2022. január 19., szerda

FAM: a rendszerkritikát a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni

Farkas Attila Márton: Arrobori – a honi politikai közbeszéd természetrajza c. könyvének bevezetőjében, részben hasonló dolgokról beszél, mint Gyulai Iván a Zsigerbeszéd videó sorozatban.

De előtte nézzük meg, mit is jelent a kötet címében szereplő arrobori kifejezés: az „arrobori” (...) a politikai ideológiák és propagandák metaforikus gyűjtőszava, amivel Hamvas Béla gúnyolódott a 20. századon. Az „arrobori” halandzsaszó, annak a szövegelésnek a kifejezője, amivel a mindenkori hatalom kábítja a jónépet, egyfajta ópium, fájdalomcsillapító, ami értelmessé varázsolja az értelmetlent, racionalizálja az irracionálist, elhitetni próbálja a hazugságot és igazolni próbálja a szélhámosságot – írja a szerző a könyv első kiadása után 15 évvel a Liget kiadó által közzétett elektronikus változatának előszavában.

A könyvet áthatja az ún. „rendszerkritika”. Melyik rendszeré? A neoliberális berendezkedés szocializmus utáni hazai, félperifériás, gyarmatias formájáé. Ezzel a rendszerkritikával kapcsolatban Farkas Attila Márton (FAM) a bevezetőben leírja, hogy azt a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni. 

"A Mindenkor Hivatalos Világnézet beszédet gátló beszéd is. Természetessé teszi a kizsákmányolást, a környezetpusztítást, az életminőség rontását, a növekvő egyenlőtlenséget és hasonlókat, ugyanakkor természetellenessé színezi, ha valaki ezek ellen fölemeli a szavát.
(...)

Az uralkodó közbeszéd egyik centrális fogalma lett a „demagógia”, mely az igazságérzet bárminemű megnyilvánulásának stigmatizálására törekszik, s hogy a közbeszédből kirekessze ezeket, s persze hogy kézlegyintéssel elintézze, mi több, eleve föl sem vethetővé tegyen alapvető kérdéseket, amelyeknek épp hogy a napi fölvetése lenne magától értetődő. Vagyis a Mindenkor Hivatalos Világnézet az államszocializmusból is jól ismert „belső cenzúrát” valósítja meg, amikor a nonkonform gondolat vagy tabutörésnek számít, vagy köznevetség tárgya lesz, s ezért az még csírájában: a fölülről sugallt alapigazságok megkérdőjelezéseként sem jelenik meg a fejekben.


A jelenségre, sajnos, még a rendszerkritikus írások is csak mellékesen szoktak kitérni, inkább a tárgyhoz tartozó elemeit érintik. Ám ilyenkor sem magát a beszédet elemzik, hanem a hazug (vagy hazugnak vélt) állításokra igaz – vagy igaznak vélt – ellentétes tartalmú állításokkal, tényekkel, ellenvéleményekkel stb. próbálnak reflektálni.

(...)

E mellőzés ama nehezen igazolható hiedelemre alapoz, hogy nem a beszéd a fontos, hanem a tett, illetve ami történik. A tények.


Pedig e „tények” javarészt nem többek e beszéd által létrehozott konstrukcióknál. Ezért a rendszerkritikát a közbeszéd kritikájával kellene kezdeni, s nem magával a tényleges rendszerkritikával, nem a különféle alternatív gazdasági és társadalmi elgondolásokkal, a másfajta elvek és értékek fölmutatásával, avagy megvalósítási kísérleteivel. Amíg a mainstream közbeszéd – és a hatására létrejött zombi-közgondolkodás – az önálló ítéletalkotást és vele a cselekvőképességet gátolja, ezek az elképzelések és alternatívák valóban nem többek annál, amit a „hivatalos” vád állít: ábrándok, nevetséges utópiák.


Egy ilyen kritikát legfőként az indokolna, hogy az uralkodó közbeszéd állításai önmagukban, az adott explicit tartalomtól függetlenül (is) hazugságok, mert hitelteleníti őket a rosszhiszemű hatalmi attitűd, a sablonosság és a manipulatív jelleg. Más szóval: ha az adott állítás konkrét tartalma adatszerűen vagy tényszerűen igaz is lenne (persze gyakorta nem az), az állítás maga akkor is hamis, mert hamis az intenció, hamis a kontextus, hamis az alapállás: az elitek ideológiai érdekvédelme és a mindenkori világrend iránti töretlen szervilizmus. Ezért a cáfolat nem – vagy nem csupán – ellentétes tartalmú állításokkal, hanem e beszéd jellemző vonásainak és mögötteseinek fölfedésével valósulhat meg."



2021. október 1., péntek

Több mint egymillió európai szorgalmazza a méhek védelmét és a rovargyilkos "növényvédő" szerek kivezetését

Lezárult a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés, amelynek keretében több, mint 1,16 millió európai polgár támogatta aláírásával egy beporzóbarát, a természettel harmóniában élő mezőgazdaság kialakítását. Amennyiben az Európai Bizottság érvényesnek minősíti a kezdeményezést, mind a Bizottságnak mind az Európai Parlamentnek válaszolnia kell a polgárok követelésére, amely szorgalmazza a szintetikus "növényvédő" szerek kivezetését és egy beporzóbarát, környezetbarát mezőgazdaság támogatását.


A kezdeményezés mögé tömörülő szervezetek izgatottan várták a két év hosszú kampány eredményét, amelynek keretében több, mint 1,16 millió aláírás gyűlt össze az EU-tagállamokból. A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés fő követelései: 1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re, 2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá 3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.

Az uniós szabályok szerint akkor sikeres egy európai kezdeményezés, ha összegyűlik legalább 1 millió érvényes aláírás. Korábbi hasonló kezdeményezések esetén az érvénytelen aláírások száma 10-15% volt. [1] Ez alapján a szervezők véleménye szerint az összegyűlt több mint 1,16 millió aláírás elegendő kell, hogy legyen a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés sikeréhez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a papíron gyűjtött aláírások összesítése még jelenleg is zajlik.

A covid-19 járvány jelentősen megnehezítette a kampányt, mivel az aláírásgyűjtési időszak túlnyomó részében nem lehettek nyilvános rendezvények, ahol személyesen találkozhattunk volna az uniós polgárokkal. Az egymillió aláírás elérése a kampány hajrájában világosan megmutatja az EU polgárainak eltökéltségét a beporzók védelmét és a "növényvédő" szerek betiltását célzó európai polgári kezdeményezés iránt – hangsúlyozta Sonia Conchon, a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" kampányiroda munkatársa.

Ez az európai kezdeményezés egyértelmű üzenetet küld az EU felé: az unió lakossága támogatja az Európai Zöld Megállapodásban a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket, de az abban szereplő 50%-os csökkentésnél többet szeretnének, mert a tudósok szerint az nem elegendő a biológiai sokféleség összeomlásának megelőzéséhez. A szintetikus növényvédő szerek nélküli mezőgazdaság 15 éven belüli elérése kell, hogy legyen a cél - tette hozzá Éger Ákos, a kampányt hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos számú aláírás. Magyarország esetén ez a minimum 15 750 aláírás. Ezt a feltételt végül 11 tagállamban - közte Magyarországon is - sikerült teljesíteni.

Hazánkban közel 23 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, amivel 45%-kal meghaladtuk a Magyarországra előírt mennyiséget. Ebben komoly szerepet játszott, hogy több mint egy tucatnyi civil szervezet csatlakozott a kampányhoz. [1] Emellett az is segíthetett, hogy Ferenc pápa megáldotta az európai polgári kezdeményezést, és erről a magyar sajtó is beszámolt. Hazánkban is számos ismert személy, döntéshozó támogatta a kampányt aláírásával, köztük Weiner Sennyei Tibor költő, Áder János köztársasági elnök, Nagy István agrárminiszter, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is. De a legfontosabb, hogy több mint egymillió uniós polgár adta nevét a beporzóbarát, környezetbarát mezőgazdasági rendszerre való átállást szorgalmazó kezdeményezéshez  – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.


Jegyzetek:

[1] Napjainkig a 108 európai polgári kezdeményezésből mindössze hatot nyilvánított érvényesnek az Európai Bizottság (<6%).

[2]  A Mentsük meg a méheket és a gazdákat hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Karátson Gábor Kör
Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyar Permakultúra Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Védegylet Egyesület
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
Jane Goodall Intézet
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport
Magosfa Alapítvány
Zöld Kör
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

[3]  További részletek a kezdeményezésről:
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Melleklet_a_Mentsuk_meg_a_meheket_ECI_2021.pdf

(Forrás: MTVSZ)

2021. szeptember 11., szombat

Ferenc pápa megáldotta a méhek védelmét célzó kezdeményezést

Szerdán Ferenc pápa Rómában találkozott a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés képviselőivel, és megáldotta a kampányt. A dél-tiroli biogazda-méhész Annemarie Gluderer átadta a kampány fő üzeneteit tartalmazó táblát a Szentatyának, aki azt megköszönte, és áldást osztott a kampányra.

Fotó: Francesco Alesi

Miként már többször is írtunk róla, szeptember végéig gyűjthetjük az aláírásokat a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés keretében. A kezdeményezés érvényességének két feltétele van: legalább hét országból összegyűjteni az adott EU-tagállamra vonatkozó, lakosságarányos aláírást, emellett pedig összesen egymillió aláírás is szükséges uniós szinten. Az előbbi feltételt már hónapokkal ezelőtt teljesítettük, már 8 országban - köztük Magyarországon - elértük a kvótát, uniós szinten pedig jelenleg kb. 765 ezer aláírásnál járunk. Egy erős hajrával tehát még összegyűlhet az egymillió aláírás.

A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Ennek érdekében a petíció szorgalmazza a szintetikus növényvédő szerek használatának kivezetését és a biológiai sokféleség helyreállítását. Ehhez segíteni kell a gazdákat, hogy ne a természet ellen, hanem a természettel együttműködve dolgozzanak.

Az utóbbi hetekben-napokban több EU-tagállamban is felpörgött a kampány. Ennek keretében szerdán Ferenc pápa Rómában találkozott a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés képviselőivel, és megáldotta a kampányt. A dél-tiroli biogazda-méhész Annemarie Gluderer átadta a kampány fő üzeneteit tartalmazó táblát a Szentatyának, aki azt megköszönte, és áldást osztott a kampányra.

Pár évvel ezelőtt, a "Laudato si..." kezdetű enciklikájában Ferenc pápa ezt mondta:

"Minden évben több ezer növény- és állatfaj tûnik el, amelyeket többé már nem ismerhetünk meg, gyermekeink már nem láthatják ôket, örökre elvesztek. Túlnyomó többségük emberi beavatkozáshoz kapcsolódó okok miatt hal ki."
Azt követően, hogy Ferenc pápa is támogatásáról biztosította a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést, a kampány magyar koordinátora, a Magyar Természetvédők Szövetsége bízik benne, hogy hazai teremtésvédelemmel foglalkozó szervezetek is csatlakoznak, és saját kommunikációs csatornáikon keresztül is mozgósítanak a méhek védelmét célzó petíció aláírására.

Fotó: Francesco Alesi


A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést az mtvsz.hu/mehek oldalon illetve a mostani blogbejegyzés alján is alá lehet írni.

2021. július 14., szerda

A rákkeltő glifozát tilalmát követelik zöld szervezetek az agrárminisztertől

Hazai zöld szervezetek nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését. A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.


32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól. A levélhez csatlakozó szervezetek arra kérik Nagy István agrárminisztert, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban, és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel ne támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós újraengedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.

Az aláíró szervezetek megdöbbenve olvasták a magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült „Assessment Group on Glyphosate” jelentést, amely azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára. Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto. A zöld szervezetek ezért most azt várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.

A glifozát 2017-es újraengedélyezését a magyar kormány is támogatta: a glifozát tilalma ellen szavazott, és a kockázatos gyomirtó használatának meghosszabbítását támogatta. Az agrártárca későbbi nyilatkozataiban is a glifozát további megtartása mellett érvelt. Eközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.

A glifozát kivonása mind az emberi egészség, mind az élővilág védelme szempontjából elengedhetetlen, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. A kockázatos gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, mely szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.

A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne a glifozát betiltása ellen tevékenykedjen, hanem segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, a természettel összhangban működik. Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén.

Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában nem engedhetjük meg, hogy még tovább pusztuljanak természeti értékeink. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.

Kezdeményező szervezetek:

Greenpeace Magyarország Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
WWF Magyarország

Csatlakozó szervezetek:

  1. “Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
  2. Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
  3. Börzsöny – Ipoly-mente Polgári Természetőrség 
  4. CEEweb for Biodiversity
  5. CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
  6. Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesüle
  7. Energia és Környezet Alapítvány
  8. ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület 
  9. Éghajlatvédelmi Szövetség 
  10. Fridays For Future Budapest
  11. Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 
  12. Gyűrűfű Alapítvány
  13. Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
  14. Karátson Gábor Kör 
  15. KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
  16. Közép-magyarországi Zöld Kör
  17. Levegő Munkacsoport 
  18. Magház Egyesület
  19. Magosfa Alapítvány
  20. Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
  21. Magyar Permakultúra Egyesület
  22. Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
  23. Nyitott Kert Alapítvány
  24. Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért 
  25. Ökotárs Alapítvány
  26. Pécsi Zöld Kör
  27. Reflex Környezetvédő Egyesület 
  28. Serpentes Alapítvány
  29. Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért 
  30. Védegylet
  31. Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
  32. Zsámboki Biokert

2021. július 4., vasárnap

Zöldrefestés a dohánymulti pénzén

Megjelennek a semmiből egy ismeretlen alapítvány "zöld" kampányának óriásplakátjai. Felmerül benned: ez nekem gyanús. Honnan lehet erre ennyi pénze egy tök ismeretlen szervezetnek. Másfél évvel később a metróállomáson szembejön a megoldás: egy dohánymulti támogatja a cigarettacsikk-ellenes kampányt. Nettó zöldrefestés!


Az elmúlt hetekben több okból is újra foglalkoznom kellett a zöldrefestés témakörével (egy olajmulti hirdetései, rádióinterjú, klubbeszélgetés). Erről a témáról először kb. 18 évvel ezelőtt készítettem egy kiadványt. Legutóbb pedig a Levegő Klub keretében beszélgettünk a zöldrefestésről.




Tavaly februárban pedig a Permakultúra Klub beszélgetésén tartottam előadást a Tojásszövetség zöldrefestési kísérlete kapcsán:


Tegnap pedig a kossuth téri metróállomáson jött szembe velem a zöldrefestés ordító példája egy óriásplakát formájában. A Jövő Ökö-Nemzedéke (sic!) Alapítvány cigaretta-csikk ellenes kampányának plakátjaival először kb. másfél éve találkoztam a 4-es villamos egyik megállójában. Már akkor gyanús volt a kampányuk. Tényleg a cigarettacsikkel elleni fellépés a legnagyobb környezetvédelmi probléma? Honnan van egy tök ismeretlen, a semmiből felbukkanó alapítványnak annyi pénze, hogy ilyen reklámkampányt folytasson le? Később időről-időre szembe jöttek a hirdetéseik, de lassan szinte el is felejtettem őket. Tegnap viszont, amíg vártam a piros metróra, a kossuth téri megállóban egy hatalmas óriásplakáton ismét szembe jött egy hirdetésük, és a plakát alján végre megláttam a megoldást a korábbi kérdésemre: az alapívány kampányát a Philip Morris Magyarország kft. támogatja. Tehát ez a "kampány" nem más, mint zöldrefestés egy dohánymulti pénzén...


2021. február 6., szombat

Amnézia

Száz év.
Magány – érezted, és érzed
most is, hogy elment.
Sokkolt, mikor szembejött a sarkon
reklámarca – gyilkosoknak
adta el,  ő, ki túlélte  a haláltábort, élőlények
– 'kártevők', 'gyomok' – ökocídiuma
fűződik nevükhöz, és nem találni
a gyilkos és a gazda nevét egymás mellett
a keresőben. Ketten lennénk már csak,
kik emlékeznek e szégyenre? Mindenki
más ünnepelte száz évét, s kitüntette – nem kért
elnézést e bűnért, most sem
említheted fel, nem ildomos, de vajh a szobor-
döntögetések és beporzópusztulások
korában tán szobrot mégsem
emelnek magasztalására.

(2020. június 21.)

2021. február 4., csütörtök

"Támogassuk a gazdagokat!" - milliárdok Elon Musk cégének

A világ leggazdagabb emberének (Szt. Elon Musk) a cége, a Tesla több milliárd eurónyi állami támogatást kap Németországtól - adta hírül kedden kormányzati forrásokra hivatkozva a Business Insider német kiadása.

Ralf Roletschek fotója a Giga Berlin helyszínéről (Wikipedia)

Mint köztudott, a Tesla a Berlin közelében, a brandenburgi Grünheide határában építeni még a Gigafactory Berlin-Brandenburg (Gigafactory 4 / Giga Berlin) névre hallgató elektromos autó gyárát. A beruházással kapcsolatban az utóbbi hónapokban egyre több probléma merül felt: a legalább 174 hektárt érintő földzsákmánylás (land grab) / erdőirtás mellett a "vizzsákmánylás" (water grab) kifejezéssel is ismerkednünk kell. A helyi lakosság szerint a Tesla ellopja a vizüket. Ráadásul egyes denevérfajokat is veszélyeztet a beruházás. A hírek szerint a Tesla összesen 300 hektár erdő elpusztítását tervezi a gyár megépítéséhez.

A Business Insider német kiadása kedden arról számolt be, hogy világ leggazdagabb emberének a cége több milliárd eurónyi állami támogatást kap Németországtól. A lap értesülései szerint a több, mint egymilliárd eurónyi támogatás harmadát Brandenburg tartomány adja a Teslának, a többit a német állam illetve az Európai Unió. A hírek szerint a Tesla grünheidei gyárát részben a német és európai vállalkozásoknak a kínaiakkal és az ameriakaikkal szembeni versenyképességének erősítését célzó IPCEI programon keresztül finanszírozzák majd. Vagyis a német és európai adófizetők milliárdokkal támogatják az amerikai üzletembert és vállalatát.


Két éve a Fiat-Chrysler 2 milliárd dollárt fizetett a Teslának, hogy teljesíthessék a CO2-kibocsátási normákat. Valószínűleg ezért nyomul most annyira a Volkswagen és a BMW is, hogy legyen saját akkumulátorgyáruk, elektromos flottájuk.

Fotó: Duncan.Hull (CC BY-SA 4.0, forrás Wikimedia Commons)

A dél-afrikai származású amerikai üzletemberről eddig kialakított nem túl pozitív véleményemet a nemrég lezajlott bolíviai elnökválasztás kapcsán egy újabb tényező rontotta tovább. Az, hogy Bolíviában a tavalyi évben lényegében hamis hírekre alapozva katonai puccsal buktatták meg Evo Moralest viszonylag hamar bebizonyosodott. Az ügy hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok szerette volna, ha a magáncégek rá tudják tenni a kezüket a bolíviai lítium készletekre. Ez a kérdés ismét reflektorfénybe került, amikor idén nyáron a pucccsisták ellen fellázadt az ország, és a hatalom erre erőszakkal válaszolt. Ekkor Elon Musk azt írta twitteren, hogy bárkit megpuccsolnak, akit akarnak.

A génmódosított műhús termékekről az EFSA által közzétett vélemények hibákkal

Claire Robinson (GMWatch) és Michael Antoniou professzor elemzése szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) génmódosított éles...