Győzött az igazság: a washingtoni székhelyű ICSID testületének péntek éjszaka közzétett döntése szerint a romániai Gabriel Resources cég elvesztette a román állam ellen indított ISDS-pert, amelyben több milliárd dollár kártérítést követelt a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás meghiúsulása miatt.
A pénteki nap folyamán izgatottan lestük a híreket, mert - miként arról tegnap írtam -, a román kormány képviselői és a kanadai cég is megerősítette, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID), arról értesítette őket, hogy március 8-án tájékoztatja őket a döntésről. Időközben a hírek szerint a kanadai tőzsdén is leálltak a Gabriel Resources részvényeinek kereskedésével.
Aztán pénteken a kora esti órákban megjelent hírek szerint Mihai Constantin, a román kormányszóvivő azt mondta, hogy bár ők hozzájárulnának a teljes döntés nyilvánosságra hozatalához, de az ICSID szabályai szerint ahhoz a másik fél hozzájurálása is szükséges, hogy a határozatból mit hoznak nyilvánosságra. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyenkor szokásos eljárás szerint a teljes döntés ismeretében a felperesnek és az alperesnek 20 napja áll rendelkezésre, hogy esetleg tárgyaljanak a döntést miként fogják érvényesíteni. Ráadásul az elmúlt hetekben a román kormány képviselői el kezdték híresztelni, hogy akár 2 milliárd dollár kártérítés megfizetésére is kötelezheti őket az ICSID, ami katasztrofális hatással lenne a román költségvetésre, ezért azt is belebegtették, a román kormány akár arra is hajlandó lenne, hogy mégis zöld utat adjon a beruházásnak. Csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő még egy esetleges népszavazást is belebegtetett az ügyben. Mindezek fényében péntek este már kezdtünk lemondani arról, hogy 20 napnál hamarabb megtudjuk, milyen döntés született ebben az ISDS-perben.
Ezek után meglepetéssel értesültünk róla, hogy román idő szerint éjfél előtt pár perccel - Washingtonban ilyenkor még délután volt - Ciolacu bejelentette, hogy Románia nyert a perben.
A péntek éjszaka közzétett döntés lényegi része:
Verespatak megmenekült! Hiába próbálta a
kétes hírű kanadai cég korrupcióval, vesztegetéssel, majd egy
"offshore-bíróságon" indított ISDS-perrel kikényszeríteni a cianidos
technológiájú beruházás engedélyezését, nem jött be a számításuk. Miután nem sikerült megszerezniük a szükséges engedélyeket, ráadásul Verespatak felkerült a Világörökség listára is, a Gabriel Resources arra számított, hogy a román állam beperlésével legalább ki tudnak préselni több milliárd dollárt "kártérítést" a román adófizetőktől, ezúttal gyözött az igazság - kommentálta a hírt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A következő lépés a teljes ISDS-rendszer felszámolása kéne, hogy legyen - tette hozzá Fidrich.
A kanadai Gabrial Resources cég még évekkel ezelőtt perelte be egy "offshore bíróságon" a román államot, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezését - vagy pedig kicsikarjon az adófizetőktől több milliárd dollár kártérítést. A hírek szerint a döntést a mai nap folyamán (pénteken) hirdeti ki a washingtoni székhelyű taláros testület. A román állam már hetek óta arról beszél, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak.
Frissítés: Mind a román kormány képviselői mind a Gabriel Resources arról számolt be nemrég, hogy értesítést kaptak az ICSID-től, hogy a mai nap kapják kézhez a hivatalos döntést. A torontói tőzsde leállította a Gabriel Resources részvényeinek kereskedését.
(Fotó: Alburnus Maior Egyesület, Verespatak)
Az elmúlt több, mint két évtizedeben nagyon sokat foglalkoztam, a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházással, bár az elmúlt 2-3 évben viszonylag csend volt Verespatak körül - részben azért, mert időközben a település felkerült a Világörökség listára, ezzel nemzetközi védelmet kapott, másrészt pedig a háttérben csendben zajlott a bevezetőben is említett ISDS-per. Ezért kicsit váratlanul ért, amikor közel egy hónapja felhívott egy újságíró, hogy úgy tudja, aznap várható az ítélethirdetés a Verespatak-perben, mit tudok erről. Elkezdtem gyorsan utánanézni a dolognak, és kiderült, hogy a román sajtóban megjelent hírek akkoriban tényleg írtak arról, hogy február 10-én várható a döntés kihirdetése, de később már inkább arról szóltak a hírek, hogy ez március közepéig történhet meg. Kisebb nyomozás után rábukkantam a felperes Gabriel Resources sajtóközleményére, amelyben azt írták, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID) legkésőbb március 12-ig kell, hogy meghozza a döntést.
Az azóta eltelt hetek be is bizonyították, hogy a február 10-re várt döntés vaklárma volt - főleg, hogy az szombatra esett -, illetve valószínűleg talán az időpont lebegtetése inkább azt a célt szolgálta, hogy a román kormány a közvéleményben megágyazzon egy esetleges kedvezőtlen döntésnek.
Na, de mielőtt belemegyünk a részletekbe, nem árt felidézni, mi is az a címben is említett "ISDS-per", és hogy jelen esetben miről is van szó. Ez a téma főleg egy évtizeddel ezelőtt került reflektorfényben, amikor még javában zajlottak az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi- és Befektetési Partnerség - TTIP), és az EU és Kanada közötti hasonló megállapodás, a CETA tárgyalásai. Ugyanis mindkét egyezménynek része lett volna az úgynevezett "befetető-állam vitarendezési mechanizmus" (Inverstor-toState Dispute Settlement - ISDS), amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek bepereljenek egyes országokat, amennyiben azok számukra kedvezőtlen környezetvédelmi vagy egyéb jogszabályokat, döntéseket hoznak. Ez az eléggé titokzatos körülmények között működő, a Guardian publicistája által találóan "offshore bíróságoknak" elkeresztelt (a közvélemény előtt többnyire eufémisztikusan inkább "választott bíróságoknak" nevezett) rendszer az elmúlt évtizedek során több milliárd dolláros károkat okozott az egyes érintett országoknak. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmetekbe az egyik német közszolgálati televízió által készített "A multi perel, a társadalom tejel" c. dokumentumfilmet. 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről rendelkezünk adatokkal – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint 2022. júliusáig legalább 102,38 milliárd dollár kártérítést kellett, hogy fizessenek az államok a külföldi befektetőknek.
Ebben a rövid kis videóban az ISDS-perek kapcsán beszélünk a nagybányai ciánszennyezésről és a verespataki ISDS-perről is:
300 tonna arany
A kétes hírű Frank Timis által alapított Gabriel Resources kanadai cég 1997-ben jött Verespatakra, hogy cianidos technilógiával kitermelje a kétezer éves telesülés hegyeinek mélyén rejtőző 300 tonna aranyat. A Verespatakra tervezett hatalmas külszíni fejtésű aranybánya beruházás ellen már több, mint két évtizede küzdenek
a helyi közösségek és erdélyi civil szervezetek. A jelentős korrupcióval és pénzmosási és egyéb bűnügyi vádakkal is megterhelt beruházás elleni küzdelmet mutatja be Kocsis Tibor díjnyertes dokumentumfilmje, az Új Eldorádó, valamint a 300 tonna arany.
(James Bond, cián és heroin - az első magyar nyelvű sajtóközlemény a Verespatakra tervezett beruházásról 22 évvel ezelőttről.)
A Gabriel Resources vs. Romania ISDS-per:
A pert a brit fennhatóság alá tartozó Jersey-szigeten (adóparadicsom) bejegyzett Gabriel Resources és a kanadai Gabriel Resources Ltd. indította a Román állam ellen 2015. júliusában a Románia és Kanada közötti 2009-ben valamint a Románia és az Egyesült Királyság között 1996-ban megkötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekre hivatkozva.
Ha jól értelmezem, akkor ICSID honlapja szerint a Gabriel Resources vs. Románia ügyben 2023. szeptember 14-én már lezárták az érintett felek meghallgatását, és már csak a döntés kihirdetése van hátra. Ez alapján az ICSID-re vonatkozó szabályok szerint a testületnek március 12-ig tájékoztatniuk kell a döntésről az érintett feleket. Ez alapján reálisnak tűnhet a román sajtóban az elmúlt napokban elterjedt hír, amely szerint ma, 2024. március 8-án, pénteken az ICSID értesíti a felperest és az alperest a döntésről. A Gabriel Resources még februárban azt írta, hogy amint kézhez kapják a döntést, arról értesítik a piacot.
Négy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól a Verespatakra tervezett aranybánya beruházás meghiúsulása miatt. Tavaly ősszel már 6,5 milliárd dollárról szóltak a hírek, februárban már 6,6 milliárd dollár szerepelt a hírekben, ezen a héten pedig már 6,7 milliárd dollárt emlegetett a román kormányszóvivő.
Az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok szerint bukaresti kormány
arra számít, hogy az ICSID által megítélt összeg 2 milliárd dollár körül
lesz. A Ciolacu-kabinet számításai szerint azonban a Gabriel Resources
által elszenvedett valós kár mindössze 156 millió dollár, ami maximum
445 millióra mehet fel. Ezzel szemben a kanadai vállalat azt állítja,
hogy 760 millió dollár értékű befektetéseket hajtott végre Romániában a
majdani kitermelés reményében, ami végül nem valósult meg. Ehhez az
összeghez hozzájönnek azok a károk, amiket a projekt dugába dőlése
okozott. Maszol.ro portál szerint
viszont úgy tűnik, a Gabriel Resources, nem bízik maradéktalanul abban,
hogy a ICSID jogosnak találja a 6,6 milliárd dolláros követelést, ezért
két alternatív összeget is beterjesztett: az egyik 5,6, míg a másik 3,3
milliárd dollár.
A román állam már hetek óta arról kommunikál, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában már azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak. Lehet, hogy amögött, hogy már egy hónappal ezelőtt bedobták a köztudatba, hogy pár napon belül meg lesz a döntés, és a várható több milliárd dolláros kártérítési kötelezettséget bedobták a köztudatba, annak próbáltak megágyazni, hogy a végén mégis alkudozhassanak arról, hogy megadják a zöld utat a verespataki aranybánya beruházásnak?
Az is furcsa, hogy a romániai civil szervezetek által az ügyben az ICSID-hez benyújtott három "Amicus curiae"* beadvány közül a harmadikat, amelyet 2023. júniusában terjesztettek be, a román állam nem fogadta be, emiatt azt az ICSID elutasította. Pedig Stephanie Roth, a beruházás ellen küzdő mozgalom Goldman Környezetvédelmi-díjas aktivistája szerint ez a harmadik 'amicus curiae" beadvány olyan kockázatokra mutat rá, amelyekről ha a kanadai cég tájékoztatta volna a részvényeseket, akkor a Gabriel Resources részvényárfolyamai is alacsonyabbak lettek volna, s ezáltal nagy eséllyel alacsonyabb kártérítési összeg megfizetelére köteleznék a román államot.
Mindenesetre miközben a Gabriel Resources visszafogottan kommunikál - ahogy az ilyen folyamatban levő perekben elvárható -, meglehetősen furcsa, hogy a romániai sajtó a per lehetséges kimenetelével kapcsolatos negatív hangvételmú kormányzati nyilatkozatokkal van tele.
* Az Amicus curiae (a Bíróság segítője vagy “a Bíróság barátja”) olyan
magánszemély vagy szervezet, aki nem résztvevője ugyan egy jogi ügynek,
de jogosult arra, hogy segítséget, szakértelmet vagy betekintést
nyújtson a bíróságnak a tárgyalandó ügyben felmerülő kérdések kapcsán.
A francia élelmiszer-biztonsági ügynökség, az ANSES új GMO-ról szóló jelentését Macron elnök kormánya politikai nyomásra blokkolta – írja Stéphane Foucart, a Le Monde tudományos tudósítója. Ezt "többek között a tudományos közösség és a kormányzat közötti szakadás egyik jelének" nevezi.
A jelentés az ANSES második jelentése az új GMO-k deregulációjára vonatkozó uniós javaslatokról. Az ANSES első, a témával kapcsolatos jelentése megsemmisítő volt – arra a következtetésre jutott, hogy a deregulációs javaslatoknak nincs tudományos alapja.
Foucart rámutat, hogy nem ez az első eset, hogy a hatalmon lévők blokkolják egy szakértői jelentés közzétételét – ez a cselekmény „a tudományos szakértelem és a hatalmon lévők közötti demokratikus paktum megsértését jelenti”. 1997 őszén a Nature megalkuvást nem ismerő fedősztorit szentelt Claude Allègre akkori kutatási miniszternek, hogy megakadályozza a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (Inserm) azbesztről szóló szakértői jelentésének közzétételét."
Foucart megjegyzi: "Eltelt negyedszázad, és ugyanazok a manőverek mára annyira normálisnak és jóindulatúnak tűnnek, hogy állítólagos elkövetőik már nem is veszik a fáradságot, hogy tagadják őket."
Kifejti, hogy Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter január közepe óta birtokában van a második ANSES-jelentésnek. Az ANSES február elején jelentette be ennek a jelentésnek a közzétételét – azelőtt, hogy az Európai Parlament megszavazta volna az új növényekre vonatkozó szabályozás enyhítésének feltételeit (amit február 7-én meg is tett).
Foucart megjegyzi, hogy ez egy ellentmondásos kérdés, amennyiben tudósok százai által aláírt nyílt levelek keringenek, egyesek támogatják, mások ellenzik az új genomikai technikák deregulációját: „Ezért szükséges lett volna az EP-képviselőknek hozzáférést biztosítani a megfelelő szakértelem a témában, hogy tájékozottan szavazhassanak, de információink szerint az ANSES-jelentést politikai nyomásra blokkolták, és még mindig nem hozták nyilvánosságra Nem tudom, mit tartalmaz, de nagyon valószínű, hogy nem olyan lelkes, mint azt a kormány szerette volna, aki támogatja ezen "új GMO-k" alkalmazását."
A Le Monde február 8-án kérdéseket küldött Fesneau irodájába. Az iroda nem tagadta, hogy az ANSES-jelentést blokkolták, "csak válaszolt, két emlékeztetőt, és negyvennyolc órával később: "Jelenleg nincs megjegyzésünk."
Foucart arra a következtetésre jut, hogy "a válás Macron-kormány és tudományos a közösség most teljes." A peszticidekkel kapcsolatban is hátat fordított a kormány a tudománynak: "Csak az újságok "vitalapjait" kell átnézni, hogy rájöjjön ennek a kiábrándultságnak a mértéke. Február 7-én a Le Monde-ban közel 80 állami szervek kutatója (CNRS, Inrae, Inserm stb.), akik a peszticidek környezeti és egészségügyi hatásaira specializálódtak, elítélték a „tudományos ismeretek lerakását” szakterületükön.
A La Croix című újságban 140 kutató ellenezte a nemzeti peszticidcsökkentési terv leállítását, kifejtve, hogy "[a növényvédő szerek] egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása nem vélemény, hanem tudományos tény".
Foucart egy 2023 nyarán publikált tanulmányra hivatkozva, amely a rovarok biomassza 95%-os csökkenését mutatta ki az elmúlt huszonnégy év során a német szántóföldi területeken, „aggasztónak” nevezi az eredményeket, de hozzáteszi, „még félelmetesebb azt gondolni, hogy akik ma döntenek a holnap mezőgazdaságáról, nem tudnak róluk, nyilvánvalóan nem értik komolyságukat, vagy talán egyáltalán nem is törődnek vele."
A géntech multik, valamint a GMO-párti lobbi a génmódosított növények új generációjával („génszerkesztett” fajták, "új GMO-k") kapcsolatban azt állítják, hogy
az"új GMO-k" sokkal pontosabbak, mint a korábbi, transzgénikus technikák, ezért sokkal biztonságosabbak is;
az "új GMO-k" fogják táplálni a világot, szükség van rájuk a világ növekvő népességének élelmezéséhez;
az "új GMO-k" fenntarthatóak, szükség van rájuk az EU Zöld Megállapodása célkitűzéseinek teljesítéséhez;
az éghajlati válságra is az "új GMO-k" adják majd a megoldást;
szükség van az "új GMO-ra" a növényvédőszer-használat csökkentéséhez;
sőt, az új GMO-k növelnék a biológiai sokféleséget is.
A francia élelmiszer-biztonsági hatóság, az ANSES lerombolja a Bizottság „egyenértékűségre” vonatkozó feltételezését a GM növényekre vonatkozóan ügynökség, az ANSES lerombolja a Bizottság „egyenértékűségre” vonatkozó feltételezését a GM növényekre vonatkozóan. Az ANSES szerint „nincs tudományos alapja” a bizottsági javaslatnak, amely az új GMO-k szabályozási biztosítékainak megszüntetésére irányul.
A francia kormány élelmiszer-biztonsági ügynöksége, az ANSES megsemmisítette az Európai Bizottság javaslatát az új GM-növények osztályának meghatározására (ún. I. kategóriájú NGT-növények), amelyek mentesülnének a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a címkézés alól a feltételezett „egyenértékűségük miatt… a hagyományos növényekre”.
A Bizottság kifejezetten javasolta ennek az egyenértékűségnek a küszöbértékét, amely növényenként legfeljebb 20 genetikai módosítást tesz lehetővé a célhelyen és a hasonló szekvenciájú helyeken, valamint 20 nukleotidnyi méretet az inszerciók és helyettesítések esetében.
De az ANSES szerint nincs tudományos alapja az egyenértékűség ilyen feltételezésének. Ez kimondja:
„A Bizottság műszaki dokumentuma kimondja, hogy „a különböző technikákkal előállított hasonló genetikai módosítások feltételezhetően nem jelentenek különböző kockázatokat”, és „ha bizonyos típusú és számú mutáció bevezethető hagyományos tenyésztési technikákkal, valamint NTG-kkel, akkor az ezekkel a mutációkkal kapcsolatos tulajdonságok típusa nem különbözik ezekben a technikákban”. Arra a következtetésre jutott, hogy elegendő csak a mutációk típusát és számát figyelembe venni e növények közötti egyenértékűség értékeléséhez, és nem szükséges figyelembe venni a kapcsolódó hatásokat.
„A biotechnológiai munkacsoport [az ANSES biotechnológiai szakértőiből álló munkacsoport] úgy véli, hogy nincs tudományos alapja a tulajdonságok típusának vagy kockázati szintjének egyenértékűségének két növénykategória között a genetikai változatok vagy módosítások egyenértékű tartalma alapján, amelyet kizárólag típusuk, méretük és számuk.
„A munkacsoport rámutat, hogy a természetben megfigyelt genetikai variabilitás vagy genetikai variációk több ezer éves evolúció, sodródás vagy természetes szelekció eredménye. A hagyományos nemesítési technikákkal előállított fajtákban megfigyelt genetikai variációkat vagy módosításokat a nemesítők szelekción mentek keresztül.
„Mindkét esetben kiküszöböljük a káros hatásokkal járó genetikai variációkat vagy módosulásokat, akár a növény alkalmasságát, akár a természeti szelektív értékét, akár az ember által a hagyományos nemesítési programokban keresett agronómiai és minőségi jellemzőket tekintve. Ezeknek a változatoknak és módosításoknak a kiküszöbölése vagy kiválasztása nem típusuk, méretük vagy számuk alapján történik, hanem a biológiai funkcióra gyakorolt lehetséges hatásukon.
„A biotechnológiai munkacsoport hangsúlyozza, hogy egy adott genetikai variáció vagy módosítás funkcionális vagy biológiai következményeit nem annak típusa vagy mérete határozza meg.
Mindazonáltal a javasolt ekvivalencia-megközelítés elemzésekor, amely a genetikai módosítások típusára, méretére és számára összpontosít, a biotechnológiai munkacsoport úgy ítéli meg, hogy a 20 genetikai módosítás küszöbértéke növényenként, a célhelyen és a hasonló szekvenciájú helyeken, valamint 20 nukleotid méretű inszerciók és szubsztitúciók esetében nem indokoltak. A feltételek nélküli deléció vagy inverzió, vagy kisebb mértékben a célzott ciszgenezis elfogadása cél ortológiai feltételek nélkül sem. Az sem indokolt, hogy a megcélzott helyeken és hasonló szekvenciákon kívül (az NGT növény definíciójából adódóan a transzgenikus elemek kivételével) nem vették figyelembe a lehetséges módosításokat.”
Az ANSES hozzáteszi: "Figyelembe kell venni annak lehetőségét vagy valószínűségét, hogy egy adott módosítás vagy módosítások kombinációja hagyományos technikákkal elérhető."
Ez az utolsó pont fontos. Míg elméletileg lehetséges, hogy egy szövegszerkesztővel rendelkező csimpánz megírja ezt a cikket, annak a valószínűsége, hogy ez bármilyen reális időkereten belül megtörténik, gyakorlatilag nulla. A Bizottság vagy támogatói sehol nem határozták meg annak az állításnak a valószínűségét, hogy egy adott GMO hagyományos eljárások révén fordulhat elő, vagy hogy egy ilyen GMO-nak egyenértékű biológiai hatása lenne egy hagyományos növényével.
Egyetértünk az ANSES elemzésével. A GMO-k és a hagyományos szervezetek közötti egyenértékűség feltételezése a mutációk típusával, számával és méretével kapcsolatos érvekre alapozva nem tudományosan megalapozott, és veszélyezteti a közegészséget és a környezetet. Egy mutáció lehet "kicsi", de jelentős következményekkel járhat, például toxikussá vagy allergénné teszi a növényt. Létfontosságú, hogy MINDEN GMO esetében megmaradjon a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a címkézés.
Időpont: 2023. december 19., kedd, 16.00-18.00 Helyszín: Zoom online felület Szervezők: Fenntarthatóság Felé Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége
Az Európai Bizottság július elején beterjesztett javaslata - az Európai Bíróság ítéletével szembemenve - azt célozza, hogy kivonja az EU GMO-szabályozásának hatálya alól az „új” génmódosítási technikák túlnyomó részét. Egyelőre a tagállamok nem támogatják teljes mellszélességgel a Bizottság javaslatát. 2024 januárjában az Európai Parlament is szavazni fog a témában.
Az utóbbi néhány évben egyre több cég próbál piacra dobni génmódosított műhúst vagy állati fehérjét utánzó termékeket a világ számos országában. Ezek közül az amerikai Impossible Foods már az európai hatóságokhoz is benyújtotta az általuk kifejlesztett Impossible Burger fő hatóanyagainak engedélyezési kérelmét.
A rendezvényen a fenti két témát fogjuk körbejárni meghívott szakértőink segítségével.
Előadók:
Dr. Andorkó Rita osztályvezető, Agrárminisztérium, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály, Génmegőrzési Osztály
Fehér Judit, biológus, az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet külsős szakértője
Tom Wakeford, molekuláris ökológus, az ETC Group regionális igazgatója
A rendezvényen angol-magyar tolmácsolást biztosítunk.
Jegyzetek arról, hogy a Monsanto miként vezette félre a világot a glifozát toxicitásával kapcsolatban - I. rész: astroturfing, avagy még a műfüvet is a Monsantonak köszönhetjük.
"Basszus, még a műfű kifejlesztése is a Monsantohoz kötődik!" - ez volt az egyik első gondolatom ma reggel a U.S. Right To Know szervezet nemrég közzétett Merchants of Poison - How Monsanto Sold the World on a Toxic Pesticide c. kiadványának olvasgatása közben, amikor megpróbáltam utánajárni az "astroturfing" kifejezés pontos jelentésének.
A kiadvány bevezetőjében ugyanis arról is írnak, hogy az astroturfing-kampányok is azon eszközök között szerepelnek, amelyek célja a Monsanto és PR-cégei által kidolgozott üzeneteket terjesztése a peszticidekre ("növényvédőszerekre") vonatkozó egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint átláthatósági előírások aláásása.
Az angol nyelvű Wikipedia-szócikk szerint az "astroturfing" egy üzenet vagy szervezet (pl. politikai-, reklám-, vallási- vagy PR-üzenet) szponzorainak elrejtése annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha az alulról szerveződő ("grassroots") mozgalomból származna, és azt támogatná. Ez egy olyan gyakorlat, amely a kijelentések vagy szervezetek hitelességét hivatott biztosítani azáltal, hogy visszatartja a forrás pénzügyi támogatóira vonatkozó információkat. Az "astroturfing" kifejezés az AstroTurf-ből származik, amely egy műfű márka, amelyet úgy terveztek, hogy a természetes fűhöz hasonlítson - tulajdonképpen egy szójáték az angol "grassroots" kifejezéssel. A kifejezés használatának hátterében az áll, hogy a szóban forgó tevékenység mögött „valódi” vagy „természetes” alulról szerveződő (grassroots) tevékenység helyett a támogatás „hamis” vagy „mesterséges” látszata áll. Nem szerepel a Wikipedia-szócikkben, de valószínűleg szerepet játszhat a módszer elnevezésében az is, hogy a Monsanto által kifejezett műfüvet nem sokkal bevezetése után Astroturf márkanéven kezdték el forgalmazni, és az "astroturfing" taktikát a Monsanto is előszeretettel alkalmazza.
A kiadvány olvasgatása közben az is eszembe jutott, hogy érdemes lenne utánajárni a gyilkos mezőgazdasági vegyszerekre használt "növényvédőszer" kifejezés eretetének, hiszen a szóhasználat, narratíva is fontos része a vegyipari (ma már inkább "élettudományi") cégek stratégiájának...
_-_Flickr_-_jakerome.jpg)
