Ne hagyd, hogy az EU felszámolja a természet és az emberek védelmét a "növényvédőszerek" káros hatásaival szemben!

Veszélyes „növényvédőszerek” fenyegetik természetünket és élelmünket. Az erdőinket, folyóinkat, a vadvilágot, élelmünket és tiszta levegőnket védő európai jogszabályokat csendben szüntetik meg – az „egyszerűsítés” hamis ígéretével. De valójában csak azt egyszerűsítik, hogyan húzhatnak hasznot a vegyipari óriáscégek a természet, a víz és az emberek megmérgezéséből. Ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen!

Az Európai Bizottság, hogy kedvezzen a minket mérgező vegyipari óriáscégeknek, fel akarja számolni a peszticidekre (félrevezető néven „növényvédőszerekre") vonatkozó szabályozást, aláásva az európai élelmiszerbiztonságot.

Ebben az ügyben jelenleg zajlik egy uniós konzultáció, néhány kattintással Te is tudsz üzenetet küldeni! Pár napig még megteheted!

Megfogalmazhatod aggályaidat saját szavaiddal, vagy kérhetsz segítséget az alkalmazásunktól is. 

Miért kell törődnünk az élelmiszerek deregulációjával? Az élelmiszerek mindenkit érintenek. És mindenki megérdemli az egészséges, tápláló, biztonságos, a helyi viszonyokhoz igazodó élelmiszereket.  A vegyipari óriáscégek és velük egy húron pendülő uniós döntéshozók máris kiüresítették a peszticidek (félrevezető néven "növényvédőszerek") felhasználásának csökkentésére irányuló, nagyon is szükséges szabályozást. Most az Európai Bizottság is meg akarja könnyíteni a peszticidek engedélyezését, és több szennyeződést engedélyezni az élelmiszereinkben.

Egyes döntéshozók ezt „egyszerűsítésnek” vagy „bürokrácia csökkentésének” nevezik, pedig valójában ez nem más, mint a biztonságos és tiszta élelmiszerek védelmének felszámolása. De valójában csak azt egyszerűsítik, hogyan húzhatnak hasznot a vegyipari óriáscégek a természet, a víz és az emberek megmérgezéséből.

Tudjuk, hogy ez nem a valódi probléma megoldása. Számos tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a peszticidek károsítják egészségünket és elpusztítják a biológiai sokféleséget. Cselekednünk kell, hogy véget vessünk ennek a vegyszeres hadviselésnek, és ehelyett a természettel együttműködve dolgozzunk. Haladéktalanul tiltsák be a legmérgezőbb peszticideket, és fokozatosan vonják ki a maradékot, hogy megvédjük élelmünket, talajunkat és vizünket a káros vegyi anyagoktól!

A Bizottság csendben elindított egy konzultációt ebben az ügyben, amelyben véleményt lehet mondani arról, hogy szükség van-e az EU élelmiszer- és peszticid-jogszabályainak gyengítésére.

Már csak néhány napunk maradt, hogy hallassuk a hangunkat. Üzend meg, hogy ellenzed az élelmiszerekre és peszticidekre vonatkozó szabályok gyengítését és eltörlését! Sőt, a jelenlegi szabályozás szigorítására lenne szükség!

Töltsd ki a mellékelt űrlapot, és üzend meg a döntéshozóknak, hogy ellenzed az élelmiszerekre- és a peszticidekre vonatkozó jogszabályok gyengítését és felszámolását!

Több évtizedes közös erőfeszítéssel sikerült olyan jogszabályokat létrehozni, amelyek védik az embereket és a természetet. Ne hagyjuk, hogy ezeket csendben visszavonják!

Október 14-ig van lehetőséget, hogy hangot adj véleményednek – használd ki ezt a lehetőséget!

Felhívjuk a figyelmedet, hogy véleményed közzé lesz téve a Bizottság honlapján.

Klímaperek: fellépés a klímagyilkos multik ellen (I.) -- zöldrefestés miatti perek a légitársaságok ellen

Az utóbbi években egyre több ember és civil szervezet érzi, hogy a miközben a klímaválság egyre sürgetőbbé vált, a politika, a kormányok cserben hagyják őket, a multik éghajlatváltozás-tagadó tanok népszerűsítését pénzelik, illetve mindent megtesznek, hogy zavartalanul folytathassák szennyező tevékenységüket. Ezért a civil szervezetek és közösségek egyre gyakrabban fordulnak bírósághoz, hogy felelősségre vonják a kormányokat és a nagyvállalatokat mert azok nem tesznek eleget a klímaválság elleni fellépés érdekében, vagy pedig félrevezető kommunikációt / zöldrefestést alkalmaznak a témához kötődően. 

Ezeket a klímapereket gyakran olyan céllal indítják, hogy precedenst teremtsenek, kibocsátáscsökkentést kikényszerítsenek ki vagy pedig megvédjék az érintett közösségek jogait.

A Columbia Egyetemhez tartozó Sabin Center for Climate Change Law által működtetett adatbázis 3086 klímaperről tartalmaz adatokat, ebből 245 esetben vállalatokat pereltek be.

Miért indítanak klímapereket a civilek?
 

1. Kormányok és vállalatok klímasemmittevése
Sok civil szervezet szerint a kormányok nem teljesítik a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélokat, vagy nem elég gyorsan cselekszenek. A perek célja gyakran az, hogy bíróság kötelezze az államot ambiciózusabb klímapolitikára (pl. holland Urgenda-per precedensértékű volt). A multik esetében a perek célja gyakran az, hogy rákényszerítsék őket kibocsátásaik csökkentésére, különösen akkor, ha azok évtizedek óta tudtak a tevékenységük klímakockázatairól, de nem tettek érdemi lépéseket (pl. Shell-per Hollandiában).

2. Nagy szennyezők felelősségre vonása
A fosszilis energiacégek (pl. Shell, TotalEnergies) évtizedeken át tudatosan alábecsülték vagy elhallgatták saját tevékenységük klímakockázatait. A civilek célja az, hogy ezek a cégek: csökkentsék kibocsátásaikat; ne indítsanak új fosszilis beruházásokat / fejlesztéseket; vállaljanak felelősséget az okozott károkért; fizessenek jóvátételt az érintett közösségeknek.
 

3. A zöldrefestés elleni fellépés
Sok cég a „zöld” imázs építésére használ „klímatudatos” szlogeneket és hirdetéseket, miközben ténylegesen továbbra is nagymértékben szennyeznek. Ez az ún. zöldrefestés (greenwashing). Ezekben a perekben a civilek: megtévesztés miatt perelnek (pl. Austrian Airlines, Total); kérik a hirdetések visszavonását vagy korrekcióját; bírságot vagy jóvátételt követelnek.
 

4. Precedens teremtő célú klímaperek
Sok civil szervezet tudatosan vállal be klímapereket, hogy jogi precedenst teremtsenek. A Milieudefensie vs Shell ügyben a holland bíróság először mondta ki, hogy egy magánvállalatnak kötelező klímacélokat követnie. Az ilyen döntések más országokban is hivatkozási alapként szolgálhatnak.
 

5. Az érintett közösségek hangjának felerősítése
A perek gyakran azokat a közösségeket képviselik, akiket leginkább sújtanak az éghajlatváltozáshatásai: őslakos közösségek (pl. Nigéria – Shell-per); a globális Dél falusi közösségei; fiatalok és jövő generációk (pl. Fridays for Future és hasonló szervezetek révén).

Klímaperekkel a zöldrefestés ellen 

A multik elleni klímaperek közül a leggyakoribb, amikor félrevezető hirdetések  / zöldrefestés miatt perlik a vállalatokat (85 eset). Ebben a blogbejegyzésben most a zöldrefestés témájú klímaperekkel fogunk foglalkozni.

Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük meg, mi is az a zöldrefestés:

Az amerikai Corporate Watch szervezet meghatározása szerint a zöldrefestés:
1) Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat.
2) Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői.

A zöldrefestés témájú klímaperekben azt láthatjuk, hogy olajcégek, légitársaságok hirdetnek „karbonsemleges” járatokat, azzal kecsegtetnek minket, hogy „fenntarthatóbb jövőt teremtenek”, 2050-re „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást” ígérnek, vagy némi felárért azt állítják, hogy fákat ültetnek vagy más módon „semlegesítik”  a fogyasztók kibocsátását.  Bírósági döntések sora bizonyítja: ezek többsége teljesen félrevezető állítás, nettó zöldrefestés, s a multik kénytelenek ennek véget vetni.

 

Amikor a légitársaságok elleni klímaperekről gyűjtöttem anyagokat, az egyik hírben szembejött a „climate washing” kifejezés. A „zöldrefestést” (greenwashing) már kb. három évtizede ismerem – kiadványt is készítettünk róla annak idején –, és ezzel a témával sokat is foglalkoztam, de a „climate washing” kifejezés nekem is új volt (bár a tartalma nem). 

A "climate washing" tulajdonképpen a zöldrefestés speciális esete. Lényegében eltúlzott vagy félrevezető állításokat jelent egy multi által az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásáról. Amikor egy klímagyilkos multi az éghajlatváltozás elleni fellépés bajnokaként tünteti fel magát, miközben a tényleges tettei vagy elmaradnak az ígéreteiktől, vagy ellentmondanak azoknak. Például egy vállalat hangoztatja a „nettó nulla kibocsátás 2050-re” célkitűzését, de továbbra is bővíti olajkitermelési portfólióját, vagy nagymértékben támaszkodik a nem ellenőrizhető szén-dioxid-kibocsátás-kompenzációra („carbon offsetting”).

Klímaperek légitársaságok ellen

Eddig négy európai (KLM, Lufthansa, Austrian Airlines, Eurowings) és egy amerikai (Delta Airlines) ellen indultak klímaperek, mert azok félrevezető hirdetéseket, zöldrefestést alkalmaztak.

1. A KLM zöldrefestő kampánya 

A légitársaságok ellen indított zöldrefestés témájú perek közül talán a legnagyobb jelentőségű a Fossielvrij NL, a Reclame Fossielvrij és a ClientEarth által a KLM ellen 2022. júliusában indított per. A holland civil szervezetek szerint azzal a légitársaság “Fly Responsibly” kampánya megtévesztő, zöldrefestésnek számító állításokat tartalmazott. A „Fly Responsibly” kampányában a KLM azt állította, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása és az alternatív üzemanyagok használata fenntarthatóvá teheti a repülést. A Fly Responsibly reklámok úgy mutatják be a légitársaságot, mint amely „fenntarthatóbb jövőt teremt” és jó úton halad afelé, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

A FossielVrij NL, Reclame Fossielvrij és a ClientEarth környezetvédelmi szervezetek azt állították, hogy jelenleg nem létezik olyan dolog, hogy „felelősségteljes repülés”, és hogy a KLM a vállalat növekedését és a repülőjegy-értékesítés növelését tűzte ki célul, miközben a „méltányos, élhető világ megőrzése érdekében” a repülések számának csökkentésével kellene csökkenteni a kibocsátást. Konkrétan a szervezetek azt állítják, hogy az ügyfeleknek „CO2ZERO” jelöléssel ellátott szén-dioxid-kibocsátás kompenzáló szolgáltatás vásárlását kínálják, amelynek bevételéből erdőtelepítési projekteket vagy a KLM bioüzemanyag-vásárlásait finanszírozzák, de ezek a jelölések félrevezetőek, és az ilyen termékek nem járulnak hozzá jelentősen a KLM ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ráadásul a KLM marketingje aláássa a klímakatasztrófa minimalizálásához szükséges sürgős intézkedéseket.

Ilyen szlogenekkel reklámozta a KLM a „CO2ZERO”  termékét: „Légy hős, repülj CO2ZERO-val” („Be a hero, fly CO2ZERO”) illetve „CO2-semleges: a KLM kompenzálja a KLM Holidays járatod CO2-kibocsátását”.

Amszterdam Kerületi Bírósága 2024. március 20-án közzétett döntésében megállapította, hogy 19 állításból 15 megtévesztő volt, mert túl általános, túl rózsás volt és konkrét bizonyíték nélkül sugallt fenntarthatóságot. 

A vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos állításai túl homályosak voltak. Más esetekben a KLM „túl rózsás képet fest” az emissziócsökkentés érdekében hozott intézkedéseiről, mint például a bioüzemanyagok használatának növelése vagy a fák ültetése. Ezek az intézkedések csak marginálisan csökkentik a környezeti hatásokat, és téves benyomást keltenek arról, hogy a KLM járatain utazni fenntartható” - áll a bíróság ítéletében.

Különösen problémásnak ítélte a bíróság a „fenntartható repülés” és a „CO2ZERO” kompenzációs lehetőség olyan formában való reklámozását, amely megalapozatlanul kelti a környezetbarát működés látszatát, valamint azt, hogy a KLM kiemelten hivatkozott a „fenntartható repülőüzemanyag” (SAF) használatára, miközben annak aránya a tényleges üzemanyag-felhasználásban elenyésző volt.

A bíróság ugyanakkor nem tiltotta be a korábbi hirdetéseket, mivel a KLM már visszavonta őket, de kötelezéseket fogalmazott meg: a jövőbeni zöld kommunikációnak pontosnak és transzparensnek kell lennie, adatokkal alátámasztva .

2. Az Austrian Airlines elleni klímaper

Az osztrák Verein für Konsumenteninformation (VKI) 2022 szeptemberében indított pert az Austrian Airlines ellen, amiért a légitársaság "CO₂-semleges" járatokat hirdetett Bécs és Velence között – állítva, hogy 100%-ban "fenntartható repülőüzemanyaggal" (SAF) üzemelnek a járatok. 

A bíróság 2023 nyarán közzétett döntésében megállapította, hogy a műszaki előírások miatt csak 5% SAF keverhető az üzemanyagba, és a légitársaság valójában csak 0,4% SAF-ot adott hozzá. Ezen túlmenően, még 100% SAF használata esetén is csak körülbelül 80%-kal csökkennek a szén-dioxid-kibocsátások. Ráadásul SAF-ot csak akkor adtak hozzá, ha az ügyfél felárat fizetett a jegy árához, amit a légitársaság nem tüntetett fel a hirdetésében.

A Korneuburgi Regionális Bíróság a reklámot félrevezetőnek találta, mert azt sugallta, hogy a repülés a SAF használata miatt 100%-ban szén-dioxid-semleges. A légitársaság honlapján szereplő pontosításokat nem tartották elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését.

A bíróság a reklámok eltávolítását és a fogyasztók tájékoztatását írta elő. Pénzbírság nem lett, de a légitársaságnak világosabb és pontosabb kommunikációra kell törekednie – különös tekintettel a SAF használat mértékének és költségeinek feltüntetésére .

3. Deutsche Umwelthilfe vs. Eurowings

A német környezetvédelmi szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) 2023-ban indított pert az Eurowings ellen, mert az “CO₂‑semleges” járatokat reklámozott, amelyek kibocsátását állításaik szerint pár eurós felár ellenében kompenzálják.

A DUH kifogásolta, hogy az offset projektek – főként erdővédelmi kezdeményezések – nem alkalmasak tényleges légitársasági kibocsátás-kompenzációra, mivel futamidejük rövid, és nem fedik le a kibocsátások légköri időtartamát .

A Kölni Kerületi Bíróság 2024. március 28-án közzétett döntésében kimondta: tilos “CO₂-semleges” megjelöléssel reklámozni olyan járatokat, ahol csak néhány eurót kérnek be az offsetért, mert ez félrevezető. 

 

Az erdővédelmi projektek nem garantálják azonnal, hogy a repülés során keletkezett kibocsátások ténylegesen kompenzálva lettek – a kompenzáció időben eltolódott, így a kommunikáció megtévesztő volt . A bíróság döntése szerint az Eurowingsnek el kell hagynia az ilyen állításokat, és a reklámokban világosabb, pontosabb tájékoztatást kell adnia a kompenzáció időzítéséről és mértékéről.
 

2024. decemberben a Köln Városi Fellebbviteli Bíróság megerősítette ezt a döntést. A bíróság kimondta, hogy az Eurowings nem hirdethet olyan szlogeneket, mint például „Most váltsd meg a repülésedet klímatudatosra kompenzációval”, anélkül, hogy a reklámban világosan és közvetlenül ne szerepelne: 
    • hogyan történik a kompenzáció (pl. faültetés, klímavédelmi projekt, kibocsátáscsökkentő beruházás),
    • mikor valósul meg (azonnal vagy csak valamikor a jövőben),
    • és hogy ténylegesen ugyanannyi kibocsátást semlegesít-e, mint amennyit a repülés okoz (ún. „head-to-head”, vagyis egy az egyben ellensúlyozás).
 

Vagyis nem elég általánosságban azt állítani, hogy „klímatudatosan repülsz”, hanem konkrét, ellenőrizhető információt kell adni arról, mi történik a pénzeddel és tényleg megtörténik-e a teljes kompenzáció.
 

4. Deutsche Umwelthilfe vs. Lufthansa

2024. április 24-én a Lufthansa ellen indított pert a Deutsche Umwelthilfe (DUH) civil szervezet a Kölni Tartományi Bíróságon. A DUH arcátlan zöldrefestésnek tartja a Lufthansa „klímasemlegességi” ígéreteit mondván, a légitársaság azzal hirdeti légi járatait, hogy az ügyfelek kompenzációs projektekhez való hozzájárulással ellensúlyozhatják a repülések során keletkező CO2-kibocsátást. A DUH szerint ezek a hirdetések azt a hamis benyomást keltik, hogy a repülés kis felárért környezetbarát tevékenységgé válik – anélkül, hogy ez igazolható lenne.

A Kölni Tartományi Bíróság 2025. március 21-én közzétett döntésében megállapította, hogy a Lufthansa megtévesztően zöldrefestő módon hirdette az úgynevezett „kompenzált” járatokat, mivel:
    • nem derült ki világosan, hogy mivel, hogyan és mikor történik a kibocsátás kompenzálása,
    • a fenntartható üzemanyag (SAF) tényleges aránya nem volt átlátható,
    • és az sem volt egyértelmű, hogy milyen számítási módszert alkalmaznak a CO₂-kibocsátás mérésére.
 

A bíróság megtiltotta a megtévesztő reklámok további használatát, és egyértelmű tájékoztatásra kötelezte a légitársaságot a kibocsátásokkal és a kompenzációval kapcsolatban.

A bíróság döntése kapcsán kiadott sajtóközleményben a Deutsche Umwelthilfe az alábbiakat hangsúlyozta:
A légi utazások az éghajlatra gyakorolt hatások tekintetében a legsúlyosabbak közé tartoznak. Ezért különösen elítélendő, hogy hogy bűnbocsánatpénzért cserébe tiszta lelkiismeretet árulnak. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a klímasemlegesség nem érhető el, és hogy az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) nem tudnak „közvetlen” csökkentést biztosítani. Ha a Lufthansa komolyan csökkenteni akarja a kibocsátást, akkor le kellene mondania a belföldi járatokról, és vonatjegyeket kellene kínálnia, ahogyan 30 évvel ezelőtt tette. 

A Lufthansa eltitkolja az üzleti modellje által okozott hatalmas klímakárokat. A Lufthansa kompenzációs kalkulátora csak a káros hatások töredékét veszi figyelembe. Egy repülés tényleges klímahatásai a valóságban kétszer-ötször nagyobbak, mint a tiszta CO2-hatások, amelyeket a vállalat a kártérítési kalkulátorában figyelembe vesz. Erről a légitársaság reklámjaiban nem tájékoztatott megfelelően. Ez azt a benyomást kelti a légi utasokban, hogy klímasemlegesen repülnek – pedig ez teljesen elégtelen kompenzációs és csökkentési intézkedéseken alapul. A bíróság egyértelművé teszi: az elodázó taktikák nem érnek semmit. Felhívjuk a vállalatokat, hogy azonnal vessenek véget a klímasemlegességet illető megtévesztéseknek. A zöld hazugságok ugyanis hamar lelepleződnek. 

(Adam Moreira fotója)

5. Egy amerikai eset: a Delta Air Lines elleni klímaper

2023 májusában – a kaliforniai Glendale lakosa, Mayanna Berrin keresetére – csoportos per indult a Delta Air Lines ellen azzal vádolva, hogy „a világ első karbonsemleges légitársasága” állításukkal megtévesztés céljából zöldrefestő kampányt folytattak. A vád szerint a légitársaság karbonsemleges imázsát pénzbeli kibocsátás-ellentételezéssel próbálták megalapozni, miközben ezek a kibocsátás-kvóták nem elegendőek, megbízhatatlanok, és gyakran jövőre halasztják a tényleges csökkenést. 

A felperes szerint a Delta „karbonsemleges légitársaságnak” állította magát; erre önkéntes kibocsátás-ellentételező programokra támaszkodott, pedig ezek gyakran nem garantálják a valódi kibocsátáscsökkentést, és egy részük "papírérték", amit már megtörtént vagy nem valós projektekhez kapcsolnak. A felperes – aki extra összeggel vásárolt jegyet bízva a zöld imázsban – azt állította, a megtévesztés miatt más légitársaságot választott volna, vagy kevesebbet fizetett volna .

2024 márciusban a Los Angeles-i központi körzeti bíróság részben elutasította a Delta indítványát, és lehetővé tette a per további folytatását. A bíró elismerte, hogy a felperesnek jogszerű érdeke van, mivel tovább szeretne jövőben Delta-járatokra jegyet venni és az állítások őt befolyásolták. Megjegyezte, hogy a Delta állításai előreláthatóan megtévesztőek lehetnek, és nem zárta ki, hogy az kibocsátás-ellentételezési (offsetting) rendszerek valóban megalapozatlanok.

Egyéb fellépések légitársaságok zöldrefestési kísérletei ellen: 

2023 júniusában a BEUC — az európai fogyasztóvédelmi civil szervezetek szövetsége — és 23 tagszervezete panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál 17 légitársaság ellen zöldrefestés gyanújával. A cégek karbonsemlegesként vagy „zöldként” hirdettek járatokat, többek között kibocsátás-ellentételezési lehetőségek feltüntetésével. A panasz nyomán 2024 áprilisában a Bizottság és a nemzeti hatóságok (CPC-hálózat) 20 légitársasággal szemben fellépést kezdeményeztek, és felszólították őket, hogy módosítsák megtévesztő marketingállításaikat.

A vizsgálat során több légitársaság eltávolította vagy átfogalmazta a problémás állításokat, de a BEUC 2025-ös értékelése szerint ezek gyakran felületes változtatások voltak. A gyakorlatban a zöldrefestés továbbra is elterjedt maradt az ágazatban. A Bizottság a légitársaságok további lépéseit figyeli, és szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem felelnek meg az elvárásoknak.