Veszélyes „növényvédőszerek” fenyegetik természetünket és élelmünket. Az
erdőinket, folyóinkat, a vadvilágot, élelmünket és tiszta levegőnket
védő európai jogszabályokat csendben szüntetik meg – az „egyszerűsítés”
hamis ígéretével. De valójában csak azt egyszerűsítik, hogyan húzhatnak
hasznot a vegyipari óriáscégek a természet, a víz és az emberek
megmérgezéséből. Ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen!
Az
Európai Bizottság, hogy kedvezzen a minket mérgező vegyipari
óriáscégeknek, fel akarja számolni a peszticidekre (félrevezető néven
„növényvédőszerekre") vonatkozó szabályozást, aláásva az európai
élelmiszerbiztonságot.
Ebben az ügyben jelenleg zajlik egy uniós konzultáció, néhány
kattintással Te is tudsz üzenetet küldeni! Pár napig még megteheted!
Megfogalmazhatod aggályaidat saját szavaiddal, vagy kérhetsz segítséget az alkalmazásunktól is.
Miért kell törődnünk az élelmiszerek deregulációjával? Az
élelmiszerek mindenkit érintenek. És mindenki megérdemli az egészséges,
tápláló, biztonságos, a helyi viszonyokhoz igazodó élelmiszereket. A
vegyipari óriáscégek és velük egy húron pendülő uniós döntéshozók máris
kiüresítették a peszticidek (félrevezető néven "növényvédőszerek")
felhasználásának csökkentésére irányuló, nagyon is szükséges
szabályozást. Most az Európai Bizottság is meg akarja könnyíteni
a peszticidek engedélyezését, és több szennyeződést engedélyezni az
élelmiszereinkben.
Egyes döntéshozók ezt „egyszerűsítésnek” vagy „bürokrácia
csökkentésének” nevezik, pedig valójában ez nem más, mint a biztonságos
és tiszta élelmiszerek védelmének felszámolása. De valójában csak azt
egyszerűsítik, hogyan húzhatnak hasznot a vegyipari óriáscégek a
természet, a víz és az emberek megmérgezéséből.
Tudjuk, hogy ez nem a valódi probléma megoldása. Számos
tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a peszticidek károsítják
egészségünket és elpusztítják a biológiai sokféleséget. Cselekednünk kell, hogy véget vessünk ennek a vegyszeres hadviselésnek, és ehelyett a természettel együttműködve dolgozzunk. Haladéktalanul tiltsák be a legmérgezőbb peszticideket, és fokozatosan vonják ki a maradékot, hogy megvédjük élelmünket, talajunkat és vizünket a káros vegyi anyagoktól!
A Bizottság csendben elindított egy konzultációt ebben az ügyben, amelyben véleményt lehet mondani arról, hogy szükség van-e az EU élelmiszer- és peszticid-jogszabályainak gyengítésére.
Már csak néhány napunk maradt, hogy hallassuk a hangunkat. Üzend meg, hogy ellenzed az élelmiszerekre és peszticidekre vonatkozó szabályok gyengítését és eltörlését! Sőt, a jelenlegi szabályozás szigorítására lenne szükség!
Töltsd ki a mellékelt űrlapot, és üzend meg a döntéshozóknak, hogy ellenzed az élelmiszerekre- és a peszticidekre vonatkozó jogszabályok gyengítését és felszámolását!
Több évtizedes közös erőfeszítéssel sikerült olyan jogszabályokat létrehozni, amelyek védik az embereket és a természetet. Ne hagyjuk, hogy ezeket csendben visszavonják!
Október 14-ig van lehetőséget, hogy hangot adj véleményednek – használd ki ezt a lehetőséget!
Felhívjuk a figyelmedet, hogy véleményed közzé lesz téve a Bizottság honlapján.
Az utóbbi években egyre több ember és civil szervezet érzi, hogy a miközben a klímaválság egyre sürgetőbbé vált, a politika, a kormányok cserben hagyják őket, a multik éghajlatváltozás-tagadó tanok népszerűsítését pénzelik, illetve mindent megtesznek, hogy zavartalanul folytathassák szennyező tevékenységüket. Ezért a civil szervezetek és közösségek egyre gyakrabban fordulnak bírósághoz, hogy felelősségre vonják a kormányokat és a nagyvállalatokat mert azok nem tesznek eleget a klímaválság elleni fellépés érdekében, vagy pedig félrevezető kommunikációt / zöldrefestést alkalmaznak a témához kötődően.
Ezeket a klímapereket gyakran olyan céllal indítják, hogy precedenst teremtsenek, kibocsátáscsökkentést kikényszerítsenek ki vagy pedig megvédjék az érintett közösségek jogait.
A Columbia Egyetemhez tartozó Sabin Center for Climate Change Law által működtetett adatbázis 3086 klímaperről tartalmaz adatokat, ebből 245 esetben vállalatokat pereltek be.
Miért indítanak klímapereket a civilek?
1. Kormányok és vállalatok klímasemmittevése Sok civil
szervezet szerint a kormányok nem teljesítik a Párizsi Megállapodásban
vállalt klímacélokat, vagy nem elég gyorsan cselekszenek. A perek célja
gyakran az, hogy bíróság kötelezze az államot ambiciózusabb
klímapolitikára (pl. holland Urgenda-per precedensértékű volt). A multik
esetében a perek célja gyakran az, hogy rákényszerítsék őket
kibocsátásaik csökkentésére, különösen akkor, ha azok évtizedek óta
tudtak a tevékenységük klímakockázatairól, de nem tettek érdemi
lépéseket (pl. Shell-per Hollandiában).
2. Nagy szennyezők felelősségre vonása A fosszilis energiacégek (pl. Shell, TotalEnergies) évtizedeken át tudatosan alábecsülték vagy elhallgatták saját tevékenységük klímakockázatait. A civilek célja az, hogy ezek a cégek: csökkentsék kibocsátásaikat; ne indítsanak új fosszilis beruházásokat / fejlesztéseket; vállaljanak felelősséget az okozott károkért; fizessenek jóvátételt az érintett közösségeknek.
3. A zöldrefestés elleni fellépés Sok cég a „zöld” imázs építésére használ „klímatudatos” szlogeneket és hirdetéseket, miközben ténylegesen továbbra is nagymértékben szennyeznek. Ez az ún. zöldrefestés (greenwashing). Ezekben a perekben a civilek: megtévesztés miatt perelnek (pl. Austrian Airlines, Total); kérik a hirdetések visszavonását vagy korrekcióját; bírságot vagy jóvátételt követelnek.
4. Precedens teremtő célú klímaperek Sok civil szervezet tudatosan vállal be klímapereket, hogy jogi precedenst teremtsenek. A Milieudefensie vs Shell ügyben a holland bíróság először mondta ki, hogy egy magánvállalatnak kötelező klímacélokat követnie. Az ilyen döntések más országokban is hivatkozási alapként szolgálhatnak.
5. Az érintett közösségek hangjának felerősítése A perek gyakran azokat a közösségeket képviselik, akiket leginkább sújtanak az éghajlatváltozáshatásai: őslakos közösségek (pl. Nigéria – Shell-per); a globális Dél falusi közösségei; fiatalok és jövő generációk (pl. Fridays for Future és hasonló szervezetek révén).
Klímaperekkel a zöldrefestés ellen
A multik elleni klímaperek közül a leggyakoribb, amikor félrevezető hirdetések / zöldrefestés miatt perlik a vállalatokat (85 eset). Ebben a blogbejegyzésben most a zöldrefestés témájú klímaperekkel fogunk foglalkozni.
Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük meg, mi is az a zöldrefestés:
Az amerikai Corporate Watch szervezet meghatározása szerint a zöldrefestés: 1) Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat. 2) Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői.
A zöldrefestés témájú klímaperekben azt láthatjuk, hogy olajcégek, légitársaságok hirdetnek „karbonsemleges” járatokat, azzal kecsegtetnek minket, hogy „fenntarthatóbb jövőt teremtenek”, 2050-re „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást” ígérnek, vagy némi felárért azt állítják, hogy fákat ültetnek vagy más módon „semlegesítik” a fogyasztók kibocsátását. Bírósági döntések sora bizonyítja: ezek többsége teljesen félrevezető állítás, nettó zöldrefestés, s a multik kénytelenek ennek véget vetni.
Amikor a légitársaságok elleni klímaperekről gyűjtöttem anyagokat, az egyik hírben szembejött a „climate washing” kifejezés. A „zöldrefestést” (greenwashing) már kb. három évtizede ismerem – kiadványt is készítettünk róla annak idején –, és ezzel a témával sokat is foglalkoztam, de a „climate washing” kifejezés nekem is új volt (bár a tartalma nem).
A "climate washing" tulajdonképpen a zöldrefestés speciális esete. Lényegében eltúlzott vagy félrevezető állításokat jelent egy multi által az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásáról. Amikor egy klímagyilkos multi az éghajlatváltozás elleni fellépés bajnokaként tünteti fel magát, miközben a tényleges tettei vagy elmaradnak az ígéreteiktől, vagy ellentmondanak azoknak. Például egy vállalat hangoztatja a „nettó nulla kibocsátás 2050-re” célkitűzését, de továbbra is bővíti olajkitermelési portfólióját, vagy nagymértékben támaszkodik a nem ellenőrizhető szén-dioxid-kibocsátás-kompenzációra („carbon offsetting”).
Klímaperek légitársaságok ellen
Eddig négy európai (KLM,
Lufthansa, Austrian Airlines, Eurowings) és egy amerikai (Delta
Airlines) ellen indultak klímaperek, mert azok félrevezető hirdetéseket,
zöldrefestést alkalmaztak.
1. A KLM zöldrefestő kampánya
A
légitársaságok ellen indított zöldrefestés témájú perek közül talán a
legnagyobb jelentőségű a Fossielvrij NL, a Reclame Fossielvrij és a
ClientEarth által a KLM ellen 2022. júliusában indított per. A holland
civil szervezetek szerint azzal a légitársaság “Fly Responsibly”
kampánya megtévesztő, zöldrefestésnek számító állításokat tartalmazott. A
„Fly Responsibly” kampányában a KLM azt állította, hogy a
szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása és az alternatív üzemanyagok
használata fenntarthatóvá teheti a repülést. A Fly Responsibly reklámok
úgy mutatják be a légitársaságot, mint amely „fenntarthatóbb jövőt
teremt” és jó úton halad afelé, hogy 2050-re nettó nulla
szén-dioxid-kibocsátást érjen el.
A FossielVrij NL, Reclame
Fossielvrij és a ClientEarth környezetvédelmi szervezetek azt
állították, hogy jelenleg nem létezik olyan dolog, hogy
„felelősségteljes repülés”, és hogy a KLM a vállalat növekedését és a
repülőjegy-értékesítés növelését tűzte ki célul, miközben a „méltányos,
élhető világ megőrzése érdekében” a repülések számának csökkentésével
kellene csökkenteni a kibocsátást. Konkrétan a szervezetek azt állítják,
hogy az ügyfeleknek „CO2ZERO” jelöléssel ellátott
szén-dioxid-kibocsátás kompenzáló szolgáltatás vásárlását kínálják,
amelynek bevételéből erdőtelepítési projekteket vagy a KLM
bioüzemanyag-vásárlásait finanszírozzák, de ezek a jelölések
félrevezetőek, és az ilyen termékek nem járulnak hozzá jelentősen a KLM
ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ráadásul a KLM marketingje aláássa
a klímakatasztrófa minimalizálásához szükséges sürgős intézkedéseket.
Ilyen
szlogenekkel reklámozta a KLM a „CO2ZERO” termékét: „Légy hős, repülj
CO2ZERO-val” („Be a hero, fly CO2ZERO”) illetve „CO2-semleges: a KLM
kompenzálja a KLM Holidays járatod CO2-kibocsátását”.
Amszterdam
Kerületi Bírósága 2024. március 20-án közzétett döntésében
megállapította, hogy 19 állításból 15 megtévesztő volt, mert túl
általános, túl rózsás volt és konkrét bizonyíték nélkül sugallt
fenntarthatóságot.
A vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos
állításai túl homályosak voltak. Más esetekben a KLM „túl rózsás képet
fest” az emissziócsökkentés érdekében hozott intézkedéseiről, mint
például a bioüzemanyagok használatának növelése vagy a fák ültetése.
Ezek az intézkedések csak marginálisan csökkentik a környezeti
hatásokat, és téves benyomást keltenek arról, hogy a KLM járatain utazni
fenntartható” - áll a bíróság ítéletében.
Különösen problémásnak
ítélte a bíróság a „fenntartható repülés” és a „CO2ZERO” kompenzációs
lehetőség olyan formában való reklámozását, amely megalapozatlanul kelti
a környezetbarát működés látszatát, valamint azt, hogy a KLM kiemelten
hivatkozott a „fenntartható repülőüzemanyag” (SAF) használatára,
miközben annak aránya a tényleges üzemanyag-felhasználásban elenyésző
volt.
A bíróság ugyanakkor nem tiltotta be a korábbi hirdetéseket,
mivel a KLM már visszavonta őket, de kötelezéseket fogalmazott meg: a
jövőbeni zöld kommunikációnak pontosnak és transzparensnek kell lennie,
adatokkal alátámasztva .
2. Az Austrian Airlines elleni klímaper
Az
osztrák Verein für Konsumenteninformation (VKI) 2022 szeptemberében
indított pert az Austrian Airlines ellen, amiért a légitársaság
"CO₂-semleges" járatokat hirdetett Bécs és Velence között – állítva,
hogy 100%-ban "fenntartható repülőüzemanyaggal" (SAF) üzemelnek a
járatok.
A bíróság 2023 nyarán közzétett döntésében megállapította,
hogy a műszaki előírások miatt csak 5% SAF keverhető az üzemanyagba, és a
légitársaság valójában csak 0,4% SAF-ot adott hozzá. Ezen túlmenően,
még 100% SAF használata esetén is csak körülbelül 80%-kal csökkennek a
szén-dioxid-kibocsátások. Ráadásul SAF-ot csak akkor adtak hozzá, ha az
ügyfél felárat fizetett a jegy árához, amit a légitársaság nem tüntetett
fel a hirdetésében.
A Korneuburgi Regionális Bíróság a reklámot
félrevezetőnek találta, mert azt sugallta, hogy a repülés a SAF
használata miatt 100%-ban szén-dioxid-semleges. A légitársaság honlapján
szereplő pontosításokat nem tartották elegendőnek ahhoz, hogy
megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését.
A
bíróság a reklámok eltávolítását és a fogyasztók tájékoztatását írta
elő. Pénzbírság nem lett, de a légitársaságnak világosabb és pontosabb
kommunikációra kell törekednie – különös tekintettel a SAF használat
mértékének és költségeinek feltüntetésére .
3. Deutsche Umwelthilfe vs. Eurowings
A
német környezetvédelmi szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) 2023-ban
indított pert az Eurowings ellen, mert az “CO₂‑semleges” járatokat
reklámozott, amelyek kibocsátását állításaik szerint pár eurós felár
ellenében kompenzálják.
A DUH kifogásolta, hogy az offset
projektek – főként erdővédelmi kezdeményezések – nem alkalmasak
tényleges légitársasági kibocsátás-kompenzációra, mivel futamidejük
rövid, és nem fedik le a kibocsátások légköri időtartamát .
A Kölni
Kerületi Bíróság 2024. március 28-án közzétett döntésében kimondta: tilos
“CO₂-semleges” megjelöléssel reklámozni olyan járatokat, ahol csak
néhány eurót kérnek be az offsetért, mert ez félrevezető.
Az
erdővédelmi projektek nem garantálják azonnal, hogy a repülés során
keletkezett kibocsátások ténylegesen kompenzálva lettek – a kompenzáció
időben eltolódott, így a kommunikáció megtévesztő volt . A bíróság
döntése szerint az Eurowingsnek el kell hagynia az ilyen állításokat, és
a reklámokban világosabb, pontosabb tájékoztatást kell adnia a
kompenzáció időzítéséről és mértékéről.
2024. decemberben a Köln
Városi Fellebbviteli Bíróság megerősítette ezt a döntést. A bíróság
kimondta, hogy az Eurowings nem hirdethet olyan szlogeneket, mint
például „Most váltsd meg a repülésedet klímatudatosra kompenzációval”,
anélkül, hogy a reklámban világosan és közvetlenül ne szerepelne: • hogyan történik a kompenzáció (pl. faültetés, klímavédelmi projekt, kibocsátáscsökkentő beruházás), • mikor valósul meg (azonnal vagy csak valamikor a jövőben),
• és hogy ténylegesen ugyanannyi kibocsátást semlegesít-e, mint
amennyit a repülés okoz (ún. „head-to-head”, vagyis egy az egyben
ellensúlyozás).
Vagyis nem elég általánosságban azt állítani, hogy
„klímatudatosan repülsz”, hanem konkrét, ellenőrizhető információt kell
adni arról, mi történik a pénzeddel és tényleg megtörténik-e a teljes
kompenzáció.
4. Deutsche Umwelthilfe vs. Lufthansa
2024.
április 24-én a Lufthansa ellen indított pert a Deutsche Umwelthilfe
(DUH) civil szervezet a Kölni Tartományi Bíróságon. A DUH arcátlan
zöldrefestésnek tartja a Lufthansa „klímasemlegességi” ígéreteit
mondván, a légitársaság azzal hirdeti légi járatait, hogy az ügyfelek
kompenzációs projektekhez való hozzájárulással ellensúlyozhatják a
repülések során keletkező CO2-kibocsátást. A DUH szerint ezek a
hirdetések azt a hamis benyomást keltik, hogy a repülés kis felárért
környezetbarát tevékenységgé válik – anélkül, hogy ez igazolható lenne.
A
Kölni Tartományi Bíróság 2025. március 21-én közzétett döntésében
megállapította, hogy a Lufthansa megtévesztően zöldrefestő módon
hirdette az úgynevezett „kompenzált” járatokat, mivel: • nem derült ki világosan, hogy mivel, hogyan és mikor történik a kibocsátás kompenzálása, • a fenntartható üzemanyag (SAF) tényleges aránya nem volt átlátható, • és az sem volt egyértelmű, hogy milyen számítási módszert alkalmaznak a CO₂-kibocsátás mérésére.
A
bíróság megtiltotta a megtévesztő reklámok további használatát, és
egyértelmű tájékoztatásra kötelezte a légitársaságot a kibocsátásokkal
és a kompenzációval kapcsolatban.
A bíróság döntése kapcsán kiadott sajtóközleményben a Deutsche Umwelthilfe az alábbiakat hangsúlyozta: A
légi utazások az éghajlatra gyakorolt hatások tekintetében a
legsúlyosabbak közé tartoznak. Ezért különösen elítélendő, hogy hogy
bűnbocsánatpénzért cserébe tiszta lelkiismeretet árulnak. A bíróság
bizonyítottnak találta, hogy a klímasemlegesség nem érhető el, és hogy
az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) nem tudnak
„közvetlen” csökkentést biztosítani. Ha a Lufthansa komolyan csökkenteni
akarja a kibocsátást, akkor le kellene mondania a belföldi járatokról,
és vonatjegyeket kellene kínálnia, ahogyan 30 évvel ezelőtt tette.
A
Lufthansa eltitkolja az üzleti modellje által okozott hatalmas
klímakárokat. A Lufthansa kompenzációs kalkulátora csak a káros hatások
töredékét veszi figyelembe. Egy repülés tényleges klímahatásai a
valóságban kétszer-ötször nagyobbak, mint a tiszta CO2-hatások,
amelyeket a vállalat a kártérítési kalkulátorában figyelembe vesz. Erről
a légitársaság reklámjaiban nem tájékoztatott megfelelően. Ez azt a
benyomást kelti a légi utasokban, hogy klímasemlegesen repülnek – pedig
ez teljesen elégtelen kompenzációs és csökkentési intézkedéseken alapul.
A bíróság egyértelművé teszi: az elodázó taktikák nem érnek semmit.
Felhívjuk a vállalatokat, hogy azonnal vessenek véget a
klímasemlegességet illető megtévesztéseknek. A zöld hazugságok ugyanis
hamar lelepleződnek.
(Adam Moreira fotója)
5. Egy amerikai eset: a Delta Air Lines elleni klímaper
2023
májusában – a kaliforniai Glendale lakosa, Mayanna Berrin keresetére –
csoportos per indult a Delta Air Lines ellen azzal vádolva, hogy „a
világ első karbonsemleges légitársasága” állításukkal megtévesztés
céljából zöldrefestő kampányt folytattak. A vád szerint a légitársaság
karbonsemleges imázsát pénzbeli kibocsátás-ellentételezéssel próbálták
megalapozni, miközben ezek a kibocsátás-kvóták nem elegendőek,
megbízhatatlanok, és gyakran jövőre halasztják a tényleges csökkenést.
A
felperes szerint a Delta „karbonsemleges légitársaságnak” állította
magát; erre önkéntes kibocsátás-ellentételező programokra támaszkodott,
pedig ezek gyakran nem garantálják a valódi kibocsátáscsökkentést, és
egy részük "papírérték", amit már megtörtént vagy nem valós projektekhez
kapcsolnak. A felperes – aki extra összeggel vásárolt jegyet bízva a
zöld imázsban – azt állította, a megtévesztés miatt más légitársaságot
választott volna, vagy kevesebbet fizetett volna .
2024 márciusban a
Los Angeles-i központi körzeti bíróság részben elutasította a Delta
indítványát, és lehetővé tette a per további folytatását. A bíró
elismerte, hogy a felperesnek jogszerű érdeke van, mivel tovább szeretne
jövőben Delta-járatokra jegyet venni és az állítások őt befolyásolták.
Megjegyezte, hogy a Delta állításai előreláthatóan megtévesztőek
lehetnek, és nem zárta ki, hogy az kibocsátás-ellentételezési
(offsetting) rendszerek valóban megalapozatlanok.
Egyéb fellépések légitársaságok zöldrefestési kísérletei ellen:
2023
júniusában a BEUC — az európai fogyasztóvédelmi civil szervezetek
szövetsége — és 23 tagszervezete panaszt nyújtott be az Európai
Bizottságnál 17 légitársaság ellen zöldrefestés gyanújával. A cégek
karbonsemlegesként vagy „zöldként” hirdettek járatokat, többek között
kibocsátás-ellentételezési lehetőségek feltüntetésével. A panasz nyomán
2024 áprilisában a Bizottság és a nemzeti hatóságok (CPC-hálózat) 20 légitársasággal szemben fellépést kezdeményeztek, és felszólították
őket, hogy módosítsák megtévesztő marketingállításaikat.
A vizsgálat
során több légitársaság eltávolította vagy átfogalmazta a problémás
állításokat, de a BEUC 2025-ös értékelése szerint ezek gyakran felületes
változtatások voltak. A gyakorlatban a zöldrefestés továbbra is
elterjedt maradt az ágazatban. A Bizottság a légitársaságok további
lépéseit figyeli, és szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben,
akik nem felelnek meg az elvárásoknak.
Claire Robinson (GMWatch) és Michael Antoniou professzor elemzése szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) génmódosított élesztőből származó „műhús” összetevőre vonatkozó kedvező véleményei tele vannak adathiányokkal és hibákkal, és veszélyeztetik a közegészséget. Ez különösen azért is aggasztó, mert az Impossible Foods leghemoglobin készítménye az első olyan
génmódosított termék, amelynek közvetlen emberi fogyasztásra szánva
nyújtották be az uniós engedélyezési kérelmét.
Az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal (FAF) és GMO-kkal foglalkozó testületei úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek biztonsági aggályaik az Impossible Foods szója leghemoglobin készítményének (LegH Prep) uniós piaci engedélyezése iránti kérelmével kapcsolatban, amely a K. phaffii élesztő génmódosított változatából származik. A LegH Prep célja, hogy a vállalat húspótló termékeinek, például az Impossible Burgereknek „vérző” megjelenést és húsos ízt kölcsönözzön.
Azonban sem a K. phaffii - akár génmódosított, akár nem -, sem a szója leghemoglobin nem képezte soha az emberi táplálkozás részét, ezért nincs biztonságos felhasználási történetük. Most az EU-tagállamokon és a Bizottságon múlik, hogy engedélyezik-e emberi fogyasztásra az Unióban.
Az EFSA nyilvános konzultációjának részeként, amely december 16-án ér véget, Claire Robinson, a GMWatch munkatársa és Michael Antoniou professzor benyújtotta észrevételeit a bizottságok véleményével kapcsolatban.
Robinson és Antoniou felszólítják az EFSA-t, hogy vonja vissza és vizsgálja felül a véleményeket, mivel azok jelentős hiányosságokat és hibákat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetik a közegészségügyet.
Az ESFA GMO testületének véleménye nagymértékben támaszkodik az FAF testület korábbi véleményére, így Robinson és Antoniou mindkét publikációhoz hozzászól. Megállapították, hogy az EFSA testületei
Tudománytalan érvek alapján figyelmen kívül hagyták vagy elutasították az Impossible Foods által megrendelt, a LegH Prep takarmányozási kísérletek fontos megállapításait, beleértve a vérszegénység jeleit, a csökkent véralvadási képességet és a veseműködési problémákat.
Elfogadta a LegH Prep biztonsági adatait, amelyek egy irreleváns GM élesztőtörzsből származnak, nem pedig abból az „optimalizált” élesztőtörzsből, amelyet a vállalat az EU számára történő kereskedelmi termeléshez használni kíván. Ez annak ellenére történt, hogy a FAF testület kijelentette, hogy bármilyen engedély csak a vonatkozó kereskedelmi törzsre vonatkozhat, és hogy minden más gyártási törzs külön biztonsági értékelést igényel.
Elfogadta a vállalat hiányos adatait, amelyek részleges és hibás elemzéseken alapulnak, így a LegH Prep potenciális toxicitásával és allergén hatásával kapcsolatban jelentős kérdések maradtak megválaszolatlanul.
Nem foglalkozott megfelelően azzal a kérdéssel, hogy a LegH Prep csak 65%-ban szója leghemoglobin, a fennmaradó 35% szennyező fehérjékből és potenciális metabolitokból áll. Ez a magas szennyezőanyag-tartalom - gyakorlatilag a LegH Prep „sötét anyaga” - ismeretlen számú fehérjét tartalmaz, amelyeket nem azonosítottak és nem elemeztek a biztonságosság szempontjából. A potenciális szennyező anyagcseretermékeket egyáltalán nem elemezték.
A 35%-os szennyeződések különösen aggasztóak az 1980-as években történt tragikus eset fényében, amikor több mint 1500 ember betegedett meg, és néhányan meghaltak, miután az L-triptofán étrend-kiegészítő génmódosított baktériumokkal előállított változatát fogyasztották. A mérgezésről kiderült, hogy a génmódosított baktériumok kiszámíthatatlanul megzavart biokémiájából származó váratlan szennyeződések miatt következett be. Bár a gyártó által alkalmazott L-triptofán-tisztítási eljárás magas színvonalú volt, a vállalat nem tudott ezekről a szennyező toxinokról. Ezért a tisztítási eljárás nem bizonyult megfelelőnek. A baktériumtörzset fokozatosan optimalizálták a nagyobb L-triptofán-termelésre, egyre több transzgén-beillesztéssel. Az Impossible Foods hasonló módon optimalizálta a LegH Prep génmódosított élesztő törzsét, aminek eredményeként egy olyan törzs jött létre, amely legalább 25 transzgént tartalmaz. A vállalat által az EFSA-nak átadott biztonsági adatok egy része mégis egy másik, kevésbé „optimalizált” génmódosított élesztőtörzsből készült LegH Prep-re vonatkozik, mint amit a vállalat az EU számára a szója leghemoglobin előállításához akar használni. Mivel a két törzs genetikailag és így biokémiailag is jelentősen különbözik egymástól, eltérő kockázati profillal fognak rendelkezni.
Az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok és a kockázatértékelés alapelve, hogy azt az anyagot kell vizsgálni és értékelni, amelyet a lakosság ténylegesen fogyasztani fog. Az a tény, hogy az EFSA egy kereskedelmi szempontból irreleváns élesztőtörzsből előállított LegH Prep biztonsági adatait használta fel, érthetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent a lakosság számára. Különösen nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ez a termék új toxinokat vagy allergéneket tartalmazhat - jegyezte meg Michael Antoniou professzor.
Annak megállapítására, hogy a 90 napos állattakarmányozási kísérletekben talált toxicitási jelek megszűnnek-e, vagy súlyos károsodássá fokozódnak, a vizsgálatokat hosszú távú (12-24 hónapos) időszakra kellene kiterjeszteni - tette hozzá Antoniou.
Megdöbbentő volt számunkra, hogy a gyártó és az EFSA ilyen sok hiányosságot talált a gyártó és az EFSA ismereteiben erről az újszerű termékről. Úgy tűnik, hogy ezek közül a hiányosságok közül sok kitölthető lenne néhány további vizsgálat és elemzés elvégzésével. Az EFSA-nak követelnie kellene, hogy a vállalat végezze el a házi feladatát. Nincs mentség arra, hogy az élelmiszerbiztonság terén spóroljunk - fűzte hozzá Claire Robinson.
Különösen riasztó, hogy kockázatokat vállalnak egy olyan termék piacra jutásának elsimítása érdekében, amely nem fogja táplálni a világot vagy megmenteni a bolygót, hanem egyszerűen csak egy erősen feldolgozott, GMO-ból származó húspótló termék „kivéreztetésére” szolgál - tette hozzá Claire Robinson.
Robinson és Antoniou elemzésüket azzal zárják, hogy felszólítják az EFSA-t, hogy kérje a vállalatot, hogy nyújtsa be újra a kérelmét olyan teljes körű adatokkal, amelyek kizárólag a kereskedelmi szempontból releváns élesztőtörzsből származó LegH Prep vizsgálataiból származnak. Hozzáteszik, hogy az EFSA-nak közzé kell tennie és objektíven kell foglalkoznia a LegH Prep-el végzett állattakarmányozási vizsgálatok aggasztó eredményeivel is. Azt javasolják, hogy az EFSA vonja vissza közzétett véleményeit, és vizsgálja felül azokat az elővigyázatosság elvének tiszteletben tartására és a közegészség védelmére vonatkozó kötelezettsége alapján.
Az Impossible Foods leghemoglobin készítménye az első olyan génmódosított termék, amelynek közvetlen emberi fogyasztásra szánva nyújtották be az uniós engedélyezési kérelmét. Bár korábban már számos génmódosított növényt engedélyeztek az EU-ba történő behozatalra, ezek szinte mindegyike állati takarmányban vagy bioüzemanyagokban használatos, ahol a fogyasztók nem látják a GMO-jelölést.
K. Z. bűne csak annyi volt: rossz helyen kóborolt. A tiéd: megetted a nagyasszony póniját.
Semmi nagymama, semmi Piroska, mégis égbekiáltóbb a vétek.
Mától egész rokonságotok szenvedi egy kontinens bosszuját. Nincs többé védelem sorsotok felett nem őrködik jogszabály. Kiáltásod néma üvöltés, csak süket fülekre talál.
Pár napja már idéztem Gyulai Ivánt, hogy ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen. A bevezető mellett - ismétlés a tudás anyja - most kiemelem a meztelencsiga kordában tartásáról és hasznáról írt részeket az Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához c. kiadványból.
Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.
Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.
De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.
Ahogy a bevezetőben már említettük, egy-egy faj (meztelencsiga, légy, hangya, szúnyog, lótücsök, patkány stb.) túlzott létszámú jelenléte mindig valamilyen általunk elkövetett hiba következménye, amely minden esetben az egyedszámokat korlátozó sokféleség hiányából fakad. A meztelencsigákat számos élőlény korlátozza, a lótücsök például a föld alatti üregekbe rakott petéket keresi fel, de néhány házas csiga is fogyasztja a petéket. Segítségünkre van a sün, a vakond, a búbos banka, a barna és zöld varangy, az ásóbéka, a tarajos gőte, a lábatlan gyík. Minden esetben vannak paraziták is, amelyek hatékonyan tudják korlátozni a népesség létszámát, a meztelencsiga esetében egy parazita fonalféregre számíthatunk.
A másik oldalon azt is érdemes megfontolnunk, hogy vajon az általunk kellemetlenek tartott élőlények csak bosszúságot okoznak-e nekünk, vagy csupán nem ismerjük őket eléggé. Ahogy már említettük, a lótücsök segít a csigák számának korlátozásában, de pusztítja a gyökereket károsító drótférgeket is a talajban. Ragadozó, rovarevő, de szorgos munkája közben kiborítja a növényt is, vagy éppen „átgyalogol” rajta. „Kártétele” tehát másodlagos, munkája közben valósul meg. Másrészt a lótücsök akkor tisztel meg bennünket a jelenlétével, amikor sok nyers trágyát viszünk be a talajba, és ott gazdagon elszaporodnak azok az élőlények, amelyek neki táplálékot biztosítanak.
A patkány az ember hulladékain szaporodik fel, létszámuk táplálékfüggő. Bizony jó szolgálatot tesznek, hiszen ki takarítaná ki a csatornákba, szemetesekbe juttatott kidobott étkeket? De nekik is megvannak az őket korlátozó ellenségeik: a róka, a macska, a baglyok és persze parazitáik és betegségeik. A meztelencsiga is hasonló a patkányhoz, mondhatnánk, hogy a föld patkánya, hiszen minden szerves hulladékot feltakarít, és emellett még kannibál is. Nem mellesleg nélkülözhetetlen a humuszképzésben, és „lemoshatatlan” nyákja kiváló ragasztóanyaga a talajmorzsáknak, amelyeket nem tud szétiszapolni az eső.
Dr. Michael Antoniou, londoni molekuláris genetikus közleménye, amely nemzetközi kutatók és szakpolitikai szakértők „A génszerkesztés nem »precíziós nemesítés«, ezért a kifejezés használata félrevezető” című nyilatkozata nyomán jelent meg:
Az Egyesült Királyság kormánya kilátásba helyezte az élelmezés és földművelés során alkalmazott génszerkesztési technológia elleni korlátozó intézkedések gyengítését vagy megszüntetését („dereguláció”). „Géntechnológiai (precíziós nemesítés) törvényjavaslat” címmel előterjesztettek egy törvényjavaslatot,1 amely törvénybe iktatná ezt a tervet, ha azt mindkét képviselőház elfogadja.
A „precíziós nemesítés” kifejezést – az imént említett törvényjavaslat szövegezésén kívül – az EU-ban is egyre gyakrabban használják a génszerkesztett termények, élelmiszerek és állatok deregulációjáért lobbizók.2
56* nemzetközi kutató és szakpolitikai szakértő kiadott egy nyilatkozatot, melyben az ellen emelik fel a szavukat, hogy a „precíziós nemesítés” kifejezést a gén- vagy genomszerkesztés leírására használják, mivel így, ez a megfogalmazás sem szakmailag, sem pedig tudományos szempontból nem állja meg a helyét, mindemellett félrevezeti a hétköznapi embereket, a politikusokat és a hatóságokat.
A kutatók és szakpolitikai szakértők álláspontját – ami a kifejezés helytelen és félrevezető használatát illeti – a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)3 által nemrégiben megjelentetett „genomszerkesztési szótár” is megerősíti, amely egy nemzetközi szinten elismert szakszólistát tartalmaz. Ennek célja “a genomszerkesztés területén való megbízhatóbb és tisztább tudományos kommunikáció, adatszolgáltatás és adatértelmezés biztosítása”.
A „precíziós nemesítés” és „precíziós nemesítés által létrehozott szervezetek” kifejezések, amelyeket az Egyesült Királyság kormánya és annak szervezetei használnak, az ISO dokumentumban sehol sem találhatók meg. A dokumentum pusztán tényszerű, tudományos leíró kifejezéseket használ, és kerüli a szubjektív, marketingcélú szlogeneket. Az egyértelműség biztosítása érdekében az Egyesült Királyság kormányának új és sok területet lefedő jogszabályának is ugyanezt kellene követnie.
Jelenleg az Egyesült Királyságban a génszerkesztett növényeket és állatokat – valamint az ezekből készült élelmiszereket – az EU fenntartott jogszabályai szabályozzák, amelyek helytálló módon genetikailag módosított élőlényeknek (GMO-knak) tekinti ezeket. E jogszabályok értelmében minden génszerkesztett GMO-nak az emberi és állati egészséggel, valamint a környezettel kapcsolatos kockázatelemzésen át kell esnie, illetve az élelmiszer feldolgozási folyamatában végig lekövethetőnek kell lennie, mielőtt fogyaszthatóvá válik.4 A lekövethetőség részeként minden génszerkesztett magot és élelmiszert GMO-címkével kell ellátni.
Az Egyesült Királyságban benyújtott törvényjavaslat jelenlegi formájában ezeket a garanciákat igyekszik semmissé tenni. A dokumentum sehol sem írja elő az alapos kockázatelemzést, a gazdálkodó tanyájától a fogyasztó asztaláig tartó lekövethetőséget, illetve a fogyasztót tájékoztató GMO-címkék elhelyezését.
A leglényegesebb viszont az, hogy a törvényjavaslat címe („Precíziós nemesítés”) félrevezető. A génszerkesztés nem precíz, és semmilyen értelemben sem nemesítés, mivel ez a folyamat egy mesterséges génmódosítás, amelyet csészében tenyésztett sejteken végeznek laboratóriumi körülmények között.
Úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat címének és a „precíziós nemesítés” kifejezés tágabb értelemben vett használatának a célja, hogy a génszerkesztést kontrollálható, kiszámítható, megbízható, így biztonságos folyamatként tüntesse fel. Ezzel pedig azt implikálják, hogy a biológiai biztonság feletti ellenőrzést nem kell szigorúan venni, sőt, meg is lehet szüntetni. A nyilatkozat aláírói ezt a fejleményt veszélyesnek tartják, valamint elhatárolódnak a kifejezés ilyen célú használatától.
Aggodalmuk abból a tényből fakad, hogy a génszerkesztés kizárólag laboratóriumi körülmények között történik, ráadásul a szerkesztett növényeken és állatokon végzett szándékos változtatások mellett a DNS nem szándékos roncsolódása is végbemegy. Ez pedig a fogyasztók egészségére és a környezetre is káros hatással van, valamint a génszerkesztett állatok esetében állatjóléti gondokat is okoz.
A tudományos irodalomban számos olyan beszámolót olvashatunk, amely a génszerkesztés miatti nem szándékos DNS-roncsolásról szól. Ezek a feljegyzések meggyőző bizonyítékul szolgálnak ahhoz, hogy a növények és állatok génszerkesztését szigorúan szabályozzák. Következésképpen a szabályozásoknak elő kell írniuk az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre kifejtett hatások alapos kockázatelemzését, a termékek teljes lekövethetőségét, valamint a csomagolásokon feltüntetett GMO-címkék használatát.
A kutatók és szakpolitikai szakértők nyilatkozatának megírását én koordináltam, szövegét én fogalmaztam meg, de sok aláíró visszajelzése is hozzátett a végleges formához.
Nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk. Ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.
Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.
Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.
De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.
(Dr. Gyulai Iván: Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához, p. 8.)
