócikk szerint az "astroturfing" egy üzenet vagy szervezet (pl. politikai-, reklám-, vallási- vagy PR-üzenet) szponzorainak elrejtése annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha az alulról szerveződő ("grassroots") mozgalomból származna, és azt támogatná. Ez egy olyan gyakorlat, amely a kijelentések vagy szervezetek hitelességét hivatott biztosítani azáltal, hogy visszatartja a forrás pénzügyi támogatóira vonatkozó információkat. Az "astroturfing" kifejezés az AstroTurf-ből származik, amely egy műfű márka, amelyet úgy terveztek, hogy a természetes fűhöz hasonlítson - tulajdonképpen egy szójáték az angol "grassroots" kifejezéssel. A kifejezés használatának hátterében az áll, hogy a szóban forgó tevékenység mögött „valódi” vagy „természetes” alulról szerveződő (grassroots) tevékenység helyett a támogatás „hamis” vagy „mesterséges” látszata áll. Nem szerepel a Wikipedia-szócikkben, de valószínűleg szerepet játszhat a módszer elnevezésében az is, hogy a Monsanto által kifejezett műfüvet nem sokkal bevezetése után Astroturf márkanéven kezdték el forgalmazni, és az "astroturfing" taktikát a Monsanto is előszeretettel alkalmazza.

Műfű - fotó: jakerom (Wikipedia)

A kiadvány olvasgatása közben az is eszembe jutott, hogy érdemes lenne utánajárni a gyilkos mezőgazdasági vegyszerekre használt "növényvédőszer" kifejezés eretetének, hiszen a szóhasználat, narratíva is fontos része a vegyipari (ma már inkább "élettudományi") cégek stratégiájának...

Génmódosított műhús termékek

Az utóbbi néhány évben egyre több cég próbál piacra dobni génmódosított műhúst vagy állati fehérjét utánzó termékeket a világ számos országában.

Az Impossible Foods például génmódosított élesztővel termeltet "növényi vért" (ledgehemoglobin "hem" fehérjét) az általuk gyártott "vérző, növényi alapú húspogácsához", míg a Finless Food génmódosított algával termeltet fehérjét a cég által gyártott "alga-alapú garnélához". Ezen felül számos cég javasolt állati termék helyettesítésére génmódosított élesztő által termelt anyagokat, például a Geltor zselatin-helyettesítő, a Perfect Day tej helyettesítő, a Clara Foods pedig tojásfehérje helyettesítő termékeket.[1]

Impossible Burger egy kaliforniai étteremben - forrás: Wikipedia

Az Impossible Burger és társai

Ezek közül az Impossible Foods szeretné Európában is terjeszteni az Impossible Burgert és a kapcsolódó termékeit, s ezzel kapcsolatban kérelmet nyújtott be az európai hatóságokhoz.

A termék veleje: szója ledgehemoglobin-készítmény

Az Impossible Burgert 2016-ban kezdték el forgalmazni az Egyesült Államokban, azóta már a világ több országában árulják. A termék különlegessége, hogy a húspogácsa heme molekulát, konkrétan szója ledgehemoglobint tartalmaz. Ez a molekula adja a hamburgernek a húsra emlékeztető színt és ízt. A szója ledgehemoglobint eleinte szója gyökeréből vonták ki, de ez valószínűleg túl drága volt, ezért áttértek arra, hogy génmódosított élesztővel termeltetik a szója ledgehemoglobint.

Pat Brown, az Impossible Foods alapítója a következőt nyilatkozta: „génmódosított élesztőt használunk ahhoz, hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’ makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”

A fejlesztés lényege a húsíz-szimulálása, ami a hemoglobin nevű molekulán át vezet. Ez a gén nem csak állatokban, hanem pl. pillangós növények gyökerében is előfordul. A fejlesztők tehát a szója gyökérgümőkben élő szimbiotikus baktériumokból (Bradyrhizobium és Sinorhizobium fajok) leghemoglobin gént izoláltak és ez került a Pichia pastoris nevű élesztőbe. A Pichia pastoris módosításához – kilenc gént plazmidon vittek be, amelyek közül több génmódosított szójából származik. [2]

Az FDA 2018. júliusi leveléből kiderül, hogy az Impossible Foods „csodaszere” nem egyszerűen csak szója ledgehemoglobin, hanem szója ledgehemoglobin-készítmény, amely valójában egy keverék, amely a szója ledgehemoglobin mellett P. pastoris élesztő fehérjét, nátrium-kloridot és nátrium-aszkorbátot tartalmaz. Tehát a génmódosított élesztőt nem csupán a szója ledgehemodlobin előállátásához használják, hanem a készítményben is van (génmódosított) élesztő.

Impossible Burger 2.0: búza helyett génmósított szója

Az Impossible Burger első változataiban a már említett kulcs összetevő, a hem mellett búzafehérjét és burgonyafehérjét tartalmazott a kemény textúra érdekében, valamint vitaminokat, aminosavakat és cukrot ízfokozóként, továbbá xantánt és konjakot, hogy összetartsák a húspogácsát. Zsírok is vannak benne - kókuszolaj és szója -, amelyek lédúsabbá teszik.

2019. januárjától viszont az Impossible Burger 2.0 változatban már a búzafehérjét felváltotta a génmódosított szója. Bár a cégnek lehetősége lett volna génmódosítás-mentes szóját is használnia, végül úgy döntöttek, hogy génmódosított szóját használnak az Impossible Burgerhez. Valószínűleg azért, mert mert az olcsóbb, mint az ökológiai gazdálkodásból származó, génmódosítás-mentes szója.

„De többé nem kerülhetjük el jó lelkiismerettel az amerikai gazdák által a termőterületek többségén alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok elfogadását, amelyekről gondos elemzésünk meggyőzően kimutatta, hogy biztonságosak a fogyasztók számára és jobbak a környezet számára, mint az alternatívák - különösen, ha a valódi alternatíva az állattenyésztés növelése." [3]

Ahelyett, hogy bio szóját hasznánának, amelynek magasabb a fehérjetartalma és alacsonyabb az Omega-6 zsírsavtartalma (a „rossz Omega”), a vállalat a génmódosított szóját választotta, valószínűleg azért, mert az olcsóbb, mint a bio szója.[4]

A húspogácsában levő zsír kókuszzsír, amely úgy emulgeálódik, hogy utánozza a marhafaggyú darabkáit, amely a főzés során részben megolvad. A zsírok és szójafehérjék együttesen úgy viselkednek, mint a darált hús, amikor hevítve, megpirulva egy nedves, rugalmas mátrix összetartja.

Az összetevők teljes listája az Impossible Foods honlapja szerint:

Víz, szója fehérje koncentrátum, napraforgó olaj, kókuszzsír, természetes ízesítők, max. 2%: metilcellulóz (E461), mesterséges dextróz, módosított keményítő, élesztő kivonat, szója ledgehemoglobin, só, E-vitamin, L-tryptophan, szójafehérje izolátum, vitaminok és ásványi anyagok.

Élelmiszer-biztonság, egészségügyi kockázatok

Egy szervezet genetikai szintű megváltoztatása nem várt változásokat eredményezhet a szervezetben, valamint a szervezet által termelt vegyületekben. A génmódosítással előállított húshelyettesítők összetevői ebből kifolyólag akár előre nem látható egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.

Kutatások kimutatták, hogy bizonyos új génmódosítási technikák akár több száz nem-célzott hatást és genetikai mutációt eredményezhetnek. Az említett mutációk miatt elméletben akár olyan mérgező melléktermékek is keletkezhetnek, amelyek előre nem láthatólag kihathatnak az emberi egészségre is, például allergiás reakciókat okozhatnak azoknál, akik génmódosított összetevőket tartalmazó termékeket fogyasztanak. A génmódosított fehérjékkel kapcsolatban számos kétség merült, ugyanis ezek akár újfajta allergiákat is okozhatnak.

A pontatlanság és a lehetséges nem kívánt következmények miatt kiemelten fontos az új, génmódosított szervezetek és a belőlük előállított termékek alapos vizsgálata, mind a folyamat során alkalmazott technológia és módszerek tekintetében, mind pedig eseti alapon, mielőtt az élelmiszer-rendszerünkbe és környezetünkbe kerülnének.[5]

Az Impossible Burger túlságosan feldolgozott élelmiszernek számít. Táplálkozási szempontból az túlságosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a nemkívánatos anyagok és összetevők jelenléte miatt gyengébb táplálkozási minőséggel jár. Minél több túlságosan feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, annál nagyobb a kockázata egészségünkre, mivel növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos ráktípusok kockázatát. Az utóbbi években egyre több tanulmány mutat rá a túlságosan feldolgozott élelmiszerek rákkeltő és egyéb egészségkárosító hatásaira.

Az Impossible Burger fő összetevőjét, a szója leghemoglobint fehérjét korábban sosem használták élelemként. A cég által az FDA-hoz benyújtott dokumentumokban az is szerepelt, hogy a génmódosított élesztőből készült szója ledgehemoglobin előállítása során további 46 nem várt génmódosított fehérje is keletkezett.

A Föld Barátai Ausztrália és a GeneEthics szervezetek által az ausztrál/új-zélandi hatósághoz (FASNZ) benyújtott elemzés szerint az Impossible Foods által az ottani engedélykérelemhez benyújtott adatok azt mutatták, hogy szója ledgehemoglobinban található fehérjék közül számos olyan található, amelyek hasonlóságot mutatnak ismert toxinokhoz illetve allergén fehérjékhez.

A GMwatch információi szerint az Egyesült Államokban néhányan toxikus illetve allergiás reakciókról számoltak be az Impossible Burger elfogyasztása után.

Az Impossible Foods megbízásából patkányokon végzett etetési kísérlet adatai szerint a szója ledgehemoglobinnal táplált patkányok súlygyarapodásában megmagyarázhatatlan változások léptek fel, a vérben olyan változások léptek fel, amelyek gyulladás vagy vesebetegség kialakulását jelezhetik, és vérszegénység lehetséges jelei.

Valószínűleg abból kifolyólag, hogy génmódosított szóját is felhasználnak az Impossible Buger előállításához, a termékben jelentős mennyiségű glifozátot mutattak ki. Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb volt.

Megdöbbentő volt, hogy a tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy csupán 0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát, amely az immunrendszer fő védelmi vonala.

(A magas glifozát szint annak tudható be, hogy a génmódosított szója termesztése az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában együtt jár a glifozát totális gyomirtó használatával.)

Az Impossible Foods 2019 szeptemberében nyújtotta be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) kérelmét a génmódosított szója legdhehemoglobin európai forgalmazására. Az EFSA szerint a benyújtott dokumentáció elégtelen volt, ezért 2022. nyarán további információt kért

a szója legdgehemoglobin számos lényegi jellemzőjéről, beleértve az összetételi elemzéseket, az előállításhoz használt génmanipulált élesztőtörzs azonosítását, valamint a szója legdgehemoglobin tápértékét, toxicitását és allergiakeltő hatását. Emellett az ESFA kérte a céget, hogy adjon további információt az EU GMO-detekciós laboratóriuma számára a génmódosított szója ledgehemoglobin kimutathatóságával kapcsolatban. A hiányos dokumentáció miatt a termék európai engedélyezése egyelőre csúszik.

Környezeti fenntarthatóság

Bár az Impossible burger marketingje azt állítja, hogy ez a termék környezetkímélő lehet, az igazság az, hogy előállítása nagy mennyiségű energiát, vizet, valamint 15-20 növényi eredetű összetevő felhasználását igényel, melyeket iparszerű gazdálkodással állítanak elő. Ehhez a termelési modellhez viszont óriási éghajlati, környezeti és társadalmi hatások kapcsolódnak.

A génmódosított állathelyettesítő termékek előállítása bonyolult és költséges gyártást és feldolgozást igényel. A génmódosított állathelyettesítő termékek erőforrás igényét még nem értékelték teljes mértékben. Ezek az erőforrások közé tartozik az energia, a víz, a fosszilis tüzelőanyagok, a vegyszerek, a műanyagok és a felhasznált alapanyagok. A keletkező hulladékokkal is számolni kell, valamint az üvegházgázok kibocsátásával, és fel kell mérni a víz-, műanyag- és tápanyag-gazdálkodást, valamint a folyamatban használt anyagok ártalmatlanítását.

A GMO-szennyezés veszélye:

A génmódosított élesztőt, algát és a génmódosított baktériumokat keltető edényekben állítják elő. Mivel ezek az organizmusok könnyen terjednek, ezért a szennyeződés teljes megfékezése nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható. Mikroszkopikus méretük miatt az olyan organizmusok, mint például a mikroalgák, bármely ipari tenyésztőberendezésből kiszabadulhatnak és a levegőbe vagy a vizekbe kerülhetnek. Mivel ezek a szervezetek képesek szaporodni (és egyesek kereszteződni is tudnak rokon szervezetekkel, a mikrobák pedig akár „géneket cserélhetnek” nem rokon fajokkal horizontális géntranszferen keresztül), ezért a génmódosított szervezetek kiszabadulásának akár negatív ökológiai következményei is lehetnek. Ilyen következmény lehet egyebek mellett a vadon élő fajok genetikai szennyeződése vagy a természetes ökoszisztémák megzavarása.

Ahhoz génmódosított élesztőből elő lehessen állítani a szója legdhehemoglobint, az élesztőt cukorral kell táplálni, megfelelő hőmérsékletű, fűtött üzemekben. A szükséges cukrot vegyszerintenzív monokultúrás ültetvényeken megtermelt génmódosított kukoricából vagy cukornádból nyerik ki.

A második generációs fehérjéket tartalmazó élelmiszerek egyik láthatatlan környezeti költsége az előállításukhoz szükséges nyersanyagok – többek között a cukornád, a kukorica és a földgáz. Jelenleg az iparág még csak a kezdeti szakaszában jár, amint azonban az elképzelt „szintetikus biomassza-alapú gazdaság” (bio-economy) nagyobb méreteket fog ölteni, azzal több olyan nyersanyagra lesz majd szükség, amelyet nagyrészt környezetre káros, vegyszerintenzív ipari monokultúrákban állítanak elő, mint például a génmódosított kukorica vagy a cukor esetében, vagy földgáz (hidraulikus rétegrepesztés vagy „fracking” által történő) kitermelése esetében. A cukornád iránti növekvő kereslet például tovább súlyosbíthatja a kritikus állapotban lévő szavannák és esőerdők pusztítását Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában (ideértve Brazília néhány ökológiailag érzékeny területét). Az ipari alapanyagok előállításához rendkívül nagy mennyiségű műtrágyára – amelyek szennyezik a vizeket és a levegőt –, mérgező növényvédő szerekre és gyomirtó szerekre van szükség, többek között klórpirifoszra, glifozátra és atrazinra, amelyek rákos megbetegedéseket, valamint fejlődési rendellenességeket és reproduktív problémákat is okozhatnak. [5]

További információ:

- Vandana Shiva: Mesterséges ételek, műhúsok - A multinacionális élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan iparosítsák

- A laborból a tányérra - Kritikus kérdések az állati eredetű termékem laboratóriumban előállított alternatíváival kapcsolatban

Farkas vagyok

Pilinszkytől Szent Ferencig. (Egy hír margójára.)

Lelőtték a Svájcból hozzánk vándorolt farkast. (Úgy tudom, egyelőre nincs neve, a svájci természetvédők M237 sorszámmal tartották nyilván.)

Az M237 jelű farkas Fotó: Gruppe Wolf Schweiz/Facebook

PILINSZKY JÁNOS: FABULA

Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál.
Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, amit meglátott.
Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.
A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszívű állat.
Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.
Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is, mikor agyonverték.




Pilinszky János: Juttának (részlet)


JANUÁR
A tél növekszik
Egy magányos farkas jött le a faluba.
Reszket előtted.
Mise ez.
Utolsó áldozás.

* * *

Pilinszky János: Van Gogh (részlet)

"Világ báránya, lupus in fabula,
a jelenidő vitrinében égek!"

* * *

Dés-Geszti: Farkas vagyok

Kipling: A dzsungel könyve

* * *

Romulus és Remus története

A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas (forrás: Wikipedia)

* * *

Vigny, Alfred de: A farkas halála
 

* * *
 

Jelenits István: Farkas a Fabulában

* * *

Pilinszky: Ars Poetica helyett

* * *

Assisi Szent Ferenc Virágoskertje (Fioretti)

Szent Ferenc jó útra téríti a gubbiói farkast

Akkumulátorgyárak vs. környezetvédelem - jegyzetek

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint aki az elektromos akkugyár ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd. Jelenleg is működnek nagy akkugyárak Magyarországon és egyáltalán nem okoznak környezetvédelmi problémákat. Darvas Béla ökotoxikológus szerint a tények mást mutatnak. Szubotaj Bagatur zöld gerilla szerint sem bonyolult a helyzet, röviden ő is kifejti.

 

 

A CATL akkumulátorgyár beruházásról szóló megállapodást aláírása Debrecenben -  (Forrás: Facebook / Szijjártó Péter)
 

Szijjártó: Aki az elektromos akkugyár ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd

Ráadásul most az elektromos autók akkumulátorainak gyártását úgy próbálják most beállítani, mint valami titokzatos történetet, ami majd jön és akkor itt micsoda károkat okoz. Jelenleg is működnek nagy akkugyárak Magyarországon és egyáltalán nem okoznak környezetvédelmi problémákat - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter

Nettó tudatlanság - reagálja erre Darvas Béla, ökotoxikológus:
A [Gödön] gyártásra használt szaporodásgátló és teratogenitással gyanúsított NMP nevű oldószer megjelent a gödi talajvízben. A mennyiség még csekély, de a gyár még nem régen kezdte meg a működését. Mi lesz tehát később (csak Gödön évente tízezer tonnás nagyságrendben használnak belőle), hiszen a mérések szerint a gyártás ebben a tekintetben nem tekinthető zártnak erre az oldószerre vonatkoztatva. Mint kiderült a gyárnak nincsenek saját mérései!
(...)
Környezetanalitikai értelemben Gödön súlyos környezetszennyezés történt! Nincs kémikus, aki az eredményeket másként értelmezné! Az Európai Bizottság 2018-ban felvette az NMP-t a REACH XVII. mellékletébe – a korlátozott anyagok listájába.
(...)
[A]z e-autók akkumulátorai kímélik a városok levegőjét, de a környezetszennyezést az energiaelőállítás, anyagszállítás és gyártás területeire helyezik át, vagyis Göd, Iváncsa, Debrecen/Mikepércs és mások szívnak majd ezért - összegzi a lényeget Darvas Béla.

 

* * *

Szubotaj Bagatur, zöld gerilla rövid összegzése a debreceni akkumulátor gyár kapcsán:

Pedig nem túl bonyolult,  1990 óta megdupláztuk a művelésből kivont területeket, jelenleg 2 millió hektár. Az ország 20%-a lebetonozva, beépítve.  Az ország 47%-a felszántva. Aztán csodálkozunk, hogy a természetes pufferek nem működnek, időjárási szélsőségek követnek időjárási szélsőségeket.
Debrecen egy kiszáradó ország egyik legaszályosabb területe. Aztán akkugyárra pancsoljuk el a rétegvizeket.

Mesterséges ételek, műhúsok: A multinacionális élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan iparosítsák

Az utóbbi években az ipar egyre inkább próbálja elhitetni velünk, hogy a különféle, laboratóriumban előállított műhúsok adják majd a megoldást a fenntarthatatlan mezőgazdaság által okozott problémákra. A génmódosított Impossible Burger engedélyeztetési folyamata már el is indult az Európai Unióban, bár egyelőre ez a folyamat nem teljesen zökkenőmentes. Mindenesetre érdemes megfontolni a génpiszkált műhúsokkal szemben felmerült kritikákat is. Ennek érdekében közzétesszük az Alternatív Nobel-díjas indiai filozófus, környezetvédő aktivista és élelem-önrendelkezés szószóló Dr. Vandana Shiva írását.

Az élelem ontológiája és ökológiája

Az étel nem árucikk, nem egy „valami”, amit gépekkel, mesterségesen állítanak össze laboratóriumokban és gyárakban. Az étel élet. Az étel hordozza a tápláléklánc tagjainak hozzájárulásait és annak lehetőségét, hogy az élővilágot fenntartsuk és regeneráljuk. Az étel az egészség és betegség lehetőségét is magában hordozza, attól függően, hogy hogyan termelték és dolgozták fel. Mindezek által az étel az élővilág élő fizetőeszköze.
Mint ahogy az ősi upanisadok mondták: „Minden étel és minden valami más étele.”

A jó minőségű és természetes étel az egészségünk forrása.

A rossz minőségű, iparilag előállított étel („élelmiszer”) a betegségek forrása.

Hippokratész egyszer azt mondta: „a táplálékod legyen az orvosságod”. Az Ájurvéda szerint – amely India ősi tudománya az életről – az étel gyógyír minden betegségre.

Az élelmiszeripar viszont árucikké alacsonyította le az ételt, „valamivé”, amit laboratóriumokban állítanak elő. Ennek során a Föld és a mi egészségünk is szinte teljesen tönkrement.

Az élelmiszeripar felel a talaj, a víz és a biológiai sokféleség világszintű pusztulásának 75%-áért, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-áért, ezzel fokozva a klímaváltozást. Emellett hozzájárul az étellel kapcsolatos krónikus betegségek 75%-ának kialakulásához. A vegyi anyagokat használó mezőgazdaság nem juttatja vissza a szervesanyagokat és a trágyát a földbe. Ehelyett elsivatagosodást és talajromlást okoz. Ráadásul több vizet igényel, mivel megszünteti a talaj természetes vízmegtartó képességét. Az élelmiszeripar elpusztította a biológiai sokféleséget a monokultúrák terjedése és a különböző mérgek használata által, amelyek méheket, pillangókat, rovarokat és madarakat ölnek. Mindez a hatodik tömeges kipusztuláshoz vezet.

A biológiai sokféleséget támogató és méregmentes mezőgazdaság viszont nem csak több tápanyagot termel hektáronként, hanem helyre is állítja a Földet. Emellett irányt mutat az éhínség megszüntetése kérdésében az éghajlatváltozás idején.

Az iparszerű mezőgazdaságot és a mérgező élelmiszeripari modelleket a gazdasági és élelmezési biztonság elérésének egyetlen módjaként reklámozzák. Mégis több mint 1 milliárd ember éhezik a bolygónkon. Több mint 3 milliárdan szenvednek élelmiszerekkel kapcsolatos krónikus betegségekben.

Annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat és vegyszereket intenzíven használó monokultúrákon alapuló iparszerű mezőgazdaság a termőföldek mintegy 75%-át használja, csupán az általunk fogyasztott ételek 30%-át termeli ki. Mindeközben a kis méretű, biológiai sokféleséget felmutató gazdaságok – amelyek a termőföldek 25%-át használják – az élelmiszerek mintegy 70%-át termelik. Ha ez így megy tovább és az iparszerű mezőgazdaság, illetve az ipari élelmiszerek aránya az étrendünkben 45%-ra emelkedik, akkor a Földünk elpusztul. Nem lesz rajta sem élet, sem élelmiszer.

A mesterséges ételek és műhúsok utáni eszeveszett hajsza – amely figyelmen kívül hagyja az ételeink és étkezési kultúráink sokszínűségét, illetve a biológiai sokféleség szerepét az egészségünk fenntartásában – tökéletes receptje a Föld és egészségünk pusztításának felgyorsításához.

A génmódosított szójabab veszélyt jelent a természetre és a fogyasztókra

Egy nemrég megjelent cikkben, amely a „Hogyan vezetett a fogyasztók és a Föld iránti elkötelezettségünk a génmódosított szójához„ címet viseli és amelyet Pat Brown, az Impossible Foods vezérigazgatója és alapítója írt, Brown a következőt állítja:
„A lehető legbiztonságosabb és környezetvédelmi szempontból a lehető legfelelősségteljesebb megoldást kerestük arra, hogy hogyan növeljük a termelésünket és hogy a fogyasztóknak elfogadható áron tudjuk kínálni az Impossible Burgert”.

Figyelembe véve, hogy a pompás királylepkék 90%-a eltűnt a Roundup Ready haszonnövények miatt és hogy a tudósok által „rovar-armageddonként” leírt időket élünk, a génmódosított szója használata nem éppen felelős megoldás környezetvédelmi szempontból.

A cikk megírásával lehull a lepel arról, hogy Pat Brown nem tudja, hogy a gyomok ellenállóképességet fejlesztettek ki a [glifozát hatóanyagú] Roundup vegyszerekkel szemben és ezzel „szupergyomokká” váltak, amelyek kiirtásához még erősebb gyomirtók szükségesek. Bill Gates és a DARPA (az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) azt szorgalmazza, hogy génvezérlés (gene drive) segítségével pusztítsák el a disznóparéjt, amely egy szent és tápanyagokban gazdag étel Indiában. Az indítvány oka, hogy a palmer disznóparéj szupergyommá fejlődött az Egyesült Államokban, azokon a területeken, ahol génmódosított, Roundup Ready szóját termesztettek.

Miközben egyre többen szorgalmazzák a génmódosítás és a Roundup használatának betiltását, a génmódosított szója reklámozása mint „műhús” félrevezeti a fogyasztót mind a hamburger ontológiája, mind az állítólagos biztonság terén.

Az Impossible Burger, amelynek alapvető hozzávalója a Roundup gyomirtóval kezelt és génmódosított szója, nem egy „biztonságos” megoldás – jelentette be Zen Honeycutt, a Moms Across America (Amerikai Anyák) nonprofit szervezet alapítója és vezérigazgatója.

Glifozátot mutattak ki az Impossible Burgerben. Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb volt.


Megdöbbentő volt, hogy a tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy csupán 0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát, amely az immunrendszer fő védelmi vonala. Borzalmasan aggaszt, hogy a fogyasztókat félrevezetik és elhitetik velük, hogy az Impossible Burger egészséges – tette hozzá Honeycutt.

Egyes közelmúltban lefolyt bírósági ügyek kapcsolatot találtak a Roundup és a rákos megbetegedések között. Az ezzel kapcsolatos felelősségre vonások halmozódása fényében beruházások a Roundup Ready génmódosított szójába történő beruházásások a piaci viszonyok figyelmen kívül hagyását jelentik.
Vagy csupán reménykednek benne, hogy a fogyasztók megtévesztésével megmenthetik a Bayert és Monsantot.

Egy másik ontológiai kérdéssel kapcsolatban is zavar van a mesterséges élelmiszerek terén. Miközben a ”műhúsok” a hústól való elhatárolódást hivatottak biztosítani, lényegében hússzerű ételek értékesítéséről van szó.
Pat Brown a következőt nyilatkozta: „Génmanipulált élesztőt használunk ahhoz, hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’ makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”

Én azt hittem, hogy a növényalapú étrendet a vegánok és vegetáriánusok számára találták ki, nem a húsimádóknak.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség hajtják a mesterséges ételek aranylázát

A mesterséges élelmiszerek reklámozása leginkább arról szól, hogy újraélesszék a hanyatló, géntechnológiát használó mezőgazdaságot, illetve a gyorsétel-ipart. Ezt a törekvést veszélyezteti az egyre növekvő tudatosság, miszerint a helyes irányt az ökológiai gazdálkodásból származó, helyi és friss ételek jelentik, amelyek regenerálják a Földet és az egészségünket. Ennek következtében a növényalapú élelmiszereket előállító vállalatokba irányuló befektetések összege a 2009-es 0-ról 2018-ra 600 millió dollárra emelkedett. És a vállalatok még többet akarnak.
Pat Brown szerint „amit tudunk, hogy ha egy ősi, tovább már nem fejleszthető technológia találkozik egy jobb, folyamatosan fejleszthető technológiával, akkor csak idő kérdése, hogy a játék véget érjen.” Hozzátette: „szerintem a befektetőink ezt egy 3 billió dolláros lehetőségnek látják.”

A profitról és az irányításról szól az egész. Brown és azok, akik „ráharaptak” a mesterséges ételekre, nem rendelkeznek sem látható tudással vagy tudatossággal, sem együttérzéssel azzal kapcsolatban, hogy az élőlények, az élővilág és az élelmiszerek élővilágban betöltött szerepe milyen fontos.

Az étel mint élő rendszer – amely összeköt minket és az ökoszisztémát, illetve más élőlényeket – ontológiai meggyalázása a „növényalapú” étrendet – beleértve a génmódosított szóját – érintő hirtelen megvilágosodásuk. Emellett érzékelteti, hogy nincsen tudásuk a különböző kultúrákról, amelyek változatos növényeket hasznosítanak a diétájukban.

A környezettudományoknak mindig is az alapját képezte, hogy elismerték a kapcsolatokat és összefüggéseket az emberek és a természet, a sokrétű organizmusok, illetve minden élő rendszer – beleértve az emberi testet – között. Mindezek alapján ökológiai és rendszertani tudományokként fejlődtek tovább, nem pedig feltördelt és lekorlátolt tudományokként. A különböző étrendek az éghajlat és a helyi biológiai sokféleség alapján fejlődtek. A talaj, a növények és a gyomrunk mikrobiomjának biológiai sokfélesége egy egységet alkotnak. Az indiai civilizáció számára a különböző technológiák eszközök. Az eszközöket pedig etikai, szociális és ökológiai kritériumok alapján kell értékelni. Az eszközöket, technológiákat sosem önmagukban vizsgálták. Értékelésük során figyelembe vették, hogy miképp szolgálják mindenki jólétét.

A mesterséges ételek „ősi, tovább nem fejleszthető technológiaként” bélyegzik meg az evolúciót, a biológiai sokféleséget és az élővilágot. Nem veszik figyelembe azt a kifinomult tudást, amely a különféle éghajlatokon és ökoszisztémákban található, sokrétű mezőgazdaságokban és étkezési kultúrákban fejlődött ki azzal a céllal, hogy fenntartsa és megújítsa a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat, illetve a Föld és az emberek egészségét.

Az Eat Forum (Étkezési Fórum) kiadott egy tanulmányt, amelyben megpróbáltak egy vegyszerek segítségével növesztett, hiperiparosított, feldolgozott ételekből álló, monokultúrális diétát rákényszeríteni a világra. Emellett
együttműködnek a FReSH elnevezésű kezdeményezésen keresztül a gyorsétel-iparral és többek között olyan nagy vállalatokkal, mint a Bayer, a BASF, a Cargill vagy a Pepsico.

freshs-junk-collaborators.png

A FReSH kezdeményezésben együttműködő óriáscégek

 

A mesterséges ételeket tehát egy másfél százados élelmiszer-imperializmusra és élelmiszer-kolonizációra építik fel a különböző, étellel-kapcsolatos ismereteink és ételkultúráink helyett.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség áll a mesterséges élelmiszerek ipara mögött. Bill Gates és Jeff Bezos különféle kezdeményezéseket támogatnak.

 

Fel kell szabadítanunk az ételkultúráinkat és az elménket az élelmiszer-imperializmus alól

Az iparosodott nyugat mindig is arrogánsan és hanyag módon kezelte az általa gyarmatosított kultúrákat. A mesterséges élelmiszerek csak az utolsó lépést jelentik az élelmiszer-imperializmus történetében.

A szójabab Kelet-Ázsia ajándéka, ahol évezredek óta táplálékként szolgál. Kizárólag fermentálva fogyasztották, hogy az „antinutritív” tényezőit eltávolítsák. A génmódosított szójabab viszont újabban egyfajta szójaimperializmust kreált, amely elpusztítja a növények sokféleségét, a tápanyagokban gazdag, emberileg fogyasztható olajok és az indiai dahl növényalapú fehérjéinek sokféleségét.

Amikor a génmódosított szójaolaj elárasztotta Indiát és a helyi falvakban előállított olajokat és a hidegpréselést illegálisnak nyilvánították, az India nyomornegyedeiben élő nők engem kerestek fel, hogy segítsek nekik. Ekkor indítottuk el az úgynevezett „mustár szatjágrahát”, hogy megvédjük az egészséges, hidegen sajtolt olajokat a hexánkivonatos, génmódosított szójától. A hexán egy idegméreg.

Miközben az indiai földművesek tudták, hogy a hüvelyesek megkötik a nitrogént, nyugaton a szintetikus nitrogénre alapozva iparosították a mezőgazdaságot, amely hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az óceánokban található halálzónákhoz és a kifáradt termőföldekhez. Miközben mi a dahl sokszínűségét élvezhettük, a brit gyarmatosítók – akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy a hüvelyesek milyen gazdagok tápanyagokban – állateledellé degradálták. Ez megmutatkozott az indiai ételek nevének fordításában is, így lett például a turból galambborsó.

Egy világszintű szükségállapot peremén állunk, egy egészségügyi vészhelyzet előtt, a gazdák megélhetését érintő krízis előtt. A mesterséges ételek felgyorsítják az összeomlást. A természetes ételek lehetőséget nyújtanak arra, hogy regeneráljuk és helyreállítsuk a Földet, az élelmiszergazdaságunkat, az élelmiszer-önrendelkezést és az étkezési kultúrákat. A természetes ételek segítségével felszabadíthatjuk az étkezési kultúráinkat és tudatosságunkat az imperializmus alól. Emlékeznünk kell rá, hogy az étel él és életet ad nekünk.

Bojkottáljuk a génmódosított Impossible Burgert! Készítsünk tofut! Főzzünk dahlt!

Fordította: Jakab Zsuzsanna

Az Európai Bizottság zöld utat ad a méhek védelmének

Sikeres a méhek megmentését célzó európai polgári kezdeményezés: több mint 1 millió érvényes aláírás 

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat európai polgári kezdeményezés teljesítette az 1 millió érvényes aláírásra vonatkozó mérföldkövet. A 27 EU tagállam hatóságai által kiadott igazolások összegzése alapján az Európai Bizottság sikeresnek nyilvánította a beporzók védelmét célzó európai polgári kezdeményezést. [1] Ez a siker egyértelműen azt jelzi, hogy az EU polgárainak határozott kívánsága, hogy erősen csökkenjen a növényvédőszer-használat.  A kezdeményezést támogató közel 1,1 millió polgár a szintetikus növényvédőszerek teljes kivezetését és a természetes élőhelyek helyreállítását követelik a mezőgazdasági területeken. A következő hónapokban a kezdeményezés főszervezői találkoznak az Európai Bizottsággal, majd 3 hónapon belül az Európai Parlament is megvitatja az európai polgári kezdeményezés főbb követeléseit.

 

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés fő követelései:
1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re,
2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá
3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.

Az, hogy összegyűlt több mint 1 millió érvényes aláírás, az egy erős jelzés az uniós és a nemzeti döntéshozók felé, hogy hallgassák meg a polgáraikat, és nyilvánítsák nemkívánatossá a mérgező „növényvédő” szereket - emelte ki Martin Dermine, az európai kezdeményezés fő képviselője, a Pesticide Action Network Europe igazgatója.

A módszert alkalmazó gazdák és a tudomány már megmutatták, hogy az agroökológia illetve a permakultúra alkalmazásával képesek vagyunk vegyszerek használata nélkül is a világ táplálására. Itt az ideje, hogy a politikusaink felhagyjanak a fülükbe duruzsoló agrobiznisz igényeinek kiszolgálásával, és elkezdjenek végre a gyermekeink jövője érdekében tevékenykedni – tette hozzá Éger Ákos, az európai kezdeményezést hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.  

Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos aláírás. Magyarország esetén ez a minimum 15 750 aláírásra volt szükség, amelyet több mint 31%-kal sikerült meghaladni, összesen 20 705 érvényes magyar aláírás összejött. [2] Örülünk, hogy Magyarország is érdemben hozzájárult a kezdeményezés sikerességéhez – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. [3]

Háttér: Rachel Carsonra emlékezve: nemet mondunk a Néma tavaszra

A civil társadalom felemelte a hangját, s ezzel egy vége lehet egy korszaknak, amely során a környezetünkkel kapcsolatos döntéseket uniós és nemzeti szinten a vegyipari cégek lobbiereje dominálta. A hatvanas évek óta a Zöld Forradalom hatására a gazdák a szabadalmaztatott vetőmagokat, műtrágyákat és egyre növekvő mennyiségű szintetikus növényvédő szert használtak.  Ezek az inputanyagok teljes mértékben függővé tették az intenzív gazdálkodás a mezőgazdasági vegyszerektől és fosszilis üzemanyagoktól. A munka nagy részét a gazdák végzik, a hasznot viszont főleg a kereskedők, az agrobiznisz cégei és részvényeseik teszik zsebre. Az európai polgári kezdeményezés szervezői változást szorgalmaznak: a gazdák megérdemlik, hogy tisztes jövedelemre tegyenek szert.   

A mezőgazdasági vegyszerekre alapuló gazdálkodási modell miatt magas árat fizet a társadalom: a biológiai sokféleség összeomlik, talajaink kimerülnek, vizeinket elszennyezzük, nagyon sok gazda szenved mérgezést emellett az élelmünkben található szermaradványok veszélyeztetik egészségünket. Tájaink mérgezővé válnak az egyre terjedő mezőgazdasági monokultúrák miatt.

Jelenleg az EU intézményei egy új jogszabályjavaslatról tárgyalnak, amelynek célja a növényvédő szerek felhasználásának csökkentése. Az új jogszabály szabályozná a növényvédőszer-használatot a következő években. Ennek jelentős hatása lenne a természetre és egészségünkre Európa-szerte. A növényvédőszer-lobbi attól fél, hogy jövedelmük drasztikusan csökkenni fog, ezért szövetségeseik számos országban - köztük Magyarországon is - hangosan tiltakoznak a javaslat ellen.

Hatvan évvel ezelőtt publikálta Rachel Carson híres könyvét, a Néma tavaszt. Könyvével Rachel Carson fontos figyelmeztetés adott a világnak: a „növényvédő” szerek használata egy halott világhoz fog vezetni. Néhány növényvédőszert, mint például a DDT betiltottunk azóta, de kihagytuk a lehetőséget, hogy más útra térjünk, amiről Carson könyvének utolsó fejezetében írt. Ehelyett egyes növényvédő szereket újak váltottak fel, melyek sokszor még inkább mérgezőek a rovarokra, mint a DDT. Napjainkban csúcsot döntünk, soha nem használtak bolygónkon ennyi növényvédőszert. Hatvan évvel később világosan látható a Néma tavasz közeledte: drasztikus mértékben csökkennek a rovarok- és madárpopulációk a világ számos részén. A Mentsük meg a méheket és gazdákat európai polgári kezdeményezést aláírásával az uniós polgárok tisztelettel adóznak Rachel Carson munkásságának. Sürgős paradigmaváltásra van szükség, hogy megállítsuk a természet ellen viselt háborúnkat és ezt a halálos rendszert. Ezt szorgalmazzák európaiak milliói. Nem szeretnénk, hogy bekövetkezzen a Néma tavasz. Szeretnénk visszahozni az életet, a virágokat és rovarokat a mezőkre. A gazdálkodás jövője a természettel való együttműködés, nem pedig a természet elpusztítása.

Az élelmünk jövője az egészséges talajoktól függ, amelyek táplálják az egészséges növényeket, és ellenállnak a szárazságnak. A biológiai sokféleség megőrzése az egyetlen lehetőség a hosszú távú élelem termelésre. A tudomány egyértelműen rávilágít: a műtrágyák és növényvédő szerek használatának további folytatása halott talajokat eredményez és a beporzás, valamint az élelem termelés összeomlását. Az élelmezés-biztonság felé vezető út, valamint gyermekeink, unokáink és az őket követő generációk jövője egy olyan világ, ahol harmóniában élünk környezetünkkel anélkül, hogy azt megmérgeznénk.   


Jegyzetek:  

[1] https://europa.eu/citizens-initiative/initiatives/details/2019/000016_hu

[2] A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:   
 

Magyar Természetvédők Szövetsége 
Karátson Gábor Kör  
Éghajlatvédelmi Szövetség  
Magyar Permakultúra Egyesület  
Reflex Környezetvédő Egyesület  
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért  
Védegylet Egyesület  
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület  
Országos Magyar Méhészeti Egyesület  
Jane Goodall Intézet  
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport  
Magosfa Alapítvány  
Zöld Kör  
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület  
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány  

[3] További részletek a kezdeményezésről:    
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.    

Kaláka könyvtár: keresem A kutatószellem felszabadítása c. Sheldrake könyvet

Egyik szomszédunk könyvkeresésének hatására most újra felpörgetném a kaláka könyvtár kezdeményezésemet. Ezűttan nem kínálok, hanem keresek: Rupert Sheldrake A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvét.

Az éjszaka jött szembe egyik szomszédom kérése, amely során az egyik közösségi média felületen kérdezte ismerőseitől, kölcsön tudja-e adni neki valaki Szepes Mária Vörös oroszlán c. könyvét. Mivel pár nappal ezelőtt a - még nem teljesen kész - szalmabála házunkban éppen arrébb kellett pakolnom a könyves dobozokat, egyből beugrott, hogy az egyik doboz tetején ott a Vörös oroszlán. Ezt meg is írtam Áginak, de mivel a fb-algoritmus miatt ez a kérés csak 3 napos késéssel jutott el hozzám, addigra kiderült, hogy már más is felajánlotta a könyvet.

Mindenesetre, az eset kapcsán felmerült bennem, hogy újra fel kéne pürgetnem a kaláka könyvtár kezdeményezésemet, különösen a Basa utcában és a szomszédos utcában lakó ismerőseinket érdemes lenne bevonni ebbe a kezdeményezésbe.

Mivel nemrég sikerült visszaszereznem egy Budán lakó ismerőstől Rupert Sheldrake Honnan tudják a kutyák, mikor jön haza a gazdi? - ... és az állatok más rejtett képességei c. könyvemet, felmerült bennem, hogy mielőtt megvenném Sheldrake másik magyarul is elérhető könyvét, esetleg hátha kölcsön tudnám kérni valakitől. A kutatószellem felszabadítása - 10 inspiráló kérdés a tudomány megújulásáért c. könyvről lenne szó. Ha valamelyik ismerősömnek megvan, és szívesen kölcsönadná, szóljon! Nem sürgős, mert jelenleg éppen van mit olvasnom, de hamarosan szívesen sort kerítenék erre a Sheldrake-könyvre is.

Aki nem ismerné ezt a könyvet, rövid ismertető:

Attól függetlenül, hogy a morfikus rezonancia megadja -e a megfelelő válaszok kereteit vagy sem, Sheldrake által vizsgált kérdések önmagukban is hasznosak. Az ellenségesség, ahogy sokan fogadták gondolatait önmagában a legjobb ajánlólevél. Nem lehet gondolatait pusztán azzal elutasítani, hogy képtelenség. El kell fogadnunk, s mindig észben is tartanunk a jelenlegi dogmák korlátozottságát. Sheldrake ebben segít nekünk, ezzel a nagyszerűen megírt, elgondolkodtató, és mindvégig izgalmas könyvvel." - - The Financial Times

Ruppert Sheldrake világhírű biológus ebben a provokatív könyvben a materiális világkép "kőbe vésett" tantételeit, és azok korlátozó hatásait vizsgája. Véleménye szerint azok inspiráló kérdésekké alakítva, új lehetőségeket és felfedezéseket nyújthatnak a tudomány, s az olvasók számára egyaránt. Kiindulópontjai lehetnek a kutatószellem felszabadulásának, és a tudomány megújulásának... Csak néhány példa ezekre a kérdésekre:
Az emlékek valóban mindössze anyagi lenyomatok az agyban?
Az elme valóban az agyra korlátozódik?
A "pszi-jelenségek" valóban illuzórikusak?
A mechanikus orvostudomány valóban az egyetlen, ami működőképes?

Angolul tudóknak itt egy videó, amelyben Sheldrak a könyvben ismertetett kérdésekről beszél:

Ui.: A Gaia kertje c. könyvet most újra kölcsönadom egyik munkatársamnak, ha visszakapom, be lehet majd jelentkezni rá.

Kapcsolódó írásaim:

- Kaláka könyvtár: kezdjük Gaia kertjével!

- Kaláka könyvtár: Permakultúra I. és LETS work