Klímaperek: fellépés a klímagyilkos multik ellen (I.) -- zöldrefestés miatti perek a légitársaságok ellen

Az utóbbi években egyre több ember és civil szervezet érzi, hogy a miközben a klímaválság egyre sürgetőbbé vált, a politika, a kormányok cserben hagyják őket, a multik éghajlatváltozás-tagadó tanok népszerűsítését pénzelik, illetve mindent megtesznek, hogy zavartalanul folytathassák szennyező tevékenységüket. Ezért a civil szervezetek és közösségek egyre gyakrabban fordulnak bírósághoz, hogy felelősségre vonják a kormányokat és a nagyvállalatokat mert azok nem tesznek eleget a klímaválság elleni fellépés érdekében, vagy pedig félrevezető kommunikációt / zöldrefestést alkalmaznak a témához kötődően. 

Ezeket a klímapereket gyakran olyan céllal indítják, hogy precedenst teremtsenek, kibocsátáscsökkentést kikényszerítsenek ki vagy pedig megvédjék az érintett közösségek jogait.

A Columbia Egyetemhez tartozó Sabin Center for Climate Change Law által működtetett adatbázis 3086 klímaperről tartalmaz adatokat, ebből 245 esetben vállalatokat pereltek be.

Miért indítanak klímapereket a civilek?
 

1. Kormányok és vállalatok klímasemmittevése
Sok civil szervezet szerint a kormányok nem teljesítik a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélokat, vagy nem elég gyorsan cselekszenek. A perek célja gyakran az, hogy bíróság kötelezze az államot ambiciózusabb klímapolitikára (pl. holland Urgenda-per precedensértékű volt). A multik esetében a perek célja gyakran az, hogy rákényszerítsék őket kibocsátásaik csökkentésére, különösen akkor, ha azok évtizedek óta tudtak a tevékenységük klímakockázatairól, de nem tettek érdemi lépéseket (pl. Shell-per Hollandiában).

2. Nagy szennyezők felelősségre vonása
A fosszilis energiacégek (pl. Shell, TotalEnergies) évtizedeken át tudatosan alábecsülték vagy elhallgatták saját tevékenységük klímakockázatait. A civilek célja az, hogy ezek a cégek: csökkentsék kibocsátásaikat; ne indítsanak új fosszilis beruházásokat / fejlesztéseket; vállaljanak felelősséget az okozott károkért; fizessenek jóvátételt az érintett közösségeknek.
 

3. A zöldrefestés elleni fellépés
Sok cég a „zöld” imázs építésére használ „klímatudatos” szlogeneket és hirdetéseket, miközben ténylegesen továbbra is nagymértékben szennyeznek. Ez az ún. zöldrefestés (greenwashing). Ezekben a perekben a civilek: megtévesztés miatt perelnek (pl. Austrian Airlines, Total); kérik a hirdetések visszavonását vagy korrekcióját; bírságot vagy jóvátételt követelnek.
 

4. Precedens teremtő célú klímaperek
Sok civil szervezet tudatosan vállal be klímapereket, hogy jogi precedenst teremtsenek. A Milieudefensie vs Shell ügyben a holland bíróság először mondta ki, hogy egy magánvállalatnak kötelező klímacélokat követnie. Az ilyen döntések más országokban is hivatkozási alapként szolgálhatnak.
 

5. Az érintett közösségek hangjának felerősítése
A perek gyakran azokat a közösségeket képviselik, akiket leginkább sújtanak az éghajlatváltozáshatásai: őslakos közösségek (pl. Nigéria – Shell-per); a globális Dél falusi közösségei; fiatalok és jövő generációk (pl. Fridays for Future és hasonló szervezetek révén).

Klímaperekkel a zöldrefestés ellen 

A multik elleni klímaperek közül a leggyakoribb, amikor félrevezető hirdetések  / zöldrefestés miatt perlik a vállalatokat (85 eset). Ebben a blogbejegyzésben most a zöldrefestés témájú klímaperekkel fogunk foglalkozni.

Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük meg, mi is az a zöldrefestés:

Az amerikai Corporate Watch szervezet meghatározása szerint a zöldrefestés:
1) Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat.
2) Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői.

A zöldrefestés témájú klímaperekben azt láthatjuk, hogy olajcégek, légitársaságok hirdetnek „karbonsemleges” járatokat, azzal kecsegtetnek minket, hogy „fenntarthatóbb jövőt teremtenek”, 2050-re „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást” ígérnek, vagy némi felárért azt állítják, hogy fákat ültetnek vagy más módon „semlegesítik”  a fogyasztók kibocsátását.  Bírósági döntések sora bizonyítja: ezek többsége teljesen félrevezető állítás, nettó zöldrefestés, s a multik kénytelenek ennek véget vetni.

 

Amikor a légitársaságok elleni klímaperekről gyűjtöttem anyagokat, az egyik hírben szembejött a „climate washing” kifejezés. A „zöldrefestést” (greenwashing) már kb. három évtizede ismerem – kiadványt is készítettünk róla annak idején –, és ezzel a témával sokat is foglalkoztam, de a „climate washing” kifejezés nekem is új volt (bár a tartalma nem). 

A "climate washing" tulajdonképpen a zöldrefestés speciális esete. Lényegében eltúlzott vagy félrevezető állításokat jelent egy multi által az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásáról. Amikor egy klímagyilkos multi az éghajlatváltozás elleni fellépés bajnokaként tünteti fel magát, miközben a tényleges tettei vagy elmaradnak az ígéreteiktől, vagy ellentmondanak azoknak. Például egy vállalat hangoztatja a „nettó nulla kibocsátás 2050-re” célkitűzését, de továbbra is bővíti olajkitermelési portfólióját, vagy nagymértékben támaszkodik a nem ellenőrizhető szén-dioxid-kibocsátás-kompenzációra („carbon offsetting”).

Klímaperek légitársaságok ellen

Eddig négy európai (KLM, Lufthansa, Austrian Airlines, Eurowings) és egy amerikai (Delta Airlines) ellen indultak klímaperek, mert azok félrevezető hirdetéseket, zöldrefestést alkalmaztak.

1. A KLM zöldrefestő kampánya 

A légitársaságok ellen indított zöldrefestés témájú perek közül talán a legnagyobb jelentőségű a Fossielvrij NL, a Reclame Fossielvrij és a ClientEarth által a KLM ellen 2022. júliusában indított per. A holland civil szervezetek szerint azzal a légitársaság “Fly Responsibly” kampánya megtévesztő, zöldrefestésnek számító állításokat tartalmazott. A „Fly Responsibly” kampányában a KLM azt állította, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása és az alternatív üzemanyagok használata fenntarthatóvá teheti a repülést. A Fly Responsibly reklámok úgy mutatják be a légitársaságot, mint amely „fenntarthatóbb jövőt teremt” és jó úton halad afelé, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

A FossielVrij NL, Reclame Fossielvrij és a ClientEarth környezetvédelmi szervezetek azt állították, hogy jelenleg nem létezik olyan dolog, hogy „felelősségteljes repülés”, és hogy a KLM a vállalat növekedését és a repülőjegy-értékesítés növelését tűzte ki célul, miközben a „méltányos, élhető világ megőrzése érdekében” a repülések számának csökkentésével kellene csökkenteni a kibocsátást. Konkrétan a szervezetek azt állítják, hogy az ügyfeleknek „CO2ZERO” jelöléssel ellátott szén-dioxid-kibocsátás kompenzáló szolgáltatás vásárlását kínálják, amelynek bevételéből erdőtelepítési projekteket vagy a KLM bioüzemanyag-vásárlásait finanszírozzák, de ezek a jelölések félrevezetőek, és az ilyen termékek nem járulnak hozzá jelentősen a KLM ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ráadásul a KLM marketingje aláássa a klímakatasztrófa minimalizálásához szükséges sürgős intézkedéseket.

Ilyen szlogenekkel reklámozta a KLM a „CO2ZERO”  termékét: „Légy hős, repülj CO2ZERO-val” („Be a hero, fly CO2ZERO”) illetve „CO2-semleges: a KLM kompenzálja a KLM Holidays járatod CO2-kibocsátását”.

Amszterdam Kerületi Bírósága 2024. március 20-án közzétett döntésében megállapította, hogy 19 állításból 15 megtévesztő volt, mert túl általános, túl rózsás volt és konkrét bizonyíték nélkül sugallt fenntarthatóságot. 

A vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos állításai túl homályosak voltak. Más esetekben a KLM „túl rózsás képet fest” az emissziócsökkentés érdekében hozott intézkedéseiről, mint például a bioüzemanyagok használatának növelése vagy a fák ültetése. Ezek az intézkedések csak marginálisan csökkentik a környezeti hatásokat, és téves benyomást keltenek arról, hogy a KLM járatain utazni fenntartható” - áll a bíróság ítéletében.

Különösen problémásnak ítélte a bíróság a „fenntartható repülés” és a „CO2ZERO” kompenzációs lehetőség olyan formában való reklámozását, amely megalapozatlanul kelti a környezetbarát működés látszatát, valamint azt, hogy a KLM kiemelten hivatkozott a „fenntartható repülőüzemanyag” (SAF) használatára, miközben annak aránya a tényleges üzemanyag-felhasználásban elenyésző volt.

A bíróság ugyanakkor nem tiltotta be a korábbi hirdetéseket, mivel a KLM már visszavonta őket, de kötelezéseket fogalmazott meg: a jövőbeni zöld kommunikációnak pontosnak és transzparensnek kell lennie, adatokkal alátámasztva .

2. Az Austrian Airlines elleni klímaper

Az osztrák Verein für Konsumenteninformation (VKI) 2022 szeptemberében indított pert az Austrian Airlines ellen, amiért a légitársaság "CO₂-semleges" járatokat hirdetett Bécs és Velence között – állítva, hogy 100%-ban "fenntartható repülőüzemanyaggal" (SAF) üzemelnek a járatok. 

A bíróság 2023 nyarán közzétett döntésében megállapította, hogy a műszaki előírások miatt csak 5% SAF keverhető az üzemanyagba, és a légitársaság valójában csak 0,4% SAF-ot adott hozzá. Ezen túlmenően, még 100% SAF használata esetén is csak körülbelül 80%-kal csökkennek a szén-dioxid-kibocsátások. Ráadásul SAF-ot csak akkor adtak hozzá, ha az ügyfél felárat fizetett a jegy árához, amit a légitársaság nem tüntetett fel a hirdetésében.

A Korneuburgi Regionális Bíróság a reklámot félrevezetőnek találta, mert azt sugallta, hogy a repülés a SAF használata miatt 100%-ban szén-dioxid-semleges. A légitársaság honlapján szereplő pontosításokat nem tartották elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését.

A bíróság a reklámok eltávolítását és a fogyasztók tájékoztatását írta elő. Pénzbírság nem lett, de a légitársaságnak világosabb és pontosabb kommunikációra kell törekednie – különös tekintettel a SAF használat mértékének és költségeinek feltüntetésére .

3. Deutsche Umwelthilfe vs. Eurowings

A német környezetvédelmi szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) 2023-ban indított pert az Eurowings ellen, mert az “CO₂‑semleges” járatokat reklámozott, amelyek kibocsátását állításaik szerint pár eurós felár ellenében kompenzálják.

A DUH kifogásolta, hogy az offset projektek – főként erdővédelmi kezdeményezések – nem alkalmasak tényleges légitársasági kibocsátás-kompenzációra, mivel futamidejük rövid, és nem fedik le a kibocsátások légköri időtartamát .

A Kölni Kerületi Bíróság 2024. március 28-án közzétett döntésében kimondta: tilos “CO₂-semleges” megjelöléssel reklámozni olyan járatokat, ahol csak néhány eurót kérnek be az offsetért, mert ez félrevezető. 

 

Az erdővédelmi projektek nem garantálják azonnal, hogy a repülés során keletkezett kibocsátások ténylegesen kompenzálva lettek – a kompenzáció időben eltolódott, így a kommunikáció megtévesztő volt . A bíróság döntése szerint az Eurowingsnek el kell hagynia az ilyen állításokat, és a reklámokban világosabb, pontosabb tájékoztatást kell adnia a kompenzáció időzítéséről és mértékéről.
 

2024. decemberben a Köln Városi Fellebbviteli Bíróság megerősítette ezt a döntést. A bíróság kimondta, hogy az Eurowings nem hirdethet olyan szlogeneket, mint például „Most váltsd meg a repülésedet klímatudatosra kompenzációval”, anélkül, hogy a reklámban világosan és közvetlenül ne szerepelne: 
    • hogyan történik a kompenzáció (pl. faültetés, klímavédelmi projekt, kibocsátáscsökkentő beruházás),
    • mikor valósul meg (azonnal vagy csak valamikor a jövőben),
    • és hogy ténylegesen ugyanannyi kibocsátást semlegesít-e, mint amennyit a repülés okoz (ún. „head-to-head”, vagyis egy az egyben ellensúlyozás).
 

Vagyis nem elég általánosságban azt állítani, hogy „klímatudatosan repülsz”, hanem konkrét, ellenőrizhető információt kell adni arról, mi történik a pénzeddel és tényleg megtörténik-e a teljes kompenzáció.
 

4. Deutsche Umwelthilfe vs. Lufthansa

2024. április 24-én a Lufthansa ellen indított pert a Deutsche Umwelthilfe (DUH) civil szervezet a Kölni Tartományi Bíróságon. A DUH arcátlan zöldrefestésnek tartja a Lufthansa „klímasemlegességi” ígéreteit mondván, a légitársaság azzal hirdeti légi járatait, hogy az ügyfelek kompenzációs projektekhez való hozzájárulással ellensúlyozhatják a repülések során keletkező CO2-kibocsátást. A DUH szerint ezek a hirdetések azt a hamis benyomást keltik, hogy a repülés kis felárért környezetbarát tevékenységgé válik – anélkül, hogy ez igazolható lenne.

A Kölni Tartományi Bíróság 2025. március 21-én közzétett döntésében megállapította, hogy a Lufthansa megtévesztően zöldrefestő módon hirdette az úgynevezett „kompenzált” járatokat, mivel:
    • nem derült ki világosan, hogy mivel, hogyan és mikor történik a kibocsátás kompenzálása,
    • a fenntartható üzemanyag (SAF) tényleges aránya nem volt átlátható,
    • és az sem volt egyértelmű, hogy milyen számítási módszert alkalmaznak a CO₂-kibocsátás mérésére.
 

A bíróság megtiltotta a megtévesztő reklámok további használatát, és egyértelmű tájékoztatásra kötelezte a légitársaságot a kibocsátásokkal és a kompenzációval kapcsolatban.

A bíróság döntése kapcsán kiadott sajtóközleményben a Deutsche Umwelthilfe az alábbiakat hangsúlyozta:
A légi utazások az éghajlatra gyakorolt hatások tekintetében a legsúlyosabbak közé tartoznak. Ezért különösen elítélendő, hogy hogy bűnbocsánatpénzért cserébe tiszta lelkiismeretet árulnak. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a klímasemlegesség nem érhető el, és hogy az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) nem tudnak „közvetlen” csökkentést biztosítani. Ha a Lufthansa komolyan csökkenteni akarja a kibocsátást, akkor le kellene mondania a belföldi járatokról, és vonatjegyeket kellene kínálnia, ahogyan 30 évvel ezelőtt tette. 

A Lufthansa eltitkolja az üzleti modellje által okozott hatalmas klímakárokat. A Lufthansa kompenzációs kalkulátora csak a káros hatások töredékét veszi figyelembe. Egy repülés tényleges klímahatásai a valóságban kétszer-ötször nagyobbak, mint a tiszta CO2-hatások, amelyeket a vállalat a kártérítési kalkulátorában figyelembe vesz. Erről a légitársaság reklámjaiban nem tájékoztatott megfelelően. Ez azt a benyomást kelti a légi utasokban, hogy klímasemlegesen repülnek – pedig ez teljesen elégtelen kompenzációs és csökkentési intézkedéseken alapul. A bíróság egyértelművé teszi: az elodázó taktikák nem érnek semmit. Felhívjuk a vállalatokat, hogy azonnal vessenek véget a klímasemlegességet illető megtévesztéseknek. A zöld hazugságok ugyanis hamar lelepleződnek. 

(Adam Moreira fotója)

5. Egy amerikai eset: a Delta Air Lines elleni klímaper

2023 májusában – a kaliforniai Glendale lakosa, Mayanna Berrin keresetére – csoportos per indult a Delta Air Lines ellen azzal vádolva, hogy „a világ első karbonsemleges légitársasága” állításukkal megtévesztés céljából zöldrefestő kampányt folytattak. A vád szerint a légitársaság karbonsemleges imázsát pénzbeli kibocsátás-ellentételezéssel próbálták megalapozni, miközben ezek a kibocsátás-kvóták nem elegendőek, megbízhatatlanok, és gyakran jövőre halasztják a tényleges csökkenést. 

A felperes szerint a Delta „karbonsemleges légitársaságnak” állította magát; erre önkéntes kibocsátás-ellentételező programokra támaszkodott, pedig ezek gyakran nem garantálják a valódi kibocsátáscsökkentést, és egy részük "papírérték", amit már megtörtént vagy nem valós projektekhez kapcsolnak. A felperes – aki extra összeggel vásárolt jegyet bízva a zöld imázsban – azt állította, a megtévesztés miatt más légitársaságot választott volna, vagy kevesebbet fizetett volna .

2024 márciusban a Los Angeles-i központi körzeti bíróság részben elutasította a Delta indítványát, és lehetővé tette a per további folytatását. A bíró elismerte, hogy a felperesnek jogszerű érdeke van, mivel tovább szeretne jövőben Delta-járatokra jegyet venni és az állítások őt befolyásolták. Megjegyezte, hogy a Delta állításai előreláthatóan megtévesztőek lehetnek, és nem zárta ki, hogy az kibocsátás-ellentételezési (offsetting) rendszerek valóban megalapozatlanok.

Egyéb fellépések légitársaságok zöldrefestési kísérletei ellen: 

2023 júniusában a BEUC — az európai fogyasztóvédelmi civil szervezetek szövetsége — és 23 tagszervezete panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál 17 légitársaság ellen zöldrefestés gyanújával. A cégek karbonsemlegesként vagy „zöldként” hirdettek járatokat, többek között kibocsátás-ellentételezési lehetőségek feltüntetésével. A panasz nyomán 2024 áprilisában a Bizottság és a nemzeti hatóságok (CPC-hálózat) 20 légitársasággal szemben fellépést kezdeményeztek, és felszólították őket, hogy módosítsák megtévesztő marketingállításaikat.

A vizsgálat során több légitársaság eltávolította vagy átfogalmazta a problémás állításokat, de a BEUC 2025-ös értékelése szerint ezek gyakran felületes változtatások voltak. A gyakorlatban a zöldrefestés továbbra is elterjedt maradt az ágazatban. A Bizottság a légitársaságok további lépéseit figyeli, és szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem felelnek meg az elvárásoknak.